Főoldal » Pénz, gyerek és szülő – összeköt vagy elválaszt?

Pénz, gyerek és szülő – összeköt vagy elválaszt?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Már a környezetemben is akad jó néhány olyan szülő, akik – különösen, mikor a gyereke kamaszkorba kerül – elkeseredetten mesélik, hogy a többé-kevésbé működő kapcsolatuk abban a pillanatban acsarkodó farkasok harcává válik, mihelyst a pénz kerül szóba. (Ezért is foglalkozom már megint ezzela  témával, csak most egy kicsit más szemszögből.) Szerintük a gyerek nem ismeri a pénz értékét, fogalma nincs róla, miért mennyit kell dolgozni, mindent, amit ő megteremt, a gyerek magától értetődőnek vesz. A gyerek meg azt vágja a képükbe, hogy hogy lehetnek ennyire anyagiasak, hogy még a szeretetet is pénzben mérik.

Mi lehet annak az oka, hogy a pénz áramlása sokszor éppen a szülő és gyereke között szakad meg? És az még a kisebbik baj, hogy megszakad. A nagyobbik az, hogy tomboló pusztítást végez a szülő-gyerek kapcsolatban. Hogyan lehet ennek elejét venni?

Ha már odáig jutott a kapcsolatotok, hogy a pénz említése is indulatokba torkollik, akkor valami nagyon félre csúszott. És nem most. Hanem már sokkal korábban. Minden bizonnyal vagy elfelejtkeztél a gyereked pénzügyi neveléséről, vagy valamilyen szarvashibát csináltál közben. (Hogy ez ne következhessen be, arra kapsz /pénzügyi/ nevelési és szórakoztató, játéktippeket a másik oldalamon.) Most azonban kevésbé érdekes a nevelés, sokkal lényegesebb a lelki háttér – és a kettőtök között kialakuló játszmázás.

Az ember a megszokások rabja. Még a gyereked is. Tetszik, nem tetszik, ez van, ezt kell szeretni. És azt kell, hogy mondjam, a szokásainkhoz való ragaszkodás az, ami sok esetben amolyan területvédő ösztönt vált ki belőlünk. Még a gyerekből is. Ha ugyanis nem úgy vezeted be a rendszert, hogy a gyerek azt szokja meg, hogy lássa, maga tapasztalja, mit is ér a pénz, nem vesz részt munkákban, olyan tennivalókban, amelyek a pénzhez kötődnek, akkor az lesz neki a természetes, hogy ehhez neki semmi köze, a pénz az van, mert Tőled megkapja. Ha ezt mégis furcsállod, akkor az a legtermészetesebb, hogy a gyereknél is bekapcsol a “szokásvédő ösztön”, aztán kész a családi balhé.

De miért alakulnak ki ezek a szokások?


  • Mert Te is ezt csináltad, mert ezt szoktad meg, hát a gyereked is így csinálja… Emlegettem már egy párszor a szülői példa fontosságát, igaz? Nem volt véletlen. Ha ez a fennforgás, akkor ilyenkor javasolt egy jó mély levegővétel kíséretében Magadba szállni: ha tényleg ez a szitu, akkor biztos, hogy a gyerek a hibás?
  • Mert Te is ezt szoktad meg, és bár másképpen próbálod csinálni, ha kicsit nem figyelsz oda, vagy éppen elöntenek az érzelmek (pl. a düh), akkor a régi sémák tolakodnak elő – erről már írtam korábban a pénzügyi sorsokkal, sorskönyvekkel kapcsolatban.
  • Mert ha jól is csinálod Te Magad, a gyerekkel szemben nem ugyanazok az elvárásaid, mint Magaddal szemben, így nem is arra szoktatod, neveled a gyereked, mint ahogy Te intézed a dolgaidat – amikor viszont ezzel szembesülsz, rosszul esik, mert tutti a konfliktus. Na, ez megint olyan dolog, hogy a szíved joga burokban nevelni a gyereked, csak akkor ne lepődj meg rajta, ha elvarázsolt elképzelései lesznek a való életről.

Ha már eljutottál odáig, hogy tudod, mi a bibi, akkor jön az, hogy megoldd a problémát: valahogy közös nevezőre kell jutnotok a gyerekkel. De hogyan csináld?

A következő hetekben ezt fogjuk megnézni, hogy melyik variáció esetén mit tehetsz Te mint szülő, hogy helyre álljon a családi béke – a pénzügyek terén is. 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.