Főoldal » Tájékozottság autista módra

Tájékozottság autista módra

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mi igazán kedveljük a Tóth családot.

Gyurka guru is. Mindannyian kedvesek, figyelmesek és szórakoztatóak, igazán kellemes társaság és rendkívül vendégszeretők. Nem csoda tehát, hogy Gyurka guru örömmel fogadta el a meghívásukat és izgatottan várta a vendégeskedés napját.

Először is megtette a szükséges előkészületeket.

Megbeszélte velünk, hogy fürdésre mindenképpen hazaérünk, egy percet sem késünk, valamint, hogy magával vihet egy általa választott dvd-t, amit aztán majd megmutathat az egész társaságnak. Furfangos módon az utolsó pillanatban hozta meg a döntését. Természetesen a Dragon Ballt akarta elvinni, de szerencsére Anyum még időben észrevette, így lecseréltette vele egy másikra. Ez pedig az Egérmese volt. Az az Egérmese, amit Karácsonyra vettem neki és azóta is szinte minden nap megköszöni, hogy megajándékoztam ezzel a rajzfilmmel.

Gyurka guru a megérkezésünk pillanatától fogva elemében érezte magát. Amint betoppantunk a lakásba kapásból odaadta a két bacon formájú jutalomfalatot Motyesznak, a Tóth család kitűnő értelmi képességekkel megáldott – ámbár nem túl szófogadó – vizslájának, aki nem több mint két falással a másvilágra küldte a finom falatokat. Nem csoda, hogy ilyen jó étvágya van, hiszen a ház ura, Döme nem hagyja Motyeszt elpudingosodni, rendszeresen viszik őt futni, ennél fogva Motyesz olyan szálkás, mint egy tál kárász (ezúton köszönöm Atesznak a szófordulatot, tudtam, hogy egyszer valamihez fel fogom használni).

Az etetés végeztével a következő napirendi pont az üdítőital állomány feltérképezése volt, és a Tóth család ebben sem okozott csalódást. Volt kóla bőséggel, még jégkockát is adtak hozzá. Gyurka gyorsan le is gurított két pohárral, csak, hogy meglegyen az alaphangulat. Anyum forgatta is a szemeit, hogy így késő délután, ha Gyurkánál netán vérvizsgálatra kerülne sor, akkor lehet, hogy a koffein és cukor mellett egy kis vért is találnának. Anyum azonban elnézte neki ezt a kihágást, mert már az felért egy kisebb fajta csodával, hogy ilyen könnyedén beleegyezett a család látogatásba, nem kellett könyörögni neki. Végre kimozdult otthonról.

A koffeintől feltuningolva Gyurka guru megkérte Dömét, hogy tegye be az Egérmese dvd-t, mert szeretné megmutatni. Tettek-vettek, kicsit döcögősen ugyan, de végül eredményesen zárult az akció és bepillantást nyerhettünk az orosz emigráns egerek életébe, akik ki akartak jutni Amerikába, ahol is – Gyurka ezt mindig külön kihangsúlyozza – nincsenek macskák! Legalábbis az egerek ezt hiszik. Aztán persze rájönnek, hogy ez nem így van, Gyurkának mégis ez a mondat tetszik a legjobban az egész meséből: Amerikában nincsenek macskák!

Eljött a vacsoraidő, körbeültük az asztalt. Őszintén megmondhatom, hogy a vacsora felséges volt és változatos. Hédi, a ház úrnője, igazán kitett magáért. Volt ott minden a pulykamelltől kezdve, a gombás-póréhagymás-cukkinis köreten át a baconszalonnáig (ami nem jutalomfalat volt), sör, bor, minden. Kár hogy nekem kellett vezetnem hazafelé …

Gyurkán mindannyian meglepődtünk, hogy mennyire tartalmasan evett, és hogy mennyi mindent megkóstol. Kivéve persze a zöld dolgokat, de azt mindnyájan tudjuk, hogy leginkább a háta közepére kívánja. Sőt, talán még oda sem. Lelkesen evett a pulykából és a krumpliból is, levezetésnek pedig volt a tányéron nyers, hámozott sárgarépa! Ezt a pazar finálét kár lett volna elrontani a desszerttel (najó, én azért “elrontottam”, bevallom).

Mindezek után élénk társalgásba kezdtünk, amiben a Mester is tevékenyen részt vett.

Volt szó a szobabiciklizés rejtelmeiről (Döme nagy bringás), a logikátlan parkolási rendszerről, Tekla és Motyesz kalandjáról a Hajógyári szigeten a csadoros nővel,  sőt egy ízben még tetoválásomat is meg kellett mutatnom. Gyurka pedig minden egyes témához hozzászólt valamilyen szinten. Egyik nagyobb volumenű eszmesúrlódás közepette  (azt hiszem pont a parkolást veséztük ki) Gyurka elkezdte bökdösni a vállamat:

– Mi az Gyurka? – kérdeztem tőle.

– Szóljál Apucinak! – mondta halkan.

– Apu! – Gyurka akar valamit mondani.

– Mondjad Gyurka! – nézett rá biztatóan Apum és lelkesen bólogatott, mert örült, hogy Gyurka ilyen élénk. Gyurka először ránézett, hiszen őt szólította meg, majd külön-külön mindannyiunkra vetett egy jelentőség teljes pillantást, végül azt mondta:

– Tudjátok, még az a baj, hogy nagyon drága a benzin!

Elismerően bólogattunk a Mester tájékozottságát illetően a napi gazdasági és politikai helyzettel kapcsolatban és maximálisan egyet kellett, hogy értsünk a Mester megállapításával, hiszen a benzin valóban nagyon drága.

A Mester mai tanítása: nézd te is minden nap a híreket és akkor te is értelmesen hozzá tudsz majd szólni a társalgáshoz. Valamint ne felejts el úriembernek lenni! Gyurka guru tudja, hogy nem szabad sokáig maradni a vendéglátóknál, mert az illetlenség. Hét órakor már odasúgta nekem:

– Menjünk!

Szóval mentünk. Jól éreztük magunkat.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.