Főoldal » Fehér láz

Fehér láz

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A fehér láz, a delírium tremens. Az elvonási tünetek miatt alakul ki, tartós ivászat után. Ilyenkor ölnek, öngyilkosok lesznek, csonkítják magukat. „Két-három nappal azután jelentkezik, hogy megszakad a folyamatos ivás. Álmatlansággal, nyugtalansággal kezdődik, aztán jönnek a hallucinációk. Egyeseknél képek, másoknál inkább hangok. Furcsa élénken mozgó alakokat, lényeket, állatokat látnak. Hangokat hallanak, ezek sértegetik, fenyegetik őket, kitalált dolgokkal fenyegetik őket, vagy felszólítják valamilyen cselekedetre, például öngyilkosságra, vagy arra, hogy fogjon baltát az illető, hogy vágja le a kezét.”

Vannak olyan könyvek, filmek, emberek, amelyektől-akiktől időnként a falnak megyek. A sarokba vágom a könyvet, dühösen kikapcsolom a lejátszót vagy csatornát váltok, a pokolba kívánom az embert, de megmagyarázhatatlan okoknál fogva újra és újra elkezdem olvasni, beteszem a DVD-t, és szóba állok azzal, akit már százszor küldtem melegebb éghajlatra. Vagy az megvan, hogy egy nő (nők esetében férfi), aki halálra idegesít, átvert, megcsalt, hazudott, de pár szóval, tekintettel, egy simogatással bármikor le tudna venni a lábunkról? Mindenkinek volt vagy van ilyen az életében. Ez esetben egy megoldás lehetséges, soha nem szabad vele találkozni, mert újra az „áldozatává” válhatunk…

Nem akarom elvinni ezt más irányba, bár most úgy érzem, 50-60 oldal is van a kezemben és a fejemben, amit le tudnék írni és akár még csatolni is tudnám egymáshoz. Na, mindegy szóval ilyen számomra az orosz kultúra is.

Az orosz kultúra és népcsoport, a szláv mentalitás orosz része, ami vonz, taszít, riaszt, kedvelem, de félelemmel tölt el. Nem tudnék ott élni, de olyan elképesztő dolgok történnek ott, olyan hihetetlen életek és sorsok élnek egymás mellett abban a hatalmas országban, amit nem tudok örökre nélkülözni. Dosztojevszkij, Gogol, Jerofejev, Csajkovszkij, Ulickaja, Rubljov, Eisenstein, Bulgakov, Barisnyikov, Viszockíj, Szolzsenyicin, PussyRiot, (Nagy Péter és Katalin, Raszputyin, II. Miklós, Lenin, Sztálin, Brezsnyev, Gorbacsov, Jelcin, Putyin) hogy csak az ismerteket említsem semmilyen sorrend szerint és akik most éppen eszembe jutnak. Az orosz építészetet nem is említem, mert ki ne hallott volna a Kreml-ről, Ermitázsról, Vörös térről,hagymakupoláról, a vodkáról már ne is beszéljünk, illetve igen mert a későbbiekben bőven lesz róla szó. Egyébként Nagy Péterre tolják az oroszok, az alkoholizmust, mert Ő szorgalmazta a rengeteg kocsma nyitását, hogy minél több bevételre tegyen szert a hatalmas építkezéseihez.

Viszont ne higgyük azt, hogy csak mi magyarok ismerjük a fent említetteket, mert ránk erőltették a kultúrájukat és politikai rendszerüket több évtizeden keresztül. A világ azon részében is ismerik ahol, sok évtizedig a vörös veszélyt jelentette, vagy ott is ahol teljesen mindegy volt milyen politikai rend vagy rendetlenség van éppen Oroszországban. A hidegháború évtizedeiben is, a szovjet rezsimen is átszivárgott a kultúra. Zsenik és Belzebubok váltják egymást az ország életében. Olyan országban, ahol az elképesztő cári önkényt egy talán még elképesztőbb diktatúra vált szinte átmenet nélkül, ahol a fentebb felsorolt emberek, művészek, írók festők, rendezők mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért olyanokat alkotnak, ami millióknak segít megérteni „az embert”, nyújt vigaszt a saját életét illetően, bemutatva az élet egy teljesen valószínűtlen oldalát.

Dosztojevszkij Karamazovjai, vagy Szolzsenyicin: A pokol tornáca hősei segítettek nekem a legtöbbet abban, hogy kedveljem az orosz lelket, bármilyen is az. Szünet nélkül képes vagyok több száz oldalt olvasni ezek közül bármikor. Minden képzeletet felülmúló intelligencia, bunkóság, szeretet, véres gyűlölet, tiszta fej és delírium váltakozik az orosz lélekben, gyakran az összes tulajdonság egy lélekben megvan, és nem úgy jön elő, hogy felsejlik és úgy véljük, hogy ez talán nem is az az ember akit megismerni véltünk. Nem. Úgy jelenik meg egy léleken belül, hogy az teljesen nyilvánvaló.

Mielőtt még tényleg ötven oldal bevezetőt írnék a könyvbemutató elé, belefogok az ismertetésbe. A Fehér láz nem irodalmi mű, nem is szakkönyv, viszont kihagyhatatlan riportkönyv. Lehetetlen nem elolvasni számomra. Egy Pécs-Budapest vonatúton kezdtem bele, de többet sétáltam a folyosón, mint amennyit olvastam. A könyvben benne van minden, amit nem is hiszünk el talán első olvasásra. Nem tudjuk elhinni, mennyire kettős az, ahogyan Oroszországban élnek. Gyönyörű művészeti alkotások és építészeti remekek, emeletnyi szeméthalmok között. Egyszerű halandóként felfoghatatlan gazdagság, és még elképzelhetetlenebb szegénység és nyomor gyakran pár száz méteren belül. Dollármilliomosok és etanolt hígító fertőzőbetegséggel küzdő negyven éves koruk előtt öngyilkosságot elkövető alkoholisták. Az egyik ember fogában milliókat érő gyémánt, a másiknak bőrén rühatka látszik. Négy-nyolc millió drogfüggő és két-háromszor annyi alkoholista országa. Ahol a legveszélyesebb drogot, az alkoholt, „vizecskének” becézik. Ahol jobban hisznek a sámánoknak, mint az orvosoknak, vagy a pravoszláv egyháznak. Ahol a legnagyobb maffia csoport a rendőrségen és politikai körökben keresendő. A sámánok a vodkát tejjel keverik, és azt fújják, vagy köpik a rossz szellemek elűzésére. Az anyatej szimbóluma mellett rögtön a vodka. A vodka, gabonából, krumpliból, fakéregből, mindenből.

A könyv írója Jacek Hugo – Bader, egy felajánlott Audi Q7 helyett UAZ-469-essel autózik át oroszföldön, Moszkvától Vlagyivosztokig  13 000 km-t. Nem lehet Audival utazni az országon át. Nem azért mert nem bírná a négykerekes, 4,2 literes, 350 lóerős, 7 másodperc alatt gyorsuló, 240 Km/h végsebességű luxusterepjáró, hanem azért mert egy hétnél tovább nem maradna életben belső Oroszország erdeiben és útjain. Először a rendőrök büntetnék meg naponta többször, mert a legnagyobb maffia a rendőrségen belül található. Másodszor, nem lehet kitűnni ilyen autóval a tajgában, ahol a legkedvesebb úti időtöltés a lövöldözés. Senki nem tudná garantálni a biztonságát és senki nem vállalná el a védelmét ilyen autóval. Harmadszor, Moszkvától keletre, szinte lehetetlen alkatrészt találni és olyan embert vagy szervizt találni, ahol meg tudnák javítania járművet. Az UAZ, az rendben van, azzal túl lehet élni egy ilyen túrát.

A lengyel újságíró elmegy oda, ahol „normális” emberek nem járnak. Beszélget leállt drogosokkal, sámánokkal, szektavezetőkkel, bebújik az Oroszország legképtelenebb bűzös és bűnös bugyraiba. Olyan helyekre ahol nem lehet élni, mégis próbálkoznak emberek. A sok-sok mára már csak pár száz lelkes, kihalófélben lévő népcsoport közül jó párat felkeres. Elmeséli milyen mindennapos az öngyilkosság, a gyilkosság, az önpusztító halál ezeknél a népeknél. Elmeséli, hogy tudják már mára, mi az oka annak, hogy az északon élő őslakosok genetikailag hajlamosak az alkoholizmusra. Persze nem csak őket szólaltatja meg. Üldözött „hippik”, értelmiségiek, Bajkál tavi emberek ukrán alvilág és sok-sok képzeletet felülmúló történet van a könyvben. Jön az ember szájára a mondás: „Ilyen ország pedig nincsen!” Van olyan fejezete a könyvnek, amelyben 44-szer fordul elő a „meghalni”, a „megölni” és a „halál” szó, 15-ször a „tömény szesz”, és csak egyszer a „szerelem” szó, az is „szerelmi bánat” szóösszetételben, ami miatt felakasztja magát egy húszéves fiú.

Az orvos-sámánnő szerint erre nincs orvosság. „Évezredek óta élünk ezen a területen, ahol a zord körülmények miatt nem sok minden terem. Hússal, tejtermékkel és hallal táplálkozunk, ezért az evolúció során fehérje-zsír típusú anyagcsere alakult ki nálunk. Neked, mint mindenkinek, aki az indoeurópai rasszhoz tartozik, fehérje-szénhidrát típusú anyagcseréje van, mert az őseid évszázadok, évezredek óta főleg növényekkel táplálkoztak. – De mi köze ennek az alkoholhoz? – Az, hogy minden alkohol gabonából, krumpliból vagy gyümölcsből készül.  Ahhoz, hogy feldolgozza, hasznosítsa a szervezet, szükséges egy enzim, amelyből a te szervezetedben elegendő van az enyémben viszont nagyon kevés, mert más az anyagcserém. Ez a fiziológiája. – Mi történik, ha iszol? – A szervezetem nem bontja le az alkoholt úgy, mint az összes többi mérget, szinte nem is próbálkozik, ezért a vodka azt csinál, amit akar. Főleg az idegrendszerben, az agyban. Nagyon agresszív, lobbanékony és impulzív lesz az ember.” 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.