Főoldal » Egy autizmus diagnosztikai módszer: a PEP-R

Egy autizmus diagnosztikai módszer: a PEP-R

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mi is az a PEP-R?

 A PEP-R (Psychoeducational Profile Revised) egy viselkedési és képességbeli eszköztár, ami arra szolgál, hogy feltárják az autizmussal élők sajátságos, egyenetlen tanulási mintáját (egyenetlen képességprofil). Egy sor játékot és tanulási anyagot tartalmaz, melyek strukturált foglalkozásokon belül mutatják meg a gyerek képességeit. A vizsgáló megfigyeli, kiértékeli, és feljegyzi a gyerek teljesítményét és a foglalkozás végén az eredményeket hét fejlődési és négy viselkedési területre válogatja szét.

A PEP-R rövid története:

A PEP-R 1972-ben, Észak-Kaliforniában indult útjára a TEACCH (Treatment and Education of Autistic and related Communication handicapped Children) program keretein belül. A TEACCH program volt az első olyan országos méretű, közösségalapú program, ami diagnosztizálást, oktatást és segítő szolgáltatást nyújtott az autizmussal élő gyermekek és családtagjaik számára.

Felismerték, hogy már a kezdetektől fogva szükség volt egy programra, ami:

–        személyre szabott felmérést és foglalkozást tud nyújtani

–         összegyűjti és összerendezi az autizmussal kapcsolatos diagnosztikai információkat

–         flexibilis az adminisztrációs procedúrában és figyelembe veszi az autisták sajátságos reakcióit

–         általánosan elfogadott mérce, így közvetlenül átültethető a kezelési programba

Ezek után pedig kidolgozták a PEP-R módszert, ami egy klinikailag is érvényes mércét tudott nyújtani a mentálisan sérült gyermekek képességeiről, mert:

–        a tárgyak nagy része nem függ a nyelvi képességektől

–         a rugalmas adminisztráció megengedi a gyerek viselkedésproblémáinak helyreigazítását

–         a tesztfeladatok nincsenek időhöz kötve

–         a tesztfeladatok egyértelműek és érdekesek még a nehezen kezelhető gyerekek számára is

–         a széles fokú mentálfejlődési szintek miatt minden gyakorlatot sikeresen el lehet végezni

–         a nyelvi tételek el vannak választva az egyéb területektől

A PEP-R úgy lett kialakítva, hogy elsődlegesen egy egyéni tanmenetet tervez meg. Szemben a hagyományos intelligenciatesztekkel – ahol egy összefoglaló számbeli értéket kapunk – itt az egyenetlen képességprofil területeit írják le, ami aztán összehasonlítható a többi funkcionális területtel, mivel az autizmussal élő gyerekek nem reagálnak jól a standard szituációkra és tesztelési eszközökre.

 

Hogyan is néz ki a PEP-R? – A fejlődési és a viselkedési területek bemutatása

A fejlődési skálát hét különféle területre lehet felosztani:

  1. Utánzás: melyek a gyerek mozgásos és nyelvi utánzási képességeit mérik fel.Szignifikancia mutatható ki az utánzás és a nyelv között, mivel ahhoz, hogy egy gyerek megtanuljon szavakat, tudnia kell másolni. Az utánzás a szocializáltságban is fontos szerepet játszik, hiszen a gyerek megtanulja hogyan kell viselkedni, együttműködni és helyesen reagálni, azzal, hogy másokat utánoz az iskolában, vagy otthon. A feladatok tartalmaznak nagymozgásos utánzásokat, tárgyak használatának utánzását, hangok és szavak utánzását.
  2. Érzékelés: melyek funkciójukban vizuális és auditív érzékelési modulokra csoportosíthatók. Ez a két érzékelési képesség alapvető, hogy az egyén megtanulja eldönteni, hogy mit választ ki az Őt érő különféle impulzusokból. Autizmussal élő gyerekeknek gyakran vannak nehézségeik abban, hogy integrálják ezeket az információkat, ezért fontos, hogy helyesen ítéljük meg a korlátokat és az erősségeket ezen a területen. A feladatok tartalmaznak pl.: egy buborék szemmel követése, hangokra figyelés, színek megkülönböztetése stb.
  3. Finommozgás, nagymozgás: a teszt ezen feladatainak előfeltétele a minimális önellátási képesség, amit normál esetben 3-4 éves kor körül sajátítunk el. A finommozgásos feladatok tartalmaznak pl.: egy befőttesüveg kinyitása, ollóval való vágás stb. Nagymozgásos feladatok pl.: egyedül sétálás, lépcsőn mászás, labda elkapása, egyensúlyozás egy lábon stb.
  4. Szem-kéz összehangoltság: ezen terület megléte elengedhetetlen az írás és a rajzolás elsajátításához. Ilyen típusú gyakorlatok pl.: vonalon belüli színezés, egy ábra lemásolása stb.
  5. Végrehajtási ismeret, nyelvi ismeret: ezen területek a megismerésre és a nyelvre fókuszálnak. Mivel ezek a területek egymástól függenek, ezért ezeket a feladatokat együtt vizsgálják. A fő különbség a két terület között, hogy a végrehajtási ismeret nem igényel különösebb nyelvi tudást, míg a nyelvi ismerethez szükséges a verbális válasz. Végrehajtási ismeret pl.: formák, színek, méretek megnevezése. Nyelvi ismeret pl.: hangos olvasás.

A viselkedési skálának négy csoportja van:

  1. Kapcsolatkeresés és befolyásolás
  2.  Játék, és érdeklődés a tárgyak iránt
  3.  Szenzoros válasz
  4.  Nyelv

A viselkedési skála úgy lett kialakítva, hogy felismerjék az autisták jellegzetes, szokatlan viselkedési sémáit. Nem csak a viselkedési zavar mértékét mutatja meg, hanem azokat a specifikus területeket is felfedi, ahol a viselkedészavar megjelenik. Feltárja többek között a szemkontaktus milyenségét, az eszközök inadekvált használatát, a különös érdeklődést a tárgyak megszaglászása, megízlelése szempontjából, a szavak szokatlan módon való használatát.

 

Megfelelő környezet kialakítása az autista számára

Autistával foglalkozni nem könnyű feladat. Ezért igen fontos, hogy a tesztek elvégzéséhez a számára legmegfelelőbb környezetet tudják biztosítani, ezáltal kiküszöbölhetők a viselkedési problémák.

Ennek megfelelően az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:

–        A környezet legyen egy közepes méretű szoba, megfelelő világítással és szellőztetéssel.

–        Minimálisak legyenek a külső zavaró tényezők pl. zaj.

–        A berendezés tartalmazzon egy asztalt, gyerekméretű székkel, egy lépcsős dobogót kapaszkodó nélkül és egy széket a vizsgáló számára.

–        A teszthez szolgáló eszközöket egy dobozban kell tárolni, olyan helyen, ahol a gyerek nem férhet hozzá. Jó, ha van egy másik doboz, amibe a feladat végeztével az eszközöket bele lehet pakolni.

–        Az időtartam minimum 45 perc és maximum másfél óra legyen. Mivel a tesztek nincsenek időhöz kötve a gyakorlatok mennyisége attól függ, hogy a gyerek milyen gyorsan végez egy-egy feladattal, illetve, hogy a teszt közben milyen viselkedésproblémák merülnek fel.

–        A vizsgálónak mihamarabb el kell kezdeni a vizsgálatot, hogy elkerülje a strukturálatlan átmeneti időt.

–        Ha lehetséges ültessük le a székre és kezdjük egy érdekesebb feladattal, ami leköti a figyelmét.

–        Érdemes olyan játékokat használni, amiket szeret.

–        Jó, ha van kéznél valamilyen üdítő, vagy édesség, amit jutalomként lehet adni.

 

Adminisztráció és értékelés

A fejlődést mérő feladatoknál a mentális fejlődésnek megfelelően az egyszerűtől a bonyolult feladatokig vannak elrendezve, általában számsorrendben történik az adminisztráció. A szokatlan autisztikus sémák miatt nincsenek minimum, vagy maximum pontok. Az értékelés közvetlenül a feladat elvégzése után történik, melynek során háromféle eredmény születhet:

  1. Jól megfelelt: a gyerek segítség és demonstráció nélkül hajtotta végre a feladatot.
  2. Megfelelt: a gyereken látszik, hogy érti a feladatot, de azt nem képes maradéktalanul végrehajtani, illetve ha többször demonstrálni, vagy segíteni kell a megoldásban.
  3. Nem felelt meg: a gyerek nem képes a tétel egyetlen aspektusát sem teljesíteni, még ismételt demonstrálás után sem.

A viselkedési tételek adminisztrációja nem az eszközök által történik, hanem aszerint, hogy a gyerek milyen viselkedést mutat a strukturált és a nem strukturált időben egyaránt. Tesztelhetjük a gyerek szociális érettségét például azzal, hogy magára hagyjuk egy időre, vagy lemérhetjük, hogy a gyerek mennyire fogékony a felnőttek érzés-megnyilvánulásaira például egy mosollyal, a hangunk tónusának megváltoztatásával, vagy egy határozott „nem!”-mel.Ezen tételeknél az értékelési kritériumok klinikai megfigyeléseken alapulnak. Itt is háromféle eredmény születhet:

  1. Megfelelő: a viselkedés az életkornak megfelelő.
  2. Enyhén problémás: amikor a viselkedés többé-kevésbé szokatlan.
  3. Nagyon problémás: a viselkedés intenzitása, minősége és megjelenése egyértelműen túlzott és beavatkozást igényel.

Közvetlenül a teszt után kell elvégezni az értékelést, amikor a gyerekről szerzett benyomások még frissek.

 

Néhány gyakorlati példa

Vizsgált terület: utánzás.

Tárgyak: kaleidoszkóp.

Adminisztráció: demonstrálja, hogyan kell használni egy kaleidoszkópot ( hogyan kell belenézni és a végét elfordítani)

Értékelés:

Jól megfelelt: belenézett a kaleidoszkópba és elfordította a végét.

Megfelelt: bele tudott nézni a kaleidoszkópba, vagy el tudta fordítani a végét, de a kettőt együtt nem.

Nem felelt meg: nem tudta, vagy nem akarta használni a kaleidoszkópot.

 

Vizsgált terület: finommozgás.

Tárgyak: buborékfújó és buborékfújó pálca.

Adminisztráció: demonstrálja, hogyan kell buborékokat fújni, majd adja oda a gyereknek és bíztassa, hogy fújjon Ő is buborékokat.

Jól megfelelt: sikeresen fújt néhány buborékot.

Megfelelt: nem sikerült buborékot fújnia, de láthatóan ismerte a szükséges mozdulatokat (a szájához közel tartotta a pálcát, csücsörített és úgy fújt).

Nem felelt meg: nem sikerült buborékot fújnia és nem ismerte a szükséges mozdulatokat, vagy meg sem kísérelte teljesíteni a feladatot.

 

Vizsgált terület: játék és érdeklődés az eszközök iránt.

Tárgyak: fonal, az egyik végén egy csomóval.

Adminisztráció: tegye a fonalat az asztalra a gyerek elé. Bíztassa, hogy vegye fel és használja.

Megfelelő: a reakció az életkornak megfelelő.

Enyhén problémás: a reakció az életkornak nem megfelelő. Pl. kézbe veszi, de nem csinál vele semmit, vagy csak csekély érdeklődést mutat.

Nagyon problémás: szokatlan viselkedést mutat pl. elkezdi rágni, eldobja, vagy nem vesz róla tudomást.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.