Főoldal » A sóvárgás démona

A sóvárgás démona

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 Szubjektív tudósítás egy könyvbemutatóról

Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona

 Délelőtt még magam sem gondoltam volna, mennyire lelkes leszek este ezen a rendezvényen a megfázásom és kezdődő lázam ellenére.

Hetekkel ezelőtt bejegyeztem a naptáramba a beszélgetést, mert úgy éreztem ott a helyem.

Húsz percem volt a szerzővel Dr. Máté Gáborral a „szeánsz” előtt és érdekes beszélgetés alakult ki, amit megpróbálok visszaadni híven ahhoz képest, hogy nem sikerült rögzítenem, mert a diktafonom felmondta a szolgálatot.

Telefonon egyeztettem a Libri munkatársával, Gábor kísérőjével és gyakorlatilag egyszerre érkeztünk oda a helyszínre Pécsett a Nappali kávézó bejáratához. A bemutatkozásnál észrevettem, hogy talán fáradt és éhes a szerző, nem is voltam és lehettem neki szimpatikus első látásra, de ennek ellenére öt perc alatt tegeződtünk és a rövid interjú után még vissza is tért az asztalomhoz, mert még eszébe jutott egy két dolog amit meg akart velem osztani.

Már sokan voltak a kávézóban, de sikerült egy foglalt asztalhoz leülnünk, és elkezdtük a beszélgetést, de előtte megegyezetünk abban, hogy amennyiben úgy érzem, hogy nem végzünk, illetve nem tudjuk befejezni, akkor e-mailben felteszem a kérdéseimet és Ő válaszol. Bár elmondta, hogy ha lehet, szóban történjen meg az interjú, mert írni gyakorlatilag csak angolul tud. Magyarul nem az igazi.

Fűnyíró, Varga Ervin

Van valamilyen addikciód?

Dr. Máté Gábor

Ó hogyne, van. Vásárlás és workaholic, (munkamánia). Ezeket ma már kordában tartom, de a vásárlás odáig ment, hogy vajúdó nőt hagytam a kórházban, hogy megvegyek egy új kiadású Mozart CD-t, ugyanis a zenei CD vásárlást vittem túlzásba. Ugyanazokat a tüneteket produkáltam, mint egy alkoholista vagy drogos, nem mondtam el a feleségemnek, hogy 8000 dollárt költöttem egy hónapban pl. CD-re. Hazudtam és hasonlók. A munkamánia is probléma volt. Rájöttem például a kutatások során, hogy a munkamánia a gyerekeim elől vette el a figyelmemet. A gyerekeim úgy érezhették, hogy nem kapnak elég figyelmet és szeretet, mert én állandóan dolgozom. Ez az életben lehet menekülés, mert valamilyen lelki fájdalmat próbálunk elfojtani.  A függőség olyan tevékenység, amit valamely kellemes dolog követ, először örömet okoz, és azért csináljuk, később már nem okoz örömet, viszont akkor is folytatjuk, de kényszeresen. Kényszeres cselekvés. Amikor a függések forrásait kutatjuk, hogy nagyon sok-vagy legtöbb esetben, gyerekkori bántalmazást, molesztálást, érzelmi elhagyást találunk, és ezek a tapasztalatok okozzák azt a mély fájdalmat, amit a drogos a szerekkel próbál tompítani esetleg felejteni.

F, VE

Miért fontos neked a szenvedélybetegséggel foglalkozni, bár erre részben már válaszoltál?

MG

Elsősorban orvos vagyok, azért lettem orvos, mert segíteni akartam embereken. Másodszor pedig saját magamon éreztem a tüneteket. Ezeket „orvosolni” kellett. Van még egy dolog, ami még hozzátehet, az a hely ahol éltem, élek. Olyan hely ahol koncentráltan jelenik meg a függőség, drog, alkohol és ezekhez kapcsolódva szorosan a HIV, Hepatitis és az erőszak. Ez Vancouver DowntownEastside, Kanadában Itt dolgoztam és itt próbáltunk és próbálunk segíteni.

F, VE

 Szerinted a függőség nem genetikai alapon öröklődik, viszont mindenkiben ott van a hajlam és a kialakulásához legnagyobb mértékben az egyén kulturális és szociális környezete járul hozzá. A külső hatás ennyire meghatározó? Jól értem a mondanivalódat?

MG

Igen, de kicsit kiegészíteném. Nem lehet azt mondani, hogy pl. csupán a rossz szociális helyzet vezet egyenesen a drogokhoz, hiszen sokan drogoznak a módosabbak és gazdagabbak közül is. Viszont a gyerekkori környezet meghatározó ebből a szempontból. A menekülés, a kilátástalanság, a lelki fájdalom ellensúlyozása már sokkal inkább tényező és a gyerekkori lelki fájdalom nem a szegények „kiváltsága”. A gyerekkori lelki fájdalom feldolgozása elemzése és értelmezése segíthet.

Később a beszélgetés során mondta el, de ide tartozik, hogy mikor pici volt 1944-ben, azaz születése évében állandóan illetve gyakran sírt és mondták a mamájának, hogy nézesse meg egy orvossal. Gábor azonban úgy értelmezi most ezt, hogy a gyerek, még ha csecsemő is, érzi a szülei feszültségét, az állandó stresszt, amiben elsősorban az anya él. Ő, mint csecsemő nem tudta milyen világba született bele, nem tudta mi az, hogy háború, fasizmus, zsidóság, de a folyamatos stressz alatt álló családja ezt tudta nyújtani, ezt adta át érzésein keresztül a csecsemőnek. Tehát ezek az élmények már csecsemőkorban meghatározóak a jövőre nézve. És általában itt kezdődik az (ADD) figyelem zavar a csecsemőknél. A gyerek kikapcsolja a figyelmét védekezésül a külső ingerek ellen és ez végigkíséri a növekedését és felnőttként is védekező reflexként működik.

F, VE

Egy fontos dolog, amit még szeretnék megkérdezni. Sok helyen olvastam, hogy szinte egyetlenként a Portugál drogtörvényt illetve hozzáállást tekinted elfogadhatónak?

MG

Igen, Portugáliában dekriminalizálták a személyes használatra tartott drogok miatti büntethetőséget. Ez azt jelenti, hogy nem kerül azonnal börtönbe, ha bizonyos mennyiségű drogot személyes használatra tart magánál. Különböző módszerekkel segítik a drogfogyasztó integrációját.

F, VE

Készültek olyan statisztikák, amelyek bizonyítják, hogy ez hatásos, ez valóban eredményes?

MG

Igen, ott is és nálunk is például sokat harcoltunk az úgynevezett”ártalomcsökkentés” bevezetéséért. (Magyarországon a tűcsere programhoz hasonló módszer, szerző) Nehéz volt elhitetni, hogy attól nem lesz valaki drogos, mert steril tűt kap, hiszen már eleve azzal él. Ettől jobb lesz mindenkinek, hiszen elkerülheti a HIV vírust vagy a Hepatitist. Kevesebb beteg ember lesz a segítség  miatt a társadalom mentesülhet a kórházi költségektől és számos lelki társadalmi és gazdasági hatással jár az ártalomcsökkentés program.

Később, a beszélgetés alatt Dr. Máté Gábor beszélgetőtársa, Dr. Szemelyácz János kérdésére, ami kb. így hangzott: Lehet-e úgy dolgozni a drog prevencióban illetve kezelni a drogproblémát, hogy szigorítjuk a szabályozást? Azt válaszolta, hogy az Egyesült Államokban a szigorú drogtörvény miatt tele vannak a börtönök olyanokkal, akiknek nem ott lenne a helyük. Máté Gábort meghívták Kanadában egy úgynevezett szenátusi meghallgatásra ahol, mint szakembert kérdezték a drogtörvény megalkotása előtt a tapasztalatairól. Elmondta, hogy a kutatások és tapasztalatok azt mutatják, hogy a humánusabb eljárás sokkal célravezetőbb, mint a drogprobléma kriminalizálása. Szavai szerint nem úgy történt, hogy az egyik fülükön bement és a másikon ki, mert még az egyik fülükön sem ment be a mondanivalója a tisztelt törvényhozóknak.

Még egy dologról kell írnom, ami miatt el kell olvasni a könyveit és ez is a beszélgetésből származik.

A kérdés valahogy úgy hangzott, milyen tapasztalatai vannak a függőség gyógyításával illetve kezelésével kapcsolatban?

Ismered a nyomás ellennyomás elméletet? Kérdezett vissza Gábor élénken. Feltartotta a kezét és megkérte beszélgetőtársát (Dr. Szemelyácz János), hogy a tenyerével tegye azt, amit ösztönszerűen jön. Megnyomta János kezét és erre történt egy ellennyomás János részéről ösztönösen. Egy picit táncoltak a kezek a levegőben, nyomás-ellennyomás. Ezután elmondta, hogy így történik a drogosok illetve a függők esetében, ha kényszeríteni akarnak valakit arra, hogy hagyja abba a drogozást vagy az alkoholt stb. Szerinte legcélravezetőbb,ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a függő éppen abban az élethelyzetben van,  amikor teszem  fel drogozik és függ a szertől. Elmondhatjuk, hogy nem fogadjuk el, hogy drogozik, nem fogadjuk el, hogy meglop, hogy tönkreteszi a maga és környezete életét, de annyit elfogadunk, hogy most ez van, ebben az élethelyzetben van most. Nem asszisztálunk a drogozásához, de amennyiben úgy dönt a függő, hogy szeretné abbahagyni és szeretne egy új életformát, amivel nem bánt senkit és saját magát sem, akkor ott állunk mellette. Segítünk neki.

Eddig tartott a személyes beszélgetésünk, mert a foglalt asztal foglalói felállítottak bennünket, bár a két ifjú hölgy rendkívül kedvesen megengedte nekem, hogy maradjak, mert eggyel kevesebben jöttek, mint tervezték, így remek ülőhelyről hallgattam a későbbi beszélgetést. Érdekes volt nézni milyen alázattal fogadta Gábor a „kiűzetésünket” az asztaltól. 

Ekkor történt az, amivel belopta magát a szívembe Dr. Máté Gábor.

Megköszöntem a beszélgetést és kezet fogtunk, amikor mondta Ő is szeretne kérdezni valamit.

Persze csak nyugodtan! Mondtam kissé meglepődve.

MG

Gyerekkorodban oda tudtál mindig figyelni arra, amit csináltál?

VE

Nem mindig, leginkább arra, ami érdekelt.

MG

Jó tanuló voltál?

VE

Igen, de ha tanultam volna, akkor sokkal jobb lehettem volna.

MG

Mindent végig tudtál csinálni, amibe belefogtál?

VE

Dehogy, közel sem! Egy idő után nagyon sok mindenbe beleuntam. Egyszerűen nem érdekeltek tovább dolgok.

MG

Tudod miért kérdezem ezeket?

VE

Nem tudom, csak sejtem…

MG

Mert Te is figyelemhiányos, vagy mint én. Egyik figyelemhiányos felismeri a másikat. Gondolkodj mennyire kapcsoltad ki gyerekkorodban a figyelmedet védekezésül és miért? Erről szól az első könyvem.

 A cikk eredeti megjelenési helye:

http://funyiro.hu/talentum-blogok/friss/1665-a-sovargas-demona

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.