Főoldal » Korai gyanújelek az autizmusban

Korai gyanújelek az autizmusban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az orvostudomány még nem találta meg a választ arra az égető kérdésre, hogy mi okozza az autizmust.

Csupán sejtések vannak. Genetika, környezeti tényezők, a magzati korban fellépő oxigénhiány, valamint a már korábban említett extrémebb feltételezések (amik persze ugyanúgy lehetnek igazak), például védőoltás, kemikáliák, helytelen táplálkozás, fertőzés stb. Egyet viszont biztosan tudunk, hogy nem helytelen nevelés következménye.

Valamint, azt is tudjuk, hogy az autizmus idegrendszeri fejlődési zavar.

Idegrendszeri, tehát az agyban keresendő. Valamilyen agyi elváltozás. Azonban ez az elváltozás nem látható, nincs anatómiailag meghatározható megjelenése. Gyurka guru is átesett már MR (mágneses rezonancia) vizsgálaton, de nem találtak nála semmi szembetűnőt. Habár a legújabb kutatások szerint, modern MR készülékekkel 99%-os pontossággal diagnosztizálható az autizmus, de ez azért még eléggé gyerekcipőben jár. Minden esetre bíztatóak az eredmények. Egy szó, mint száz: valami van. Ez biztos. Az autista agy olyan, mint egy könyvtár. Képzeld el, hogy belépsz ebbe a könyvtárba. Hatalmas belső tér, irdatlan mennyiségű könyvvel. Belül minden szép, tiszta, rendezett. Patyolat tisztaságú. Azonban ahogy elkezdesz kutakodni a könyvek között rájössz, hogy össze vannak keverve a könyvek. Nincsenek betűrendbe szedve, a történelem könyvek a földrajz helyén vannak, a földrajz könyvek pedig a filozófia helyén. Teljesen belezavarodsz a helyzetbe és meg akarod kérdezni a könyvtárost, hogy merre találod azt a könyvet, ami téged érdekel, erre Ő vagy nem érti, hogy mit akarsz tőle, vagy rossz helyre vezet téged és még jobban összezavar. A kényszeresen pedáns, tökéletes rendbe illesztett abszolút káosz. Veled ellentétben, aki most az én kedvemért néztél szét ebben az elvarázsolt kastélynak inkább nevezhető könyvtárban, az autista ebben a könyvtárban éli le az életét, ebben kénytelen funkcionálni. Ő nem csupán látogató, hanem lakó. Ez az autizmusnak talán a legnagyobb tragédiája: érti, hogy mit kéne tennie, tudja is, hogy miként kellene azt megtenni, csak éppen képtelen megvalósítani. És a legszörnyűbb, hogy mindezzel még tisztában is van, tehát feldolgozza a kudarcélményét. Éppen ezért elemi kérdés az autistákhoz való hozzáállás szempontjából két habitust elsajátítani: az egyik a birkákat is megszégyenítő türelem. A másik a gyakori és őszinte dícséret. Ezek nélkül nincs, és ne is várjunk eredményt.

Nem erről akartam beszélni, de adta magát a téma. Amiről beszélni akartam az az, hogy ugyan nem tudjuk, hogy mitől alakul ki az autizmus, mégis vannak olyan jelek, amikből lehet rá következtetni. Ma már a diagnosztika ott tart, hogy hozzávetőlegesen másfél éves kor körül már igen nagy valószínűséggel meg lehet állapítani a gyermekről, hogy autista-e vagy sem. Életbevágóan fontos a lehető legkorábbi diagnózis, mert annál hamarabb lehet megkezdeni a speciális fejlesztést. Az első néhány év felbecsülhetetlen kincs. Sajnos Gyurka gyerekkorában (1986-ban született) itt Magyarországon még csak nem is hallottak arról a szóról, hogy autista. Ismétlem: nem is hallottak róla! Ilyen kondíciók mellett nehezen tudtak volna bármiféle tanáccsal, vagy segítséggel szolgálni. Húsz évesen kapta meg a hivatalos diagnózisát, amire másfél évet kellett várni. Behozhatatlan hátrány.

Az autizmus korai gyanújelei:

– joint attention (közösen megosztott figyelem) hiánya

– a gyermek nem hívja fel a figyelmet az Őt érdeklő dolgokra

– “mintha játék” hiánya: az a játék, amikor apu eltakarja az arcát, hogy ő elbújt, majd felfedi magát és grimaszol hozzá, mire a gyerkőc hangos kacarászásban tör ki. És ezt a játékot akárhányszor ismétli meg, nem lehet megunni. Egy autista nem partner ebben a játékban.

– utánzás hiánya

– empatikus válasz hiánya

További nem specifikus tünetek:

– gagyogás késése

– a környezetben élő személyek iránti közömbösség

– étkezési zavarok

– alvási zavarok

– hallási vagy látási sérülésre utaló tünetek: ez az ún. szenzoros túl-vagy alulérzékenység. Egyesek kifejezetten érzékenyek lehetnek a napfényre, mások a hangokra (azért fogják be a fülüket), ugyanakkor a többség meglepően érzéketlen a fizikai fájdalommal szemben.

– játékok iránti közömbösség

– korai szociális játékok hiánya

– a játékokkal nem funkciójuk szerint játszik: azaz ha például van öt játékautója, akkor azokkal nem “autóversenyzőset” fog játszani, hanem szép geometriai alakzatot formál belőlük.

Mindezek tudatában azonban korántsem lehet valakiről megállapítani, hogy autista. Emlékezzetek a spektrumra: az autizmus megjelenési skálája túl széles ahhoz, hogy pusztán ezen néhány tényből kifolyólag megbízható eredményre jussunk. A szakszerű diagnózis ennél sokkal precízebb és összetettebb. Ezért arra gondoltam, hogy a következő fejezetben bemutatok nektek egy diagnosztikai módszert, hogy lássátok hogyan is működik ez. Ez a PEP-R (Psychoeducational Profile Revised), mely egy módszer, a több diagnosztikai lehetőség közül. Remélem érdekesnek fogjátok találni.

A végére pedig ismét egy videó, ezúttal a fent említett Joint Attention-ről. Sajnos angolul van, de azért a lényeget így is lehet érteni. Szerintem remek kis film, én legalábbis igen jól szórakoztam rajta. Persze csak azért, mert egy szakbarbár veszett el bennem. Lehet, hogy nektek nem lesz annyira vicces…mindegy.

http://www.youtube.com/watch?v=tif4U3OjT2M

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.