Főoldal » Don Jon

Don Jon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Don Jon nem az a fajta film, mint aminek elsőnek tűnik. Nem az a tipikus amerikai vígjáték, mint az Őrült, dilis szerelem vagy a Förtelmes főnökök. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy szinte egy olyan jelenet sincs benne, amitől a hasunkat foghatnánk. Persze ez még nem lenne akkora probléma, de sajnos a Don Jon egy unalmas film. A film címszereplője Jon (Joseph Gordon-Levitt) egy tipikus amerikai srác. Csaposként dolgozik, a hétvégi ebédeket a családjával tölti, templomba jár, bulizik a haverokkal, és mindezek mellett pornófüggő. Eme aprócska tény mellett akár el is mehetnénk, ha nem ez lenne a film központi témája. Jon egy nap megismerkedik álmai nőjével (Scarlett Johasson) akibe pillanatok alatt beleszeret. A lány még arra is képes rávenni, hogy esti iskolába járjon. A gond csak akkor jelentkezik (valójában jóval előbb, hisz Barbara irányítani akarja a fiút kapcsolatuk első percétől) a kapcsolatban, mikor a lány megtudja, hogy Jon enyhén szólva is rá van kattanva a felnőtt filmekre. Innentől kezdve gondolhatnánk, hogy a film azt próbálja boncolgatni, hogy miért is van ez, de erre mindösszesen annyi magyarázatot kap a néző, hogy ha az ember igazán szerelmes és képes átadni magát a másiknak, akkor, és csak akkor jön létre az az egység, amit igazából szeretkezésnek hívunk. Addig pedig amíg ez meg nem történik, marad a gépies aktus. A film egyedül a három főszereplő játékának köszönhetően emelkedik ki a nagy átlagtól. Levittről eddig is mindenki tudta, hogy remek színész (itt rendezőként is bemutatkozik). Johanssonnak pedig remekül áll a sekélyes barátnő szerepe. Tipikus plázacica. Még az apróbb részletek is a helyén vannak (pl. műköröm, haj, pofavágások). Julianne Moore pedig mint mindig most is remek. Nekem a bajom az volt a filmmel, hogy Jon és a Moore által megformált karakter (Esther) egymásra találása nem hiteles. A történetvezetés nálam itt megbukott. Az meg, hogy nem akar sokat mondani, nem lenne baj, de akkor legalább itt-ott legyen vicces, és itt ez sincs meg. Ami viszont a javára írható, az az, hogy tükröt állít az amerikai romantikus filmeknek, és ezt ügyesen és viccesen teszi. Nálam sajnos a Don Jon csak egy közepes film, ami talán a téli hónapokban egy esős, hideg délután még megnézhető, de sajnos annál nem több, bármennyire is az akart lenni. 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.