Főoldal » Gyurka guru esete a kicsinyítő képzővel

Gyurka guru esete a kicsinyítő képzővel

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Tanárnő az osztályban:

– Pistike! Mondjál nekem két állatot!

– Tehénke, malacka.

– Jó, de most úgy mondjál nekem állatokat, hogy nem használod a -ka, -ke kicsinyítő képzőket!

– Kecs, macs, csir, puly!

(E ponton a helytelen viselkedés: szemforgatás, hangos sóhajtás, plafonra bámulás, fejcsóválás, valamint a “fárasztó!” a “nagyon pihent!” és az “ez *ar volt!” kifejezések mellőzése.
Helyes viselkedés: hangos kacagás, székről lefordulás, egy könnycsepp elmorzsolása, valamint “hát ez a Bors annyira vicces!” kifejezés gyakori ismétlése.
Ha ezzel végeztél, teremtsd meg a lelki békédet és készülj föl a Mester mai tanítására!)

Gyurka guru mindnyájunkat hív valahogy. Nem feltétlenül a saját nevünkön, hanem ahogy Ő szereti. A maga módján. És ahhoz, hogy ezek a nevek még aranyosabbak legyenek, mindhez odateszi a kicsinyítő képzőt. Mert az úgy cuki.

Édesapám: Apucika

Édesanyám: Anyucika

Mása: Másinyka (komolyan!)

Én: Krisztiánka.

Két kivétel azért akad.

Nagymamám: Mama.

Nagypapám: Papa.(gondolom az idősek iránti tiszteletadás végett, vagy csak azért mert ez a megszokott, de ennek eshetősége csekély).

A Mester mielőtt megszólítana engem, mindig először a “Kriszitánka!” felkiáltással vezeti be a mondandóját, majd türelmesen megvárja, hogy jelezzem észrevételemet, a tekintetben, hogy közlendője van irányomba (ez általában a „Tessék!”, vagy a „Mondjad!”), majd belevág a mondanivalójába. Ezt a „Krisztiánkát” egyébként valahogy úgy kell elképzelni, mint amikor egy kisgyerek odalép az anyukájához és egy enyhén elnyújtott „Anyuuu!”-val kérdést intéz felé. Ezzel a gyerek az idegösszeomlás széléhez tudja terelni az anyját, különösen ha már századszorra játssza el ugyanezt.

Krisztiánka!(Tessék!) Elolvasom neked a Garfieldet!

Krisztiánka!(Tessék!) Tettem oda új WC-papírt!

Krisztiánka!(Tessék!) Inouyasha legyőzte a gonosz arcfejű sárkányt!

Ez az örök érvényű formula szituációtól és időintervallumtól függetlenül működik, azaz egy párbeszéden belül, akár többször is előfordulhat ez a leosztás, minek következtében a hatodik Krisztánka!-Tessék! kombinációnál már kezdek picit idegessé válni. Ez egyébként egy tipikus autista megoldás, mivel az autisták hadilábon állnak a különféle szociális interakciókkal, többek között a helyes párbeszéd kialakításával, ezért fogódzkodókra van szükségük, Mesterünk pedig ebben a konstellációban találta meg a megoldást. Tegyük hozzá, eredményesen!

Egyik szombat esti kukoricázás közben esett meg az eset (úgy tűnik a forradalmi események mind a pattogatott kukorica körül jönnek létre). A mi kis családunk együtt meredt a TV képernyője elé, amikor is Gyurka guru két rágcsálás között valami igen fontos információt akart velem megosztani. Bele is kezdett a jól bevált formulába:

         Krisztiánka!

Azonban nem tudta megvárni a folytatást, mert Apum meghallva ezt a megszólítást odadörmögött Gyurkának:

         Krisztián már nagyfiú, nem kell Őt folyton Krisztiánkázni! Elég csak annyit mondani neki, hogy Krisztián, rendben?

         Jól van na, jól van na! – hadarta Gyurka, úgy, ahogy ilyenkor szokta.

         Akkor tehát mit mondasz neki?

         Háát. – gondolkodott Gyurka, majd kisvártatva halkan kibökte az általa helyesnek vélt megoldást – Nagy…Krisztián.

         Azt nem kell mondani, hogy Nagy – nevetett Apum, ahogy Anyum és én is – csak, azt, hogy Krisztián. Na, akkor mit mondasz neki?

         Hogy Krisztián! – mondta Gyurka nyomatékosan, pici türelmetlenséggel a hangjában, hogy felfogjuk végre, hogy ért ő a szóból és hagyjuk már békén. E kemény szellemi munka után már éppen ideje volt bekapni egy fincsi pattogatott kukoricát és átszellemülten elropogtatni. Ezt követően azonban Gyurkának eszébe jutott, hogy e kellemetlen közjáték előtt, Ő tulajdonképpen szeretett volna valamit megosztani velem. Nem is teketóriázott, előrehajolt, felhúzta mindkét szemöldökét, rám nézett és így szólt:

         Krisztiánka!

Többet nem kíséreltük meg leszoktatni a kicsinyítő képzőről. Az valahogy hozzá tartozik.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.