Főoldal » A megkülönböztetés jógája

A megkülönböztetés jógája

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Bhagavad-gíta azt mondja:

“A cselekvés jógájánál előbbre való a megkülönböztetés jógája!”

Nehéz megfejteni ennek a mondatnak a tartalmát. Számomra valami olyasmit jelent, hogy mielőtt bármit is tennénk, mielőtt bármit is mondanánk, előbb mérlegelni kell a dolgok jelentősségét. Ha egy adott szituációban mondunk, vagy teszünk valamit, akkor mit és hogyan? Vagy egyáltalán szükségszerű-e bármit is lépni, reagálni az adott szituációra?

Képzeljünk el például egy nagy rakás kutyakakát, amint ott lapul a fűben, barnán, megbújva és arra vár, hogy belelépjünk, amitől az illatanyagok robbanásszerűen kitörnek nem túl szilárd állományukból, és pillanatok alatt behatolnak a mi rendkívül érzékeny szaglószervünkbe. Most az egyszerűség kedvéért ne lépjünk bele, csak vizsgáljuk meg! Mit látunk? Büdös és gusztustalan. Mit gondolunk? Itt sok minden szóba jöhet: „De jó, hogy még időben észrevettem és nem léptem bele!”, vagy „Nem igaz, hogy gazdája nem bírta felszedni a szart!”. Vagy akár az is szóba jöhet, amit Sun-la-ce szerzetes mondott:

„Ha már(…)nehéz az élet és nehéz a halál, s kellene hozzá a túlparti tudás, a következőt csináld. Nyáridőben, domboldalon ülj meg jó sokat, s keresd az égen, merre száll a gólyamadár. Miután megleled, kövesd szárnyalását, s lesd meg, mikor engedi el magasban piszkát. S ha jól megfigyeled, miként hull alá keringve, szállva, forogva, szél hátán lebegve, majd újból alázuhanva, s miként robban e tánc közben semmivé; és miután meglátod, hogy piciny darabjai, melyek nem égtek el a sűrű légben, úgy hullnak majd előtted a gyenge zöld fűszálra, hogy az meg sem hajlik alattuk, akkor…fölfedezheted magadnak a létezés titkát.”

(Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában)

Elég alternatív gondolatok a gólyafosról…

Mesterünk mindig figyelmeztet minket arra, hogy érdemes mindent más szemszögből is megvizsgálni. Mindig mérlegelni kell, hogy mi a fontos, és ha így járunk el, akkor egy idő után a rutin által meg tudjuk különböztetni a lényegest a lényegtelentől. Emlékezzünk: „A cselekvés jógájánál előbbre való a megkülönböztetés jógája!”

Egyszer történt, hogy Mesterünkkel elmentünk a szokásos vasárnapi kutyasétáltatásra. Október végi őszhöz képest, bizony elég hűvös volt az idő, fagypont körül lehetett a hőmérséklet. Az utóbbi időben rendszeresen Pünkösdfürdőre szoktunk járni, mert az közel van a nagymamánkhoz, Ági mamához, aki Békásmegyeren lakik. Van ott egy jó hosszú leaszfaltozott rész, mellette a Duna, a kettő között pedig egy szép magas, pázsitos gát feszül végig. Megérkeztünk az autóval, Apum, Gyurka és én kiszálltunk, majd Apum kinyitotta a csomagtartót, hogy Mása kutyánk nagy vidáman kiugorjon belőle és belevesse magát a várva várt heti szagolnivalóba. Nagy elánnal neki kezdett az izgalmas eseménynek, minden kis zugot vizsgálat alá vetett. Kis fekete orra megállás nélkül mozgott, farkát csóválva haladt egyik bokortól a másikig. Kisvártatva meg is lett az eredménye a szaglászásnak: egy számára igencsak megkapó illat folyományaként úgy gondolta, hogy az a kiálló fűcsomó tökéletesen alkalmas arra, hogy odahelyezze az előző napi ebéd átalakult tartalmát. Kicsit elámultunk, mert akkora adagot termelt, hogy azt bármelyik kutya megirigyelhetné, mármint az ezzel járó szag és területjelölés szempontjából. Mesterünk meg is jegyezte, nagy ámulattal:

– Húúúhh, hát ez aztán nagy volt, mi Apuci?

– Nagy volt bizony. – nevetett Apum.

– Én szoktam ekkorákat pakolni. – replikáztam, de Gyurka nem ragadt le pusztán a méretnél és nem hagyta, hogy a ripacskodásommal ködbe burkoljam a lényeget, ami fölött szemünk elsiklott volna. Következő kérdésével rátapintott egy olyan tényezőre, amit csak kevesen vesznek figyelembe, pedig fontos:

– És gőzölög is, ugye Krisztiánka?

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.