Főoldal » Lúd, bor, időjárás, álmok – Szent Márton-napi hiedelmek

Lúd, bor, időjárás, álmok – Szent Márton-napi hiedelmek

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

November 11. jeles dátum a népi kalendáriumokban: ekkora híznak meg a fiatal libák, érik meg az újbor, ez az utolsó vásári nap, és ekkor jártak le a munkaszerződések. Kezdődhetetett a vígasság, a püspökfalatról azonban nem illett elfeledkezni!
Elterjedt népszokás Szent Márton napján, november 11-én libát sütni. De miért pont Szent Mártonhoz kapcsolják a ludat?
 A kissé prózainak tűnő ok, hogy a régi paraszti gazdaságokban ekkorra nőtt meg és hízott süthető állapotúvá az “idei”, a fiatal liba. A közmondás úgy tartja, “aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Hogy Márton napra igencsak meghíznak a ludak jól jelzi az elhízott emberekre használt hasonlat: „olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”.

Ennél emelkedettebb magyarázat Szent Márton tisztelete. A legenda szerint, amikor Szent Mártont püspökké akarták szentelni, a szerény természetű férfiú elrejtőzött rajongói elől egy libaólba, ám hollétét a gágogó libák elárulták.

Szent Márton, az időjós
 Ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja.

Szent Márton, a borász                              

Márton az új bor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az új bor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Márton napján rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Az utolsó piaci nap is ekkor van az évben.

A püspökfalat és a Márton-napi álmok

A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered „püspökfalat” szavunk is.

Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól.

   Szent Márton kultusza a Dunántúlon különösen élénk, hiszen a mai Magyarország nyugati részébõl származott. A Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (ma Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben. Apja római tribunus (elöljáró) volt.

Az ifjú Márton még gyermekkorában Paviába került, majd 15 évesen beállt a római hadseregbe. Mint legionárius került a galliai Amiens városába (ma Franciaország), ahol meglátván egy didergõ koldust, köpenyét kettéhasította, majd egyik felét annak vállára terítette. Mint mondják, a koldus maga Krisztus volt, aki még azon az éjszakán megjelent neki abban a köpenyben.

Az ekkor 18 éves Márton a történtek után megkeresztelkedett, s elhagyta a hadsereget, miután a Poitiers-i Hilarius püspök tanítványa lett. Illíriában folytatott missziós tevékenységet, majd remeteként élt a Genovához közeli Gallinaria szigetén. 361-ben visszatért Galliába, és Ligugében szerzetesi közösséget, majd monostort alapított. Késõbb missziós tevékenységet folytatott egész a Duna vonaláig. Ördögűzései és gyógyításai révén nagy népszerűségre tett szert. A nép akaratából 371-ben Tours püspökévé választották. Az irgalmas szívű légionáriusból lett püspök 397-ben halt meg. Temetésének idõpontját a hagyomány november 11-re teszi. Õ volt az elsõ nem vértanú szent.

Kultusza halála után rohamosan terjedt Európa keresztény tartományaiban, így Pannóniában is. Népszerűsége a Dunántúlon nemzedékrõl nemzedékre öröklõdött. Ékes tanúbizonysága ennek a róla elnevezett 7 zalai falu is: Csicskeszentmárton, Kebeleszentmárton (ma Kobilje, Szlovénia), Zalaszentmárton, Muraszentmárton (Sveti Martin, Muraköz), Kutasszentmárton (ma puszta Andráshida és Bagód között), Szentmárton (ma puszta Zalalövõ mellett) és Tótszentmárton.

Kertész Erika

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.