Főoldal » Kell egy… biztosító!

Kell egy… biztosító!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ha már elkezdtük építgetni a csapatunkat, akkor folytassuk is, mert csak akkor tudhatod rendben a pénzügyeidet, ha megvannak a megfelelő szakértőid a megfelelő feladatokra. Pénzügyi szakértői csapat építése pénzügyileg intelligens módon.

A mai lecke előtt két dolgot szeretnék előre bocsátani: 

  1. ne felejtsd el: Te vagy a főnök!
  2. a post címében szereplő szám ne tévesszen meg!

 

Te vagy a főnök!

Ezt jó, ha alaposan megjegyzed Magadnak! Mert tapasztalataim szerint erről különösen a biztosítók szeretnek megfeledkezni. Ennek oka pedig nem maguk a biztosítók, hogy olyan “gonoszak” lennének, hanem a rendszer. Méghozzá az a momentum, ahogyan a biztosító ügyfele leszel. Ugyanis ha a hagyományos fogyasztói oldalról nézzük, kicsit olyan a dolog, mintha nem is Te lennél a biztosító ügyfele, hanem a biztosító lenne a Te ügyfeled…

Írtam már erről korábban, hogy a biztosító egy kockázatközösség.

Mit jelent ez?

Azt, hogy sokan, akik ugyanannak a kockázatnak vannak kitéve (kisebb vagy nagyobb mértékig), egy közösségbe gyűlnek, és létrehoznak a befizetéseikkel egy pénzalapot, amelyből a káresemény bekövetkeztével a károsultakat (a befizetéseiknek és a kockázati besorolásuknak megfelelően) kifizetik. Vagyis akit nem ért kár, az csak befizet, akit ér kár, az be is fizet, meg kap is pénzt. Ilyen kockázatközösségeket már az ókorban is létrehoztak, méghozzá a kereskedők, akik karavánokkal hozták-vitték az áruikat – és ki is voltak téve a rablótámadásoknak. Általában az azonos városban élő kereskedők, de megesett, hogy az azonos útvonalon közlekedő kereskedők hoztak létre ilyen közös pénzalapot, amiből megtérítették, de legalábbis enyhítették a kirabolt kereskedők kárát.

Ebből következik a

Tény No. 1

a biztosítás kockázatcsökkentésre, kockázatkezelésre való. Akinek vagyona van, annak már csak ezért is érdemes biztosítást kötnie. Ha ugyanis van vagyonod, akkor máris van mit félteni.

A kockázatközösség egy zárt körű klub volt már akkoriban is: akárki nem kerülhetett bele. A befizető kereskedők sem voltak hülyék, mert bár a jövőbeni kárenyhítés, anyagi biztonság érdekében lemondtak a jelenlegi pénzük egy részéről, attól még a befizetéseikre továbbra is vigyáztak. Tehát nem engedtek be maguk közé senkit, aki a tevékenysége, útvonala, vagy a viselkedése miatt magasabb kockázati tényező volt, mint a közösséget alkotó kereskedők. Hogy is engedték volna, hiszen ha csak egy olyan is lett volna köztük, amelyik pl. nem fogadott volna fegyveres kíséretet a karavánja mellé, ezzel felelőtlenül nagyobb kockázatnak tette volna ki az áruját, mint a gondosabb és befizető kereskedők, akkor a felelőtlent tuti gyakrabban rabolták volna ki, így az egymaga is elvitte volna a többiek befizetéseit. Éppen ezért már ők is szűrték, előzetesen megvizsgálták, sőt egyenesen feltételekhez kötötték, hogy ki léphet be az ő kis közösségükbe. Ez a mai napig is így van.

Tény No. 2

A biztosító mint működtető összefogja a kockázatközösség tagjait. Fontos feladata, hogy a kockázat mértéke alapján megszűrje a csatlakozni kívánókat. Ezért ez egy exkluzív klubnak fogható fel, ezért Te nyújtod be a csatlakozási kérelmedet. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy Te adsz ajánlatot a biztosítónak, hogy mekkora befizetést ajánlasz fel a csatlakozásért cserébe, és nem a biztosító lesz az a szolgáltató, amelyik majd lihegve-pihegve rohan teljesíteni a Te elvárásaidat. A hagyományos ügyfél-szolgáltató viszony itt már fel is borult.

A gyakorlatban persze ügyfél vagy, és kismillió törvény, rendelet, előírás, irányelv, etikai kódex, stb. véd a biztosítóval szemben, de ez az alapállás már elég ahhoz, hogy gyakori összeütközéshez vezessen az eltérő szemléletmód.

Tény No. 3

Azzal, hogy a biztosító személyre szabottan kalkulál díjat (esetleg sokkal többet, mint a szomszédnak), netán elutasítja a biztosítási ajánlatodat (van ilyen is, bár nem túl gyakran!), azzal alapelvként a többi befizető pénzét védi. Nem a sajátját!

Ahogyan látható, jó néhány dolgot leszűrhetünk már az ókori kockázatközösségek működése alapján is:

  1. az alapelvek azóta sem változtak – tehát az ókori példa meglehetősen szemléletes, jól olvasd is el és tudatosítsd is Magadban!
  2. elég bonyolult a rendszer – nehéz benne kiigazodni
  3. a biztosítók működése ezekre az alapelvekre van optimalizálva mind munkafolyamataiban, mind információáramlásában, mind informatikai rendszerében, azaz kívülállónak ez meglehetősen követhetetlenné válik egy idő után (pláne, amikor egy biztosító több kockázatközösséget is kezel)
  4. a kiigazodásban MUSZÁJ szakértőt igénybe venni – vagyis elkerülhetetlen, hogy valakinek ne kérjük a hozzáértő segítségét! (És akkor már megint a csapatépítésnél tartunk.)

A dolgot tovább bonyolítja, hogy azóta, a karavánkereskedőktől eltérően, már sokkal több mindent kell biztosítanunk, mint a karavánban utaztatott árunkat:

  • a házunkat – még azt is, ha a kutyánk szétrágja a szomszéd kedvenc papucsát, amit kint hagyott a teraszon, de a kutyánk átszökött papaucsot kóstolni… :D 
  • az autónkat
  • saját magunkat (élet- és balesetbiztosítások)
  • a munkavégzésünket (különböző felelősségbiztosítások)
  • a munkahelyünket (munkanélküli biztosítás)
  • és aminek még ezen kívül szükségét érezzük…

Ennél fogva elég kicsi az esélye annak, hogy erre a sok mindenre, illetve a fenti listát átszínező egyéni élethelyeztedre, egyéni céljaidra egyetlen biztosítónál mindenféle biztosításra testhez álló verziót találsz (ami persze ár-érték arányos is). Ezért ebből következik a

Tény No. 4

A pont címében nem fogalmaztam pontosan! Kell a csapatodba a biztosító, de korántsem biztos, hogy csak egy! A biztosításoknál is simán lehet portfóliód, és ne ijedj meg a lehetőségtől, hogy esetleg nemcsak a szomszédasszony ismerősét, Marikát kell felhívnod, ha biztosításról van szó, hanem netán több biztosítóssal is kell tárgyalnod. Ez utóbbi egyébként is alapvető, amíg versenyezteted a biztosítókat a biztosítás megkötése előtt. Akkor a megkötés után miért ne lehetne ugyanígy?

Egy a lényeg: minden biztosítónál valaki olyan üzletkötőt kérj kontaktnak, aki tud is valamit a szakmáról!

Tipp No. 1

Ezen sokat segít, ha bemész a biztosító helyi irodájába, és az egyik biztosítós asztalán csak néhány papírt látsz, a másikén meg egy rakás elismerésre utaló dolgot (serleg, oklevelek a falon, stb.). Őszintén szólva nem láttam még olyan biztosítóst, amelyik ne akarta volna ezzel elkápráztatni az ügyfeleit, a reménybelieket meg pláne, úgyhogy erre bizton hagyatkozhatsz, ha első szűrást akarsz végezni. Ezek ugyan mind cégen belüli elismerések, de azért egy valamit mégiscsak jelentenek: az illető üzletkötőnek megbízhatóan nagy állománya, azaz ügyfélköre van.

Ezzel azonban ne elégedj meg! Ha a biztosító védi a kockázatközösség pénzét, akkor Neked is jogod van hozzá, hogy Te meg a sajátodat védd! Úgyhogy

Tipp No. 2

Ne kapkodj! Nem kell rögvest az első találkozáskor, a bemutatkozás után azonnal biztosítást kötni! Kérdezz körbe, mik az biztosítás feltételei, juttatásai, stb., kalkuláltass egy előzetes díjat többféle díjfizetési verzióban (havi, negyedéves, féléves, éves; csekken, inkasszóval – bár én ezzel óvatos lennék!; stb.), aztán köszönd meg a törődést, és állj fel, menj haza! Otthon aztán terítsd ki az összes így szerzett ajánlatot, és számolj!

Tipp No. 3

Kérdezz körbe az ismeretségi körödben! Káderezd le a kérdéses üzletkötőt! Kinek milyen ügyféltapasztalata van vele kapcsolatban? Tényleg ért annyira a szakmájához, vagy csak azért díjazta a cég, mert egyszer mindenkit sikerült átvernie az ügyfélköréből? Bármilyen hihetetlen, a Google szinte már mindent tud és lát – még egy egyszerű mezei üzletkötőnek is nyomára lehet bukkanni. Aki komolyan gondolja, hogy építi az ügyfélkörét, akár biztosítási üzletkötőként is, annak minimum van FB-oldala, de elképzelhető, hogy megtalálható az iwiw-en, G+-on, netán a LinkedIn-en is. Ez utóbbi már csak azért is jó forrás, mert kifejezetten szakmai közösségi oldal.

Ezek után párosítsd össze a következő adatokat:

  • a biztosítónak van-e helyben is irodája?
  • az internetes biztosítási bróker oldalakon (pl. netrisk.hu) hol hozta ki az adott biztosítási igényeidre a biztosítót, és milyen áron?
  • milyen ajánlatot kalkulált helyben, “élőben” a biztosítási üzletkötő?
  • mit találtál a biztosító honlapján?
  • mit tudtál meg a “kinézett” biztosítási üzletkötőről?

Ezen szempontok alapján mindig csak egy-egy biztosítást válassz ki! Lehet, hogy minden biztosításod más biztosítónál lesz, de sokkal nagyobb esélyed lesz rá, hogy amit így összeraktál, az a lehető legoptimálisabb biztosítási portfólió.

Tipp No. 4

Ha ezzel a sok információval nem bírsz el, amit nem csodálok, mert maga a biztosítás szabályozása is meglehetősen kusza, akkor itt az ideje, hogy keress egy pénzügyi tanácsadót.

Na, ez utóbbihoz kapsz majd jövő héten ötleteket!

Voltak felismeréseid? Akkor nyomj egy like-ot itt a cikk alján! Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Akkor küldj egy kommentet! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját pénzügyeid iránt!!!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.