Főoldal » Mennyi sugárzást szenvedünk el egy röntgen illetve CT vizsgálat kapcsán?

Mennyi sugárzást szenvedünk el egy röntgen illetve CT vizsgálat kapcsán?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Bizonyára sokan kíváncsiak rá, hogy egy röntgen vagy CT vizsgálat kapcsán elszenvedett sugárzás nagyságrendje mégis mennyi, melyik több melyik kevesebb, ezek milyen mértékben befolyásolják élettani folyamatainkat, továbbá milyen káros folyamatokat milyen eséllyel indíthatnak be szervezetünkben. Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálok hétköznapi nyelven érthető válaszokat adni.

Fizikai alapok

A sugárzás energia csomag tovahaladását jelenti a térben, ezt általánosságban két csoportra szokás osztani: ionizáló és nem ionizáló sugárzás. Radiológiai vizsgálatok során elsősorban ionizáló sugárzásokról beszélünk, idetartozik az alfa, béta, gamma és röntgensugárzás. Első kettő részecske természetű, utóbbi kettő pedig elektromágneses. Hagyományos röntgen és CT vizsgálatoknál a testen áthaladó röntgensugárzás leképzése révén nyerjük a felvételeket. Ez a sugárzás csak a vizsgálat közben van jelen, tehát nem lehet hazavinni, nem sugározzuk rokonainkat, ismerőseinket.

Mint minden fizikai mennyiséget, ezt is kell számszerűsíteni. Ebben az esetben ez nehéz feladat, hiszen testünk különböző szervei, szövetei eltérő érzékenységűek, pl.: a szemlencse, egy adott sugárdózisra sokkal érzékenyebb, mint a bőrünk. Így szükség volt egy olyan mértékegység bevezetésére, ami ezt az eltérő érzékenységet is figyelembe véve számszerűsíti a sugárdózist, ennek neve effektív dózisegyenérték, hivatalos deffiniciója  szerint: a szervezet összes szervére szövetére vonatkoztatott súlyozott egyenérték dózisok összege ( a súlyozás a már említett érzékenység miatti viszonyszám), mértékegysége: 1 Sv ( sievert). Tehát van egy olyan értékünk, ami kifejezi, hogy egy bizonyos sugárdózis mekkora károsító hatást jelent testünknek.

Akkor mégis melyik mennyi?

Nézzünk először egy egyszerű példát. Ionizáló sugárzások a természetből is érnek bennünket, ennek mennyiségét sok minden befolyásolja, függ például: lakásban vagy a szabadban vagyunk, milyen magasan vagyunk, mennyire borult az ég, hol lakunk stb. Egy átlagos magyar polgárt egy év alatt 2,4 mSv dózis ér természetes forrásokból, belátható tehát, hogy ez nem nagy mennyiség, ehhez viszonyítható az orvosi és ipari terhelés./1 Sv=1000 mSv/

Nézzük a konkrét számokat:

Magyarországon természetes forrásból 2,4 mSv
Képcsöves monitor használata 1 éven át 0,001 mSv
Egy alma elfogyasztása 0,0001 mSv
Napi természetes Magyarországon 0,008 mSv
Tengerentúli repülőút 0,05 mSv
Mellkas röntgen 0,1 mSv
Kéz röntgen 0,001 mSv
Fogászati panoráma röntgen 0,005 mSv
Mammográfia 0,4 mSv
Koponya CT vizsgálat kontrasztanyag nélkül ( 1 vizsgálat ) 2 mSv
Koponya CT vizsgálat kontrasztanyaggal ( 2 vizsgálat ) 4 mSv
Mellkas CT vizsgálat 7 mSv
Szív CT ( több fázis ) 12 mS
Has-kismedence CT vizsgálat 20 mSv
Sugárveszélyes helyen dolgozók éves dóziskorlátja 20 mSv
A legkisebb dózis, ami bizonyítottan emeli a rák kialakulásának kockázatát 100 mSv

A táblázatból jól látható hogy a hagyományos röntgenvizsgálatoktól semmi félni valónk nincs, jelentéktelenül kis dózisok, ha esetleg az orvos vagy az asszisztens a vizsgálatot megismétli, kiterjeszti, aggódalomra nincs okunk. A CT vizsgálatok nagyságrendekkel nagyobb terhelést jelentenek, de még ezek többszöri ismételt elvégzése is csak jelentéktelen mértékben emeli a rák kialakulásának valószínűségét, amivel a vizsgálatot kérő orvos is tisztában van és csak akkor dönt mellette, ha annak várható haszna ezt a minimális kockázatot meghaladja. Megjegyzendő, hogy ultrahang és MR visgálatok kapcsán káros hatásokkal nem kell számolnunk, ezek az eljárások nem használnak ionizáló sugárzást!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.