Főoldal » Az országos múzeumok

Az országos múzeumok

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az 1997. évi CXL. törvény szerint: „Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete – a Budapesti Történeti Múzeum kivételével – az egész országra kiterjed.

Az országos múzeumok a következők:

– Budapesti Történeti Múzeum;

– Hadtörténeti Múzeum;

– Iparművészeti Múzeum;

– Magyar Mezőgazdasági Múzeum;

– Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum;

– Magyar Nemzeti Galéria;

– Magyar Nemzeti Múzeum;

– Magyar Természettudományi Múzeum;

– Néprajzi Múzeum;

– Petőfi Irodalmi Múzeum;

– Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár;

– Szabadtéri Néprajzi Múzeum;

– Szépművészeti Múzeum.

2004. május 1-jétől ingyenesen látogathatók az országos múzeumok állandó kiállításai, mellyel egy minimális érdeklődési növekedést reméltek az intézmények. Ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (rövidítve: KSH) adatait, akkor láthatjuk, hogy 2004-ben az éves muzeális intézmények látogatóinak száma 10 744 ezer fő. 2006-ig évente körülbelül 500 ezer fővel nőtt a látogatók száma, de 2007-től kezdve csökkenés mutatható ki. Az utolsó KSH felmérés szerint, 2009-ben a látogatók száma 10 millió alá csökkent.

A múzeumok e kezdeményezés miatt anyagi nehézségektől tartottak a valószínűleg hirtelen megnövekedő létszám miatt. Ennek ellenére azt tapasztalták, hogy a múzeumi boltokban és vendéglátóhelyeken az egy főre eső fogyasztás csökkent, mert a látogatók inkább több alkalommal tértek vissza rövidebb időre.

Az életkor szerinti vizsgálatból megállapítható, hogy az ingyenesség a középkorú látogatók körében vált közkedvelté, de ez sem járt drasztikus növekedéssel. A felmérések alapján kimutatható, hogy a 20 év alattiak és a 30–39 év közöttiek továbbra is motiváltabbak az átlagnál, de ismereteik nagyban csökkentek a lehetőségekről. A 40–60 év közötti látogatók ezzel szemben tájékozottabbak és motiváltabbak, de közülük nem látogatják többen a múzeumokat.

Összefoglalva a múzeumok saját értékelésük eredményei azt mutatták, hogy néhány kivételtől eltekintve számukra komoly terhet jelent az ingyenesség miatti bevételkiesés, és nem mindenhol érzékelhető a díjtalan belépésből következő látogatószám-emelkedés. A múzeumok tehát (néhány ritka kivételtől eltekintve) egyre inkább úgy gondolják, hogy az ingyenesség megterhelő és kedvezőtlen hatású.

Források:

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. 43. § (1) http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf; (2010. 08. 24.) 3. 20.

KSH – 2. 7. 3. Muzeális intézmények (1990–) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zkk002.html; (2011. 03. 05.)

Balázs György (2004): Múzeumok ingyen. A belépődíj eltörlésének hatása a múzeumokra. Magyar Múzeumok, X. 2. sz. 21–24.

Bajzáth Judit, Horváth Anita és Paálné Patkó Györgyi (2006): Az ingyenes múzeumi látogatás tanulságai. Múzeumi Közlemények, V. 1. sz. 19–28.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.