Főoldal » Egymillió magyar számára elengedhetetlen a felnőttképzés

Egymillió magyar számára elengedhetetlen a felnőttképzés

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Míg az Európai Unióban több mint ötvenmillió, addig Magyarországon akár egymillió olyan ember is lehet, akinek részt kell vennie a felnőttképzésben, hogy munkahelyhez juthasson – mondta el az Edupressnek Zsuffa Ákos, az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének (AFIOE) elnöke. Ezen számok ismeretében, valamint a munkaadók elvárásai alapján pedig kijelenthető, hogy nagy szükség van az egyre népszerűbbé váló szak- és felnőttképzések kínálta végzettségekre a magyar munkaerőpiacon.

Miért van szükség ma Magyarországon a szak- és felnőttképzésekre?
Zsuffa Ákos:
Igaz, a felnőttképzők nem szeretik, ha a hivatásukat eszközként emlegetik, de nagyon leegyszerűsítve a választ, azért van szükség a felnőttképzésre, mert az a munkahelyteremtés egyik eszköze. A munkanélküli felnőtteknek sokszor ugyanis csak úgy lehetséges munkát adni, ha képezzük, átképezzük őket, majd továbbképzéssel segítünk megtartani az állásukat.
Az Unióban mintegy ötvenmillió, míg Magyarországon nagyjából egymillió olyan ember van, akinek részt kell vennie a felnőttképzésben, hogy álláshoz juthasson. A felnőttképzésnek a mindenkori gazdasági célkitűzéseket kell szolgálnia azzal, hogy a munkaerőpiacon olyan képzettséget ad, ami hasznos, és felhasználható.

Milyen korlátai vannak a felnőttképzésnek?
Zs. Á.:
Az elmúlt években egyre gyakoribb jelenség, hogy a munkavállalók olyan képzéseken vesznek részt, amit a munkaügyi központ ajánl és finanszíroz nekik, és nem olyanokon, amin szerettek volna, vagy amit a piac elvárt volna tőlük. Ezen a tendencián kellene javítani a jövőben, hiszen sokkal sikeresebben tudnak elhelyezkedni azok, akik akár céges megrendelésre, vagy a saját – valós szükségleten alapuló – elképzeléseik szerint választanak képzést.

Mi a véleménye a felnőttképzők finanszírozásáról? Megfelelően használják fel a forrásaikat az intézmények?
Zs. Á.:
Azt gondolom, hogy amennyiben nem lennének a jelenlegi uniós források, akkor nagy gondban lenne a magyar felnőttképzés. Az uniós források nagyságát tekintve pedig elegendőnek kellett volna lennie az elmúlt években, a felhasználásuk azonban mégsem ezt mutatja. Az állami szférából gyakran hallani, hogy a felnőttképzők elcsalják a pénzt, nem tartják meg a képzéseket, vagy csak kis óraszámban, ha egyáltalán van olyan képzés. Az ilyen feltételezett esetek könnyen megelőzhetők lennének egy olyan egységes rendszerrel, ami minden állami vagy uniós forrást használó képzés esetében egyszerűen ellenőrizné a képzőket. Eszerint az intézményeknek be kellene jelenteniük, hogy kiket, mikor, hol és mire oktatnak például egy nappal a képzés előtt. Továbbá az uniós források kapcsán fontos tényező, hogy nincsenek érdemi indikátorok, amik megmutatják, hogy hol és milyen minőséggel hasznosult egy képzés, kik és hányszor vettek részt finanszírozott képzéseken és kiket szippantott fel a munkaerőpiac. Érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy az elmúlt 8-10 évben milyen forrásokat kaptak erre állami szervek és abból mit valósítottak meg. Akkor, ha ezeket a feladatokat megoldja az állam, valóban javulhat a felnőttképzés minőségi megítélése, és tisztázhatóvá válik, hogy megfelelően használják-e fel a forrásaikat az intézmények.

Az AFIOE a napokban rendezte meg az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények IV. Országos Konferenciáját, ahol a felnőttképzők pályázati lehetőségeiről is szó esett.
Zs. Á.:
A felnőttképzők és a pályázati lehetőségek viszonyát firtató műhelybeszélgetés jó alkalom volt az intézmények vezetőinek, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. Elmondták, hogy mik azok a korlátok amik érintik őket, és segítettek egymásnak megoldást találni. Felmerült, hogy gyakran úgy érzik nincs érdemi verseny, hiszen egy állami intézmény sokszor úgy versenyez a piaci szereplőkkel, hogy más szegmensre kapott forrást használ fel felnőttképzésre. Ezért a piaci szereplők hátrányról számoltak be. Válaszul az állami szféra szerint a piaci szereplőket sem kell félteni, hiszen azok néha ugyanazt az OKJ-s képzést nyújtják három hónapos iskolarendszeren kívüli képzésükkel, mint amit ők a két-három év alatt.
Az én egyik véleményem, hogy a közbeszerzés rendszerén kell változtatni, hogy ne a legalacsonyabb ár döntsön, hanem egy olyan szempontrendszer, ami a versenyeztetésnél alapelvárás lenne. Emellett az AFIOE javaslatokat fogalmaz meg egy képzési kártya bevezetésére is, amely a minőséget, az átláthatóságot, a költségcsökkentést és a hatékonyságot egyszerre szolgálná.

Mivel magyarázza, hogy a szakirányú továbbképzésekre minden eddiginél többen jelentkeztek idén, holott pár évvel ezelőtt még lehetetlen volt feltölteni a meghirdetett helyeket?
Zs. Á. :
A szakirányú továbbképzések legnagyobb versenytársa a mesterképzés, hiszen mindkettő az alapdiplomára épül, és nagyjából egyforma hosszú a képzési idejük. A mesterképzések túlnyomó részben elméleti tudást adnak, miközben a munkaerőpiac konkrét követelményeket támaszt a végzettek felé. A szakirányú továbbképzések népszerűsége pedig pont ezzel magyarázható: olyan speciális területeken ad gyakorlati tudással bíró végzettséget, ami ritka, de nagy a piaci igénye.

Mivel magyarázható, hogy 280 fős teltház volt az AFIOE konferenciáján?
Zs. Á. :
A felnőttképző intézmények egyre aktívabbak, szívesebben vállalnak szerepet az őket érintő változások megvitatásában, és mondják el a véleményüket. A magas résztvevő szám oka továbbá, hogy az AFIOE egyre hatékonyabb érdekképviseletet valósít meg, míg az erős szakmai munkát az bizonyítja, hogy a konferencia rendhagyó módon rendezte meg szakmai műhelybeszélgetését. Ezen a résztvevők egyes témák szerint külön szekciókban fogalmazhatták meg javaslatként ajánlásaikat a döntéshozók felé.
(www.edupress.hu)

2011-04-07 13:05

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.