Főoldal » Idegenvezetővel a Balaton körül – Balatonboglár – 3. rész

Idegenvezetővel a Balaton körül – Balatonboglár – 3. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Lengyel-Magyar Barátság Háza – 1939-ben lengyel menekültek érkeztek Magyarországra. bogláron a polgári lakosságot helyezték el, többségüket családok fogadták be. 1940 szeptemberében Bogláron szervezték meg Európaában az egyetlen, alapos tudást adó lengyel gimnáziumot a második világháború alatt. A gimnázium és líceum létrehozásában nagy szerepe volt Varga Béla plébánosnak. Az iskolának kb. 300 tanulója volt. 1944. március 19-én, a német megszállás hírére egész éjjel írták a bizonyítványokat a tanulók számára, miután a tanárok leérettségiztették őket, majd illegalitásba vonultak. Az itt szerzett érettségi bizonyítványt a lengyel egyetemeken is elfogadták. Az egykori lengyel gimnazisták ma is boglarcsikoknak hívják magukat. Az épület az 1930-as évek elején épült Kotsis Iván tervei alapján.


Temető-domb


Vörös kápolna – 1903-ban a Rendesi bárány család elcserélte birtokait Gyulai Gaál Gaszton földesúrral. A kápolnát Gaálék temetkezési helynek használták. A Kápolna egyhajos, a főbejárattal szemben a család címere látható.


Kék kápolna – A Rendesi Bárány család építtette 1798-ban és 1802-ben szentelték fel. A kápolna a család imahelye és kriptája volt. A falu népe templom hiányában ide járt vasárnapi misére. A templom építészeti stílusában klasszicista jegyeket lehet felfedezni. A kápolna egyhajós, északi oldalán van a lekerekített oltár, déli oldalán a kórus és a harangállás található. A harangot 1848-ban beszolgáltatták. Az 1960-as évekig az oltár és a szobrok még láthatóak voltak. A kápolnákat 1963-ban kifosztották. 1978-ban történt felújításuk után kék és vörös színre fetett falaikról kapták ma is használatos elnevezésüket. Nyaranta képzőművészeti kiállításoknak adnak otthont. A Kék kápolna mellett található a falu régi temetője, ma szoborpark. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a Balatonra és a fonyódo hegyre.


A Temető-domb védett terület. Keleti lejtőjén 1938-ban gyümölcsfa ültetés közben egy 11 m hosszú és 7 m széles templom alapfalaira bukkantak. Valószínűleg ez lehetett a Szent György tiszteletére szentelt egyház, melyet 1221-ben említenek először Árpád-kori források, de feltehetőleg már a 11. században is állt. Ásatások közben IV. Béla és Károly Róbert kori pénzek is előkerültek. Mellette húzódhatott az Árpád-kori temető.


Egykori BB Borgazdasági Rt. – Ezen a vidéken már az Árpád-kortól intenzív szőlőművelés és borgazdálkodás folyt. A 11-14. században királyi ill. királynéi gazdálkodás volt, ezek a birtokok alapozták meg a késő középkorban is virágzó borkészítés hagyományát. a 19. században is a bortermelésnek volt a legnagyobb szerepe a gazdasági életben. A BB 1950-ben alakult meg a környező birtokok állami tulajdnonba vételével. Végleges területe 1953-ra alakult ki. Boglár a Dél-Balatoni Borvidék központja, a “Szőlő és Bor Nemzetközi Városa”, borrendje a Bonus Bonorum. A privatiáció után 1996 januárjában a BB Rt. a megalakult Henkell&Söhnlien Hungária Kft. tulajdonában került, melynek cégcsoportjai a BB Rt. és a Hungarovin Rt. voltak. Az egykori gazdasági központban áll a Bárány kúria (a Rendesi Bárány család építtette), mely neoklasszikus stílusú műemlék épület.


Fischl-ház – 1910-ben építtette a kereskedő Fischl család. Benne ma a Helytörténeti Múzeum kapott helyet.


Kikötő – Az egykori boglári rév kb. a mai Platán strand helyén állt és földesúri tulajdonban volt. A révészt is a földesúr fogadta fel és bizonyos adókedvezményben részesítette. A rév forgalma csak a 19. század elejétől nőtt meg, amikor kiépítették a Balaton déli partján vonuló postautat.


A kikötépítést a Balatonon Széchenyi kezdte el. Mindkét parton 6-6 helyen épült kikötő, így Bogláron is. A szabadságharc leverése után azonban csak három maradt meg, Füred, Boglár és Keszthely. 1847-ben a Kisfaludy gőzős menetrendszerinti járatai érintették Boglárt, de a Boglár-Fülöp (Révfülöp) rév továbbra is működött. A révnél csárda állt, melyet a Jankovich család építtetett és adott bérbe.


1906-ban kezdődött el a kikötő korszerűsítése és csak 1913-ban fejeződött be. Az eredeti kikötő ugyanis csak egy szekérrel nem járható kőhányás volt. A kikötő vízterületét úgy alakították ki, hogy a vízmélység a Balaton középvízállásánál 2 m-rel mélyebb volt, így a legnagyobb hajók fogadására is alkalmassá vált.


Az I. világháború visszavetette a balatoni hajóforgalmat. A két világháború között új hajók álltak forgalomba. A II. világháborúban a németek az egész balatoni hajóparkot felrobbantották. A háború után a Boglár nevű hajót emelték ki harmadikként és a teljesen megsemmisült Sió motorját tették bele. Fonyód és Badacsony között közlekedett. A boglári kikötő ma földvár és Keszthely között a legbiztonságosabb a vitrolások számára nagy viharban, ill. éjszaka. A kikötő mellett található a tó legrégebbi hajója, mely 1870-75 között közlekedett kis gőzhajó volt. A Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság kereskedelmi hajójaként közlekedett Boglár és Révfülöp között, majd a Dunán teljesített szolgálatot Irma néven. A bontástól Zákonyi Ferenc mentette meg 1978-ban. A boglári kikötőbe került, ahol korábban étteremként működött, felújítása után múzeum található benne.


 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.