Főoldal » A múzeum feladatai

A múzeum feladatai

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Széchenyi István így fogalmaz: „Kiművelt emberfők sokasága teszi naggyá a nemzetet.” További megállapításai szerint: „ez minden állam célja kell, hogy legyen …”. Az újabb és újabb nemzedékeknek meg kell ismerni a felhalmozott értékeket, tanulniuk, gyarapodniuk, majd tovább kell adniuk a tudást. A nemzeti és egyetemes kultúra emlékeit meg kell őrizni és közkinccsé kell tenni, építkezniük kell a múltból, haladva a jobb, szebb, újabb felé, de mindig tudniuk kell, hogy honnan indultak. Minden nemzetnek szüksége van olyan helyekre, ahol azokat az emlékeket láthatják, amelyek az embereket egy nemzetté kovácsolják. Többek között ennek kell szolgálnia a múzeumnak.

Kezdetben a múzeum alapfeladata a gyűjtés, a konzerválás, a kutatás és a tanítás volt Korek József szerint. Az elmúlt évtizedek folyamán az alapfeladatai tovább bővültek a kiállítással kapcsolatban. Az alábbi részfeladatokkal egészültek ki a múzeumok:

alapkutatások végzése – eredményeit később megosztják a látogatókkal;

tárgyak konzerválása – így a jövő generációi számára is hozzáférhetőek;

színes programok kínálata;

kiállításokat szervezése – nagyrészt időszakosak, de természetesen minden intézményben jelen van az állandó kiállítás is.

Napjainkban a marketing tevékenység nagyobb hangsúlyt kap, hiszen ez a terület szükséges ahhoz, hogy a társadalom minden rétegét megszólítsák, illetve felkeltsék az érdeklődésüket.

Az ICOM Múzeumok Etikai Kódexe így fogalmaz a múzeumok feladatait illetően: „a múzeumok lehetőséget biztosítanak a természeti és kulturális örökség megbecsüléséhez, élvezetéhez, megértéséhez és kezeléséhez. Alapelv: a múzeumoknak fontos feladata, hogy fejlesszék közművelődési szerepüket, és magukhoz vonzzák az általuk szolgált közösség, település vagy csoport szélesebb köreit. A múzeumok közművelődési szerepének szerves része az érintett közösséggel való interaktív kapcsolat és a közösség örökségének fejlesztése”.

Az elmúlt években a társadalom jelentős változásokon esett át. Ennek egyik érintettje a múzeum is, és ebből kifolyólag a látogatói közönség. Jelentősen változott a finanszírozás, és a társadalmi elvárások is több szinten jelentkeztek. Egyrészről a múzeumok a társadalmi javak részének tekinthetőek, ezért mindenki számára biztosítani kell az ingyenes látogatását. Másrészről viszont pont a díjmentesség és az értékítélet összekapcsolásával hívják fel a figyelmet arra a tényre, hogy ezek a kulturális intézmények mennyire alulfinanszírozottan működnek. A múzeum fenntartása a társadalom és az azt alkotó polgárok számára egyaránt hosszú távú és magas szintű (pénzzel, közvetlen napi bevétellel nem mérhető) befektetés.

A múzeum társadalmi haszna szolgálni a társadalmat különböző módszerekkel, amelyek speciális és egyedi anyagokra (tárgyi forrásokra) építenek. Ezen belül az őt körülvevő szűkebb környezetet, közösséget, tagjainak okulását, művelődését és szellemi komfortját is szolgálnia kell. Továbbá szellemi hasznot kínál, a múlt és a jelen jobb megismerését, a szebb jövő tervezéséhez és építéséhez érdekében.

Az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről bekezdő sorai a következők: „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.”

Ennek kapcsán Kurta Mihály kiemeli a kultúra társadalmi feladatait, amelyek a következők:

a mindenkori életminőség emelése, a munkaerőképzés;

az egyén közösségképző képességének kifejlesztése;

gondozásfejlesztő szerep;

nemzeti és állampolitikai célok szolgálata.

A múzeum a kulturális ágazatot alkotó valamennyi kulturális alágazati tevékenységet gyakorolja, mint például az oktatás, a közművelődés, a művészet, a tudomány vagy a média-/tömegkommunikáció.

Fő kérdés ennek tükrében: a múzeum szempontjából melyik a helyes fogalom? A múzeumi közművelődés? A múzeumi kultúraközvetítés? A kulturális mediáció? Esetleg múzeumpedagógia/andragógia/gerontagógia?

Ezen fogalmak használata eléggé eltérő:

Közművelődés: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra-elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely együttműködésben, közösségekben valósul meg.

Múzeumi közművelődés: ha ezt a fogalmat használjuk, akkor az 1997. évi CXL. közművelődési törvény paragrafusa alkalmazandó, ez alatt a közművelődési terület és a törvényben rögzített művészeti, média- és tömegkommunikáció tevékenységet értjük.

Múzeumi kultúraközvetítés: értelmezendő a közművelődés határterületén túl művelt múzeumi tevékenység összekapcsolva a tudománnyal és az oktatással.

Múzeumi közművelődés: a 19. század második felében a gazdasági élet fellendülését és a polgárság megerősödését követően erős közművelődési mozgalom bontakozott ki vidéken is. Az egyesületekbe tömörült polgárság alapvető célkitűzései között ott volt a múzeumok megalapítása. Magyarország legjelentősebb vidéki városaiban döntő részben 1867–1914 között, a dualizmus időszakában, a kettős monarchia virágkorában jöttek létre a múzeumok.

Kulturális mediáció: közvetítések és kapcsolatok kidolgozása, az értékek kölcsönös átvétele, dialógusteremtés, a kreatív találkozások és együttműködések eszköze és módszere.

Múzeumi mediáció: a múzeumi kultúraközvetítés komplex rendszere. Részei szorosan kötődnek „a múzeumtudományi szakágak tudásközvetítő funkcióihoz, a kulturális örökség bemutatásához és értelmezéséhez, a muzeális jellegű hálózat múzeumpedagógiai/-andragógiai/-gerontagógiai tevékenységéhez köthető tanulási, képzési, nevelési feladataihoz, az alternatív konfliktusmegoldás múzeumi formáihoz”.

A múzeumban sokféle tevékenység (az intézmények fenntartása, a marketing, a közgazdaságtan, a pszichológia) különül el, amelyek szaktudományhoz kötődő alaptevékenységek mellett jelennek meg. Az irányítás és a működés szempontjából meghatározó a művelődéspolitikai rendszere is, mely a múzeumok összehangolt működését biztosítja.

Egy kialakulóban lévő nevelő, képző-oktató intézmény módszertana azt próbálja meg elérni, hogy milyen tudástartalmakat miként tud közvetíteni, milyen kompetenciák fejlesztése lehetséges a múzeumi foglalkozások, programok keretén belül. A világ múzeumaiban elterjedtek már ehhez hasonló módszerek, amelyek az embert befogadóvá alakítják, és lehetőséget teremtenek a múzeummal való szoros kapcsolat megélésére. A múzeum szakspecifikumával kialakítja azokat a képzési funkciókat, melyeket csak ott lehet ellátni. Nincs könnyű helyzetben a mediátor, a képző, illetve az oktató sem, hiszen többszörösen kell megbirkóznia a résztvevő tudásigényével, aki azért megy oda, mert valami újat akar tanuljon.

Források:

Kurta Mihály (2010): Múzeumandragógia és múzeummediáció. Innovációs törekvések a múzeumi kultúraközvetítésben. 30–40. In: Káldy Mária, Kriston Vízi József, Kurta Mihály és Szabó József (szerk.): Múzeumandragógia 1. Az I. Országos Múzeumandragógiai Konferencia válogatott anyaga. A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom, 2009. május 11–12., Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiadja, Miskolc –Szentendre. 23–54.

Korek József (1988): A muzeológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. 10–14.

Sári Mihály – Dominek Dalma Lilla: Iskola a múzeumban. http://www.hermuz.hu/muzeumandragogia/adatok/publikaciok/konferenciak/muzandr_20090511/sari_mihaly_cikk.pdf; (2010. 10. 05) 1–2.

ICOM Múzeumok Etikai Kódexe 2004. 14. http://www.ace.hu/icom/MKmelleklet.pdf; (2011. 02. 03.)

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf; (2010. 08. 24.) 1. 19.

Kósa László (2002, szerk.): Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 369–379.

Koltai Dénes és Koltai Zsuzsa: Felnőttoktatás és múzeumi képzés. http://www.hermuz.hu/muzeumandragogia/adatok/publikaciok/tanulmanyok/koltai.pdf; (2010. 09. 25.) 3–6.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.