Főoldal » A legkisebb német autógyár

A legkisebb német autógyár

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Írógép márka vagy egy BMW tuning cég? Bármennyire is különbözik a két állítás, mindkettő igaz rá. Ez az Alpina, mely 1965-től hivatalosan is megjelent a piacon és a bajor anyacéggel karöltve meghódították az autók szerelmeseit. A nyolcvanas években pedig Nyugat-Németország legkisebb autógyáraként jegyezték be.

Burkard Bovensiepen, az Alpina irodagépgyár tulajdonosának a fia, 1965-ben alapította a céget, mely akkoriban a saját nevén futott. A hatvanas évek elején a gyár egyik melléképületében tevékenykedett, kisebb átalakításokat végezve egy 1500-as BMW-n. A célja az volt, hogy egyszerű, pénztárcabarát megoldással nagyobb teljesítményre ösztönözze a bajor járművet. Átalakítása bevált, ugyanis a gyári 1499 cm3-es, 80 LE-s autóból két Weber porlasztóval sikerült plusz tíz pacit kicsalnia. Ezzel megnövelte a 148 km/h-s végsebességet 160 km/h-ra, illetve az 1500-as 16 helyett 13,1 másodperc alatt gyorsult fel százra.  A BMW kereskedelmi igazgatóján kívül a sajtó is felkapta a fejét a fiatal mérnök tevékenységére, az Auto Motor und Sport ’63-as cikke további érdeklődőket hozott.

Azonban a bajor gyár hamar letörte Bovensiepen szarvát, mikor kidobta a piacra 1800-asát. Az autó 15 LE-vel erősebb volt elődjénél, ráadásul az Alpina fejlesztésekkel párhuzamosan bemutatkozott a tuningolt verzió is (1800ti), melynél Weber karburátor helyett Solex-et használtak. 1973-tól az Alpina cég is az utóbbit kezdte használni átalakításaihoz.

Paul G. Hahnemann, a bajor anyacég kereskedelmi igazgatója az együttműködés előtt a porlasztós átalakítás minőségét alaposan átnézette, majd mikor a minőségellenőrző részleg sem talált kivetnivalót a módosított 1500-ason, megkezdődhetett a közös munka. 1965-ben hivatalosan is megjelent a piacon az Alpina cég, akkoriban még Burkard Bovensiepen KG néven, mely az anyacéggel együttműködve nyolc munkást foglalkoztatott. Ez a szám a hetvenes évek végére a tízszeresére növekedett. A cég megalakulásának napján Bovensiepen apja is megvált irodagép-gyártó cégétől.

1967-ben megszületett a cég logója is, mely a karburátor átalakításra utalva egy porlasztót, illetve egy vezérműtengelyt jelenített meg az emblémán. Ez a későbbiekben tovább formálódott a karbi helyére befecskendező rendszer került, a vezérműtengelyt pedig főtengely váltotta.

1968-ban az Alpina csapata csatlakozott a Német Túraautó-bajnoksághoz és elkezdték a hathengeres motorok átalakítását is. Két évre rá a csapat megnyerte az Európai Túraautó-bajnokságot, a német rally-bajnokságot, illetve Bovensiepen megvásárolta az Alpina névhasználatának jogát is. 1970 minden szempontból sikereket hozott a cégnek és megalapozta a máig töretlen sikert.

A korábbi nehéz, négyajtós szedánokat és kupékat a háttérbe szorította a könnyű kupék előfutára a 3.0 CS, és annak tovább könnyített versenyverzója a CSL. Talán a legszebb karosszériával rendelkező típusról lekerült a karakteres krómozott lökhárító, építéséhez pedig több alumínium elemet használtak fel. A két cég minden reménye az új, könnyebb verzióban volt, ugyanis további eredményeket szerettek volna elérni a versenypályán. A siker nem váratott sokáig magára, ’73-ban Niki Lauda aratott fölényes győzelmet az Európai Túraautó-bajnokságon, ’77-ben pedig Dieter Quester szerezte meg a világbajnoki címet.

Az olajválság nem érintette közelről a kis céget, bár a munkások száma sem növekedett. 1975-től alkatrészeikkel terjeszkedtek tovább Nagy-Britannia és Franciaország felé, három évvel később a cég pedig már teljes autó átalakításokat is végzett. Megjelent a piacon a B6 2.8, az akkori legerősebb szívó Alpina, illetve a B7 Turbo, mely egy magyar mérnök szabadalmára támaszkodott. Dr. Cser Gyula a belsőégésű motorok teljesítményének növelésével foglalkozott. Fejlesztését felhasználva egy mozgó alkatrészek nélküli befecskendező rendszert és elektronikus gyújtást építettek a B7 Turbóba. A második olajválság után fontossá vált az alacsony fogyasztás is. Az Alpina itt is megállta a helyét egy 318i-vel, mely az Auto Motor und Sport és a Shell Kilométermaraton elnevezésű fogyasztási versenyén, kategóriájában nyerni tudott. További újításai közé tartozott, hogy 1985-től fémkatalizátort építettek autóikba, melyet a német kormány négy évvel később kötelezővé is tett.

Az Alpina név szorosan összefügg bajor anyacégével, mára igazi luxuscikké nőtte ki magát. Sajnos csak néhány száz darabot gyártottak belőle típusonként, ezeknek nagy része a tehetősebbek kezében van. Néha felbukkan egy-egy eladásra szánt példány a piacon, de az átlagember nem engedheti meg magának, hogy egy hasonló szépséget birtokoljon.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.