Főoldal » Szülő és iskola kapcsolata a felvilágosodás korában

Szülő és iskola kapcsolata a felvilágosodás korában

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A felvilágosodás eredményei             A polgárság gondolkodásmódja gyökeresen kezdett megváltozni , már az evilági boldogság iránti igény növekedett meg , s egyre kevesebbet foglalkoztak a túlvilággal kapcsolatos eszmékkel. Előkerült az anyagi javak megbecsülése, a munka, hivatás végzés.

 Átalakul a család funkciója : a vagyon és név adása mellett már a gondolkodás igénye  merül fel. A szülők egyre jobban törődnek a gyermekeik jövőjével. Szülőknek szóló nevelési útmutatások jelennek meg , amelyekben az iskolát tartják üdvözítő helyszínnek, mint az oktatás- nevelés legjobb színtere.

A középkor laza, szabadabb gyerekkori életnek ezennel vége szakadt, szigorú fegyelem és internátus világa érkezett el. A szülők és az iskola meg akarja óvni a gyereket az élet rossz hatásaitól, rossz oldalától. Másrészről szeretnék , ha a gyermek minél hamarabb felnőne.

A magánnevelés és nyilvános oktatás előnyeit és hátrányait John Locke véleményezte. Szerinte a magánoktatás megvéd az erkölcstelen élettől, káros hatásoktól, ugyanakkor jót tesz a gyereknek a vele egykorúakkal való versengés. Locke a tehetős polgárok gyermekeinek nevelésével foglalkozott a szegényebb sorsúakat figyelmen kívül hagyta.

A gyermek lelke tabula rasa, ami alakítható. Az erkölcs fejlesztését kell fontosnak tartani mindenek előtt.

 Rousseau véleménye  , hogy   a gyermek jónak születik, de a társadalom teszi romlottá. Ő már minden szülőhöz kíván szólni műveiben. A szegényeknek szerinte nincsen szüksége nevelésre, iskolára, csak az élethez szükséges ismereteket kell elsajátítaniuk.

Nem hisz az ész hatalmában , szerinte az megcsal bennünket.

A pedagógia a gyermekek köré szerveződött a felvilágosodás korában, nem úgy mint az előző korokban.

Divattá vált a gyermekkel elmenni sétálni, nyilvánosan etetni, gondoskodni róla.

Szalonokban beszéltek pedagógiai kérdésekről.

Jómódú családok továbbra is magánúton tanítatták a gyermeküket, elzárkóztak a nyilvános iskolától.

Talán féltették társadalmi helyzetüket vagy csak büszkék voltak, hogy nyilvános iskolába járassák a gyermeküket.

Azonban sokan még otthon nevelték csemetéjüket házi tanító segítségével.

A tehetős szülők összejártak egymással, gyermekeik együtt játszottak.

Idővel azonban az otthoni nevelés, magánnevelés eltűnt  ,  mert a szülők belátták, hogy nem fejlődik annyit gyermekük , mintha nyilvános  iskolában tanulna.

 Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus korában már az iskolaügyet elvette az egyháztól, és a közoktatást világi ügyként kezelték.

Összegzés

  Egyre jobban a gyermek felé fordul a szülő és nem csak eszköznek tekinti.

Az iskolát először még ellenségnek látja, jobban szereti felügyelni otthoni környezetben a nevelést és oktatást . Emellett úgy hiszi, hogy gyermekét meg kell védeni a vele egykorú társaiktól, nehogy valami rosszat tanuljon el.

Rousseau tanításai azonban meghozták a kívánt sikert és egyre többen bízták a nyilvános iskolára a gyermekük   nevelését.

(Folytatás következik…….)

Irodalomjegyzék:

Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla:Bevezetés a nevelés és az iskoláztatás történetébe .- Osiris , Bp.,1999

 Németh András -Pukánszky Béla:A pedagógia problématröténete.-Gondolat Kiadó.,Bp.,2004

 Horváth András- Pornói Imre:Neveléstörténeti kersztomátia – Bessenyei K.,Nyh.,2000

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.