Főoldal » A szeretetet nem tanítani, hanem éreztetni kell….

A szeretetet nem tanítani, hanem éreztetni kell….

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az év legszebb ünnepére készülünk. Minden a karácsony körül forog.

Az ünnepre jellemző kifejezések szinte átfonják minden pillanatunkat. Azonban tegyük fel magunkban a kérdést, hogy amit szavakba foglalunk, és akár tanítunk a gyerekeknek, érezzük-e szívünkben? Nemcsak tanítjuk a szeretetet, az örömet, a reményt, a hitet, hanem éreztetjük is nap mint nap tanítványainkkal? Ha a feltett kérdésekre őszintén akarunk válaszolni, akkor érdemes másokat kérdezni cselekedeteinkről, vagy arról, hogy milyen embernek látnak. Talán így kapjuk meg magunkról a legigazabb tükörképet.

A karácsonyt várva többször előkerülhettek a tanórákon, vagy szünetekben a szeretettel kapcsolatos cselekedetek, felhívások. Ugye, előfordult, hogy meg kellett békíteni az elmúlt napokban is a vitázó gyerekeket? Hivatkoztunk a karácsony közeledtére?

Azonban nem szabadna elfelednünk, hogy mi felnőttek a gyerekeknek elsősorban nem tanítunk és nem a szeretet tanítjuk, hanem éreztetjük azt!

Ha mondom a diákjaimnak, hogy mennyire szeretlek titeket, ám közben kiabálok velük, vagy megszégyenítem őket egymás előtt,az nem szeretet.    A gyerekek pedig “átlátnak a szitán”.

A szeretetet nem tanítani kell, hanem éreztetni! Mint az életben is ,az iskola falai között  ne tévesszen meg minket  egy- egy elbeszélés, ami a szeretettel foglalkozik, mivel nemcsak azon az egy órán vagyunk kötelesek a szeretet téma körével foglalkozni, hanem kötelességünk kell, hogy legyen minden  pillanatban!

A szeretetet ki kell mutatni a gyerekek iránt, még pedig nem is akármilyen szeretetet, hanem a feltétel nélküli szeretetet! Nem szabad különbséget tenni gyerek és gyerek között! Minden pedagógusnak egyformán kell minden gyermek felé nyújtani kezét! Persze van az úgy, hogy az egyik gyerek, mert kedves, vagy  kellemesebb külsővel rendelkezik, könnyebben mutatjuk ki felé szeretetünket. DE! A nehezebb sorsú, rosszabb benyomást keltő gyermeket  is szeretetteljes légkörrel kell körül venni! Sőt, talán neki, nagyobb szeletet kell adni a szeretetünkből!

A szeretetünkért cserébe, pedig ne várjunk semmit, sem ötöst, sem jobb magaviseletet!Igyekezzük a gyermekben az angyali, tiszta lelket látni, és eszerint a tudat szerint tanítsuk – neveljük a szépre a jóra. Ha szeretettel tanítunk-nevelünk, vagyis éreztetjük a szeretetünket, nemcsak mondjuk azt, akkor sokkal közelebb kerülünk a gyermek lelkéhez. Ez a fajta kapcsolat pedig lehetővé teszi a tanítás-tanulás folymatának hatékonyabb működését.

Én hiszek ebben, hogy így van!

Rövid bejegyzésem zárásaként engedje meg kedves Olvasó, hogy egy saját verssel köszöntsem karácsony tiszteletére Önt/Téged!

Áldott , békés, boldog karácsonyt kívánok és egészségben, boldogságban, sikerekben gazdag új évet!

Andó Anita: Karácsonyi intés

Közelgő szép karácsonykor,
szemeid könnyesek a gyertya gyújtáskor.
Hit, remény, szeretet és öröm,
emlékeztet minket, hetente visszaköszön.
Boldogság, békesség, áldás, hangzatos szavak,
amik a legfontosabbak, a szívedben nyugszanak!
Nem kérked az igaz szeretet,
mert cselekedetekben lelheted meg.

Karácsony estéjén mindenki ünnepel,
ki hittel, ki divatból a templomba menni kell!
Boldogság, békesség, amit kívánunk egymásnak,
de szívből kívánd azt, ne káromkodj másnap!
Szürke hétköznapok apró szemcséi,
ne vakítson el a csillogás fényei!
Figyeld a belső hangod, ami mutatja az utad,
ha olykor bizonytalanul is keresed a kutat!

Karácsony meghittsége nyugalmat áraszt,
rajtad is múlik, leveszed-e szívedről a zárat.
Békesség és áldás, nem szóra jön el hozzád,
tenned is kell érte, csak így lesz boldogság!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.