Főoldal » Balaton, a “magyar tenger” – 4. rész

Balaton, a “magyar tenger” – 4. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Balaton magyar elnevezése a szláv bolatin (= mocsár, láp) szóból származik, a rómaiak pedig Pelso-nak hívták.


A kellemes klíma miatt már az őskorban is szívesen telepedtek itt le az emberek. A sokféle itt élt nép közül elsősorban a rómaiak nyomaira bukkantak a régészek (Balácapuszta, Fenékpuszta). Avarok, alánok, frankok és szlávok is éltek a Balaton környékén. Pribina szláv fejedelem Zalaváron építette ki központját és fogadta itt Cirillt és Metódot.


A honfoglaló magyarok 900 körül érkeztek a környékre (ebből a korból származik a tihanyi földvár, a Káli-medence több településének neve). A későbbi évszázadok rengeteg történelmi emlékkel gazdagították az északi partot: középkori templomromok, Szent Donát tiszteletére a szőlőhegyeken emlet kápolnák, a szigligeti várfal, Csobánc kőpillérei, Rezi, tátika és Zádorvár falai, az I. András által alapított tihanyi apátság, a tatárjárás után épült várak őrzik a régi korok hangulatát.


A 13. században alakultak ki az első városok (Keszthely, Tapolca, Sümeg), mellettük pedig a kisebb parti települések. A 16. századig több 100 település jött létre a Balaton körül. Mohács eleste után a törökök elfoglalták a déli part keleti részét, az északi part pedig határvidék maradt. Tihany, Szigliget és Keszthely kivételével a törökök valamennyi várat elfoglalták. A déli parton legtovább Fonyód maradt magyar kézen.


A török hódoltság idején nagyon sok Így a 19. század elején Balatonfüred és Hévíz lett a kezdődő balatoni fürdőélet két központja. A 19. század elején Balatonfüred kifejezetten divatos lett a nyári szezonban, hiszen a felsőbb társadalmi rétegek és a magyar értelmiség is itt találkozott egymással.


Wesselényi Miklós, az ismert reformpolitikus volt a hosszútávúszás első népszerüsítője. 1836-ban ő tette meg először a Balatonfüred – Tihany távot.


1845 végén Széchenyi istván kezdeményezésére megalakult a Balatoni Gőzhajózási Társaság, és a következő év szeptemberében elindult első útjára a Kisfaludy gőzhajó. Ezzel egyidőben 13 partmenti településen építettek ki kikötőket. A vasúti közlekedés a déli parton 1861-ben, míg az északi parton 1909-ben indult meg.


A Balaton, mint üdülőparadicsom az első világháború után lett igazán népszerű, hiszen a trianoni békeszerződés következtében elveszített tengeri és hegyvidéki üdülőhelyek vendégkörét a Balaton kárpótolhatta. Ennek hatására a földbirtokosok felparcellázták földterületüket és a 20. század elején megépültk a még ma is látható villasorok.


Az 1950-70-es években a Balaton vált az egyik legkedveltebb üdülőhellyé. A tó nemzetközi népszerűségét az is növelte, hogy a keletnémet turisták itt találkozhattak Nyugat-Németországban élő rokonaikkal, ismerőseikkel.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.