Főoldal » Kreatívitás fejlesztése csecsemőkorban

Kreatívitás fejlesztése csecsemőkorban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az előző bejegyzésben megállapítottuk, hogy nem az a tehetséges, aki előbb fejlődik, mint a többi gyermek, nem előbb ér el bizonyos haladási szinteket, hanem az, aki olyat produkál, amit a többiek a későbbiekben  sosem.

Írtam arról is, hogy a tehetséges gyermeket bizonyos személyiségjegyek kísérik – ez a tehetség velejárója.

Ebben a bejegyzésben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mit tehetünk a tehetséges gyermek tehetségének kibontakoztatása érdekében.

Rögtön  szembe kell néznünk egy problémával: a tehetség kibontakoztatásához szükséges légkört már akkor meg kell teremtenünk, amikor még nem is tudjuk biztosan, hogy tehetséges gyermek szüleiként funkcionálunk.  Elképzelhető, hogy a gyermekünk csak tíz év múlva mutat kimagasló képességeket egy szakterületen, de addig is meg kell neki adnunk mindent, ami a képességeinek fejlesztését szolgálja.

A tehetség egyik kötelező kísérő jelensége a kreativitás,  illetve kíváncsiság. Ezek létét, fontosságát nem nehéz belátni. Képzeljük csak el hogyan fedezne fel bármit is bármelyik tudós, ha nem lenne kíváncsi bizonyos jelenségekre.

A kreativitás pedig nem más, mint arra való képesség, hogy bizonyos már meglévő dolgokat más dimenzióban lássunk, addig kiaknázatlan lehetőségeket fedezzünk fel bennük. Mást ne említsünk pl. a növények gyógyhatásainak  , vagy az üveg tűz csiholására való alkalmasságának felfedezése.

Ezzel a két tulajdonsággal óriási szerencsénk van: minden gyermek kreatívnak és kíváncsinak születik! (Természetesen a szellemileg ép, fogyatékosságoktól mentes gyermekről beszélünk.) Ebből kifolyólag ezeket nem kell kialakítani, csak fenn kell tartani. No, ez se egy könnyű munka. Emlékezzünk csak vissza arra az időre, amikor utoljára csecsemővel volt dolgunk, akár csak egy fél órányi időtartamra is! A gyermek mindent meg akart nézni, minden érdekelte, a körülötte lévő tárgyak, anyagok, eszközök íze, szaga, hangja, téphetősége, törhetősége azaz tudományos szavakkal élve a külső környezet fizikai és kémiai tulajdonságai. Eme tudásvágyat a legtöbb szülő, vagy bébiszitterként alkalmazott felnőtt ember igyekszik minél előbb kioltani, és a gyermeket egy kupac műanyag tárgy felé orientálni, amelyekről később kiderül, hogy a felnőttek a „játék” szóval illetik. Óriási hiba! A gyerekeknek készült játékok a gyermek mércéjével nézve a legunalmasabbak. Sokkal érdekesebbek az olyan címmel illethető alapkutatások, mint  „hogyan néz ki a pirospaprika a konyhakövön?”. ÉS ha komolyan belegondolunk ez egészségre ártalmatlan (leszámítva a szülő idegrendszeri bántalmait), viszont kíváncsiságot kielégítő tevékenység. Mit ajánlok tehát? Engedjünk meg a kisgyermeknek minden olyan tevékenységet, ami nem hat károsan az egészségére, a pénztárcánkat sem terheli túl, de valóban érdekli a csecsemőt/kisgyermeket.

Hogy melyek is ezek a tevékenységek? Erről legközelebb írok. Addig is gondolkodjunk, és gyűjtsünk mi magunk párat.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.