Főoldal » Mindenki tudósnak születik

Mindenki tudósnak születik

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Nemrégiben megjelent egy cikk az interneten, ami “átütő” eredményeket vall magáénak. Íme egy részlete:

Egy amerikai tanulmány szerint a gyerekek úgy gondolnak és tanulnak az őket körülvevő dolgokról, ahogy a tudósok gondolkodnak és tanulnak a kísérletekben. Hipotéziseket formálnak, tesztelik őket, elemzik az eredményeket és tanulnak a cselekvéseikből és mások cselekvéseiből, természetesen a gyerekektől megszokott formában. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy ez a típusú tanulás elengedhetetlen a gyermekkorban. A University of California kutatóinak véleménye szerint az iskola előtti tanítás akadémikusabbá tétele meghatározó lehet.

A gyerekek valószínűségi modelleket használnak, a világot mintázatokon keresztül ismerik meg, amelyeket arra használnak, hogy jóslatokat tegyenek. Ez a világnézetük drasztikus megváltozásához vezethet, pont úgy, ahogy egy tudományos kísérlet – mondta Alison Gopnik pszichológus, a tanulmány egyik szerzője.

Például, egy kísérletben elektronikus kütyüvel játszottak a gyerekek, amely világított és zenét játszott, ha bizonyos részeit bizonyos módon rendeztek el. A gyerekek több kombinációt kipróbáltak, megtanulták, mi működik és mi nem, és az eredménytől függően módosították a módszerüket. A mindennapi játék egyfajta kísérletezés – a világ megismerése, adatok beszerzése, majd azok használata új konklúziókhoz vezet.

Pontosan erről beszéltünk eddig is. A gyermek kíváncsinak, kreatívnak születik, és ha hagyják kibontakozni az is marad.

A gyermek mindent meg akart nézni, minden érdekelte, a körülötte lévő tárgyak, anyagok, eszközök íze, szaga, hangja, téphetősége, törhetősége azaz tudományos szavakkal élve a külső környezet fizikai és kémiai tulajdonságai. Eme tudásvágyat a legtöbb szülő, vagy bébiszitterként alkalmazott felnőtt ember igyekszik minél előbb kioltani, és a gyermeket egy kupac műanyag tárgy felé orientálni, amelyekről később kiderül, hogy a felnőttek a „játék” szót adták nekik. Óriási hiba! A gyerekeknek készült játékok a gyermek mércéjével nézve a legunalmasabbak. Sokkal érdekesebbek az olyan címmel illethető alapkutatások, mint  „hogyan néz ki a pirospaprika a konyhakövön?”. ÉS ha komolyan belegondolunk ez egészségre ártalmatlan (leszámítva a szülő idegrendszeri bántalmait), viszont kíváncsiságot kielégítő tevékenység. Mit ajánlok tehát? Engedjünk meg a kisgyermeknek minden olyan tevékenységet, ami nem hat károsan az egészségére, a pénztárcánkat sem terheli túl, de valóban érdekli a csecsemőt/kisgyermeket.

 Az egyéves kisgyermeknek már bemutathatjuk hogyan működik a lejtő. Lelkes szülőként készíthetünk  igazi lejtőt, 2 deszka és 2 kampó segítségével, de megteszi a könyvekből tákolt is.  Megnézhetjük, hogy a labda gurul, a toll már kevésbé, a könyv pedig csúszik, vagy le se jut a lejtő aljára.

Mikor ezt unjuk áttérhetünk a kémiára és megfigyelhetjük, hogy mi történik, ha ecetet szódabikarbónával összeöntünk. Egyszer véletlen beleszórtunk a keverékbe némi lisztet is, ezzel feltaláltunk egy új jelenséget.

Ezek a dolgok némi kényelmetlenséggel és költségvonzattal járnak. A családi mottónk szerint meg kell találnunk a legjobb befektetést, azt, ami a legkisebb ráfordítás mellett a legnagyobb hasznot hozza. Meggyőződésem, (és a hasonló szellemben nevelkedett nagyobb unokáim miatt tapasztalatom) hogy az effajta befektetés csak nyereséges lehet. Előfizethetnénk az 5643 csatornát kínáló tévétársaság ajánlatára is, ezzel minimum 5643 percig biztosítva a gyermek szórakozását. Hiszem, hogy ez kevésbé hasznos, bár kétségtelenül kényelmesebb megoldás.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.