Főoldal » A legkorábbi magyar pálos kolostor

A legkorábbi magyar pálos kolostor

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Pécs közelében lévő, 592 m. magas Jakab-hegy nem csak gyönyörű, természeti értékekben gazdag -a túrázás szerelmeseinek elég például a Babás szerköveket, vagy a Zsongor-kőt említeni -kirándulóhely, hanem hatalmas kultúrtörténeti jelentőséggel is bír: a hegy peremén lévő sáncok nemcsak hazánk, hanem a Kárpát-medence legnagyobb vaskori várának maradványai, amelyekről tanösvény is tájékoztat, és a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is érinti. A túraútvonal ugyanakkor a vaskori sáncmaradványok után, de a néhai Petőcz-akna előtt érint egy igen nagy kiterjedésű-, és jelentőségű romegyüttest. Ez a legkorábbi magyar pálos kolostor romja.

Az 1970-es években Kárpáti Gábor régész vezetésével kezdődő ásatások kiderítették, hogy a sáncok környékén egy falu jött létre, ennek előkerült a temploma is a hozzá tartozó temetővel. Ez a templom a később Bertalan püspök által összegyűjtött hegyi remetéké lett.  A szerzetesek a XIV. század közepén rablók zaklatásai miatt átmenetileg a hegy lábához, a mai Patacs területére költöztek, az 1370-es évek elején költöztek vissza eredeti helyükre. Az 1500-as években az eredeti kis templomot bővítették, ekkor épült déli oldalához a kolostor is szabályos négyszög alakban (http://www.turautak.eoldal.hu/cikkek/turautak/pecs–jakab-hegy–zsongorko–babas-szerkovek–palos-kolostorrom.html). Az eredeti középkori kolostornak csak töredékei kerültek idáig elő, ugyanis 1543-ban Pécs török kézre került, a szerzetesek elmenekültek, így a templom és a kolostor romossá és elhagyatottá vált. A törökök a Jakab-hegyről jártak a környékre portyázni. 1736-ban kezdődött a barokk átépítés, a végős csapást végül II. József 1782-es, szerzetesrendeket feloszlató rendelete mérte az épületegyüttesre. A Wikipedia szerint (http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1los_kolostor_%28Jakabhegy%29) a falak 1846-ban épek voltak, de aztán a környék lakói a köveket széthordták építőanyagnak. Helyreálításukra először az 1920-as évek közepén történt kísérlet, mikor turistaszállót akartak benne berendezni (mint később a várgesztesi, vagy a boldogkői várban), de ez  meghiúsult. Ezután kezdődött el a már említett, Kárpáti Gábor-féle feltárási munka. A régész még 1986-ban is dolgozott a kolostor romjainak feltárásán, erről a Rockenbauer Pál-féle “..És még egymillió lépés” sorozat Nyugat-Mecsekről szóló részében hosszabban beszélt is. A munkálatok azóta megálltak, de a romegyüttes jelenleg megfelelően konzervált állapotban található a hegy csúcsán. A kolostor kerengőjében jól kivehető például az egykori cellák és az étkező helye, a romok közelében egy, szintén valószínűleg a szerzetesek által kialakított kis tó is látható.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.