Főoldal » Kalandozások WC-földjén

Kalandozások WC-földjén

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mindenkinek lehetnek flúgjai nem igaz?

Nekem például az, hogy lefekvéskor úgy beburkolózom a takarómba, hogy a betekert, balzsamozott múmia hozzám képest egy halál laza csávó, aki szétterülve fekszik a koporsójában. Ha valaki benézne hozzám, rögtön ez jutna eszébe:

„Na ez menthetetlenül bebábozódott. Mire reggel fölkel bizonyosan pillangó lesz belőle.”

Gyurka gurunak is van egy flúgja (mondjuk neki több is van, mivel autista):

Imádja letekerni a WC papírt! Szerencsére még nem öltött katasztrofális méreteket, azaz nem azt csinálja, hogy meglát egy érintetlen gurigát és letekeri róla az összes papírt, csak amikor WC-n van, és éppen túl van valami igazán nagy (vagyis általában inkább közepes, mert Ő ezt szokta mondani) megalkotásán, akkor jó sok WC papírt leteker, aminek aztán a felét sem használja rendeltetésszerűen. Ennek folyományán két igencsak kínos dolog következik:

1.      A WC rendszeresen eldugul.

2.      Szüleim nem kis pénzt fordítanak a WC papír készletek megfelelő utánpótlására.

Viszont van egy pozitív oldala is: komolyan ügyel arra, hogy nehogy véletlenül üresen álljon a guriga tartó.

Mert képzeljük csak el: Ülünk a mellékesben és éppen kedvenc újságunk legérdekesebb cikkének végéhez értünk és úgy érezzük, hogy már nincs kapacitásunk további produktumra, kezünkkel odanyúlunk a papírhoz és ráeszmélünk, hogy NINCS, ELFOGYOTT! Ugye mekkora tragédia? Ilyenkor aztán jön a feszengés, homlokunk gyöngyözik a megfeszített gondolkodásban, hogy akkor most mi a fenét csináljunk, végül arra a következtetésre jutunk, hogy nincs mit tenni, fel kell állni és kell hozni új papírt. Ez különösen akkor arcpirító, ha még maradt egy kis  betyárkörte az utójából. (Nem, nem kellenek a kifogások, hogy te mindig szoktál félretenni tartalékot, és hogy nálatok ott van a toilett-ben még egy csomó, vagy van kéznél papír zsebkendő és különben is kikéred magadnak, veled ilyen még soha nem fordult elő, mert igenis előfordult, mindenkivel előfordult már!) Ennek az apokaliptikus ítéletnapnak az elkerülésére találta ki a mi bölcs Mesterünk, hogy Ő mindig a kellő időben újratölti a megfogyatkozott WC papír állományt.

 

Egyik karácsonyi ebéd közben összegyűlt az egész család és Gyurka guru meg is jegyezte:

– Mama, én olyan ügyes voltam, hogy kicseréltem nálad a WC papírt, mert elfogyott!

Nálunk előfordul az ilyesmi. Mint amikor Gyurka ott ült nagymamámnál a fotel karfáján és nézték a TV-t. A műsorban egy idősek otthonát mutattak be, ahol a gondozók segítenek az idős emberek ellátásában. Gyurka erre a szolgálatkészségtől felbuzdulva megszólalt:

– Mama, majd én is így fogok neked segíteni, mert neked fáj a derekad!

– Jaj Gyurcsikám, mit tudsz te nekem segíteni? – hangzott a pesszimista kérdés.

– Hát, hát – kicsit gondolkodóba esett, hogy mi volna a leghasznosabb tevékenység. –  Felszedem az udvarban a „másaszart”!  – mint tudjuk, Gyurka nem finomkodik, hanem kimondja, amit ki kell mondani.

Bocsánatodat kérem kedves jó ízlésű Olvasó, hogy nálam visszatérő téma a fekália. Úgy tűnik, bennem ilyenkor érlelődnek meg a mélyenszántó gondolatok (és a mélyenszántó gyomorbennék). Ugyanis erről a rendszeres papír újratöltésből eszembe jutott aikido klubunk jelszava (mi más? erről mindenkinek ez jutna eszébe!), amire az egész klub filozófiája épül:

„Az erény, mint könnyű járás, könnyű séta csupán!”

Immáron több, négy éve, hogy oda járok, és gyakran eszembe jut ez a mondat, de mindmáig képtelen voltam megfejteni a tartalmát. Viszont úgy érzem, hogy nagyszerű Mesterünk furcsa szokása révén egy picit közelebb jutottam a megoldáshoz. Ugyanis Ő napról napra odafigyel erre az apróságra, sosem feledkezik meg róla, ezzel kényelmesebbé téve a mi életünket. Odafigyel ránk. Közben pedig nincs benne hatalmas erőfeszítés, sem görcsös akarás, csak teszi a dolgát minden nap. Mint ahogy a gazdik minden reggel leviszik a kutyájukat egy könnyű sétára a parkba.

Talán ez az igazi erény.

De lehet, hogy tévedek.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.