Főoldal » A harmónia fontossága 8 – Stressz és harmónia

A harmónia fontossága 8 – Stressz és harmónia

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A cikksorozat eddigi részei igyekeztek egy képed adni, miért is fontos a harmónia a mindennapi életünkben, azonban az is világosan látszik, hogy a harmónia oly ritka, mint a fehér holló. Gyakran a harmónia helyett az emberekben annak ellentettje, a káosz jellemzi, amely különböző formákat ölthet. Ezen cikk a korábbiak összefoglalása, valamint azok tapasztalati úton szerzett ismereti és szakirodalomi kiegészítésekkel, amely igyekszik egyértelműsíteni, hogy valójában miért is kell megtanulni kezelni a stresszt, vagy súlyosabb esetekben a szorongást, pánikot, depressziót.


Mi is a stressz? Milyen fokozatai vannak?


Jellemünk összetett. A harmónia kialakulásának szempontjából azonban kiemelt jelentőséget csupán két dolognak tulajdoníthatunk. Egyrész számításba kell vennünk érzelmeink stabilitását, intenzitását, valamint azt a képességünket, hogy képesek vagyunk önmagunkon uralkodni. Az előbbi jelenti az érzelmi állóképességet, az utóbbi a mentális stabilitást. Képzeljünk el egy folyót, amelynek van egy bizonyos vízszintje, amely mellett egy falu található. Egy gát akadályozza meg azt, hogy a folyó elárassza a falut. A folyó szimbolizálja a bennünk lévő érzelmeket, a gát a mentális állóképességünket, míg a falu jelképezze mindazt, ami a személyiségünket adja (tudás, képesség…). Normál esetben a gát szabályozza, hogy mennyi víz jusson a faluba, ami az  életet adja az ott élő embereknek.


Az életben azonban vannak vágyaink, elvárásaink, amelyek nem minden esetben valósulnak meg, illetve nem valósulnak meg úgy, ahogy mi azt szeretnénk. A fenti falu élete szempontjából ez mint egy esős időszak jelentkezik, amely megemeli a folyó vízszintjét. A folyó szintjének megemelkedése egyre veszélyesebbé teszi azt és ha elég eső esik, akkor a vízszint eléri a gát magasságát. Ami addig az életet biztosította a falu számára, ezután képtelen ez után megadni azt és a folyó kiáramlik és elkezdi a falu elárasztását. Lefordítva ez annyit tesz, hogy a kedvezőtlen események egyes érzelmeket erősebbé tesznek, amely így súrolja a mentális képességeink határát. Ha ez eléri, majd túlhaladja azt, akkor jelentkeznek a stressz egyes formái.


A stressz tulajdonképpen annak érzete, hogy énünk veszélyeztetve érzi magát, vagyis a stresszor (külső inger) fenyegeti jóllétünket. Természetesen a stressznek vannak fokozatai. Az egyén számára a legüdvösebb a nyugalmi állapot, amely leginkább köthető a cikksorozat témáját is adó harmónia jelenségéhez. Az úgynevezett eustressz az egyén teljesítményét fokozza, negatív hatások nélkül. Ezzel szemben a distressz ezzel szemben egy erősebb, negatív hatásokkal járó stressz. Természetesen ezen utóbbi kategóriában vannak fokozatok, hiszen vannak, akik „csak” aggodalmaskodnak, azonban sajnos akadnak olyanok is, akiket erősebben érint a distressz. E skála végén helyezkednek el az olyan fogalmak, mint a szorongás, a pánik és a depresszió.


1.kép: Stressz-szintek


[token node title-raw]


A szorongás egy  a stresszhez közel álló lelki állapot, de sajátos fizikai tünetekkel bír.” Ez azt jelenti, hogy a szorongás tulajdonképpen már egy stressz egy fokozott formája, melynek több formája ismeretes.  A szorongás egyik legáltalánosabb esete a pánikbetegség, amikor a szorongás rohamszerűen tör rá az egyénre. Szintén sokaknál fordul elő az agorafóbia, amely a tömegtől és a zsúfolt helyektől való szorongásos félelmet jelent. Szorongást okozhat még a nyilvános szereplés, a korábbi emlékek feldolgozása, illetve bármely tárgytól, élethelyzettől való félelem is. A szorongás gyakori velejárója a depressziónak. A depresszió a kontrollhiány ismételt megtapasztalásának egyik következménye – tanult tehetetlenség.  


Modern társadalom és a stressz


A stressz számos tényező következtében kialakulhat, azonban akadnak olyan tényezők is, amelyek a mai társadalom sajátosságait figyelembe véve általános katalizátor. A felgyorsult világban egyre több fiatal szenved szorongásos betegségben, illetve éli meg a diszharmónia egyes jeleit. Mára általánossá vált az a sajnálatos tény, hogy annyira kínosnak tartják a problémáikat, hogy szégyellik a barátaik, családjaik, de olykor még maguk előtt is bevallani, hogy gondjaik vannak. A családtagok közti távolság és a szakemberekkel szembeni olykor gyakran tapasztalható szkepticizmus együttesen azt eredményezik, hogy a fiatal szorongó egyedül marad a problémájával. Sokak belül hangosan kiáltanak segítség után, azonban senki nem figyel rájuk eléggé, hogy észrevegye ezen segélykérést. Végső elkeseredésben így a diszharmóniában szenvedő ügyelve arra, hogy anonimitását megőrizze, az interneten kér segítséget, ám vagy lényegi segítséget nem kap, vagy ha igen, akkor annak lehetőségétől megijed és távolmarad a lehetőségtől. Ennek oka a bizalmatlanság, valamint az újtól és az ismeretlentől való félelem. Az internetes segítséggel önmagában semmi probléma nincs, a probléma abból fakad, ha ezzel párhuzamosan az egyén a személyes környezetével képtelen kommunikálni az őt érő hatásokról. Sajnos ezen elkeseredett harcból a közvetlen környezet sokszor semmit nem vesz észre, hiába került a fiatal az összeomlás szélére, a család és a barátok a jeleket gyakran nem veszik komolyan, amikor pedig idegösszeroppanás és hasonlóan súlyos dolgok történnek, már sokszor ugyan észbekapnak, azonban a múlt szenvedéseit nem tudják meg nem történtté tenni.  


A szorongás tünetei


A stressz egyes formái számos tünetekkel rendelkeznek, azonban ezeket a tüneteket rendkívül nehéz elválasztani a kezelésével, hiszen olykor az egyén kezelési módszeréből következnek a tünetek, míg más esetben pont fordítva; a tünetekből következnek a kezelési technikák, mégis a leggyakoribb tünetek a következők:


Bioritmus-zavar: gyakran tapasztalható, hogy azok, akik szorongásban élnek, nem tudnak elaludni időben, ha igen, akkor sokszor rosszul alszanak, vagyis nem a minőségi, hanem csak a menyniségi alvás elve elégül ki. Ezen esetekben tapasztalható, hogy nem tudja kialudni magát a fiatal és sokszor egész nap, vagy szinte egész nap fáradtnak érzi magát. Ez egy végeláthatatlan folyamatot indít el, amiből nehéz kilépni.


Elérzékenyülés: az elfojtott stressz gyakran azt okozza, hogy a szervezet nem tudja tovább magában tárolni az érzelmeket, így kiadja magából. Ennek gyakori formája a hullámzó érzelmi világ, gyakori sírásközeli állapot, vagy ténylegesen sírás, sírórohamok sorozata.


Hát-, nyak-, vállfájás: Sokak esetében összefüggés figyelhető meg a szorongás erőssége és a hát-, váll-, nyakfájás erőssége és gyakorisága között. Egyrészt ezen testtájakban található csomók/görcsök, valamint a kisugárzott terület nagysága az, ami jelezheti a stressz nagyságát.


Súlyprobléma és anyagcserezavar: Többeknél a stressz azzal ját együtt, hogy nem kívánja sem az ételt, sem az italt. Ez gyakran súlyvesztéshez vezet, ami mivelo nem egy átgondolt életvitel következménye, sokkal inkább nevezhető gyengüléshez. A nem-evés és nem-ivás akár anyagcsere-gondokhoz is vezethet, amelynél gondolni kell akár vizelettartási gondokra is. (ha tartósan nem iszunk eleget) Természetesen a tápanyag bevitelének hiánya okozhat émelygést, szédülést és ehhez hasonló tüneteket is.


 A stressz és az általános kezelési technikák


Öngyilkossági gondolatok: Erről nem szeretünk beszélni, mert „nincs”… Úgy akarunk tenni, mintha ez a probléma nem létezne, éppen ezért nem akarunk tudomást venni erről. Ez hiba! Beszélnünk kell erről, mert sok szorongó számára jelent az öngyilkossági gondolat nap, mint nap problémát. Sajnos egyesek annyira kilátástalannak érzik helyzetüket, hogy számos alkalommal megfordul a fejükben, hogy véget vetnek szenvedéseiknek. Úgy érzik, nincs semmi veszteni valójuk, ahogy jövőképük sem.


Vagdosás: Ez a megoldási módszer a 14-18 éves lányokra jellemző, akik folytonos szorongásban élnek. Gyakorta ez annak is jele, hogy egyedül érzik magukat. Nem tudnak mit kezdeni az őket ért szorngást kiváltó helyzettel, így próbálják elterelni a figyelmüket arról. A vágások leggyakrabban karon jelentkeznek, azonban egyes esetekben a láb és a has is célponttá válik. A személy ismeretéből, a vágások gyakoriságából, helyéből következtetni lehet a fiatal lányt érintő helyzet súlyosságára, azonban ezt a következtetést levonni igencsak nehéz. A paradoxon ebben az egészban az, hogy habár figyelemre, törődésre vágynak, ezért is a vagdosások jó része, azonban a vágások nyomait igyekszenek mindenképpen elrejteni, mert szégyellik mások előtt a kínjukat. Sokszor minden fedősztori kísérete mellett igyekeznek eltakarni a tényt a szorongók, hogy vagdossák magukat. Gyakran indokolatlanul viselnek hosszúujjú ruházatot, vagy másra fogják, mint ami a nyilvánvaló ok. Aki odafigyel ezekre a fiatalokra, azok számára szinte nyilvánvaló a valódi ok.


„Mint ha semmi nem lenne”: Sokak vannak, akik ugyan tudják, hogy szoronganak, azonban mégsem tesznek ellene semmit. Vagy annyira hosszú ideje élnek szorongásban, hogy „megszokták”, vagy kissé felelőtlen módon úgy gondolják, önmagától el fog múlni ez az időszak.


Tagadás, elfojtás: „Divatos” stresszkezelési módszer. Nagyon rövid távon ugyan lehetnek kedvező következményei, azonban hosszútávon súlyos problémákhoz vezethet. A sokszor elfojtott stresszes élmények felhamozódnak a testben, lappanganak és amikor elérik a tűréshatárt, vagy ha a test kicsit legyengül, egyszerre kitörnek. Minél több az elfojtott szorongás, annál nagyobb a károsodás lehetősége. Sokaknál megmagyarázhatatlannak tűnő érzelmi hullámok, sírórohamok formájában jelentkezik.


Evés, ivás: Tapasztalt stresszkezelési módszer a stressz elterelésére szolgáló pótcselekvés, amely közül tipikusnak számít a rendszeres étkezés és/vagy italfogyasztás. Gyakor, hogy az addig fennálló étkezési rendszer felborul, mint ahogy az is, hogy az étrend a sütemények, desszertek irányába tolódik el. Elképzelhető ennek az ellenkezője is, nevezetesen az, hogy valaki a szorongás miatt egyáltalán nem kívánja az ételeket és az italt. Ez a lányoknál előforduló állapot, kiváltképp abban az esetben, ha a szorongás alapja, hogy nincsenek megelégedve alakjukkal, külsőjükkel. Ekkor kifejezett bűntudatuk van akkor, ha esznek és ehhez “ragadványtünetek” “ragadványbetegségek” is társulnak. A lelkiállapot, hogy nem akarnak enni, kóros elgyengülést és ez által anorexiát eredményzhet. Másik oldalról a lelkiismeret-furdalás pedig sokszor végződik bulimiával, azaz az elfogyasztott étel szervezetből való eltávolításával, azaz hánytatással. Bármelyik eset is valósuljon meg, az egészséges önkép és testalkat mindenképp sérül; és súlyproblémákhoz vezet.


Bulizás: A fiatalok tipikus stresszkezelési módszere a bulizás, amely azonban önmagában a legritkább esetben váltja be a hozzá fűzött reményeket. A legtöbb esetben a cél a bulikkal az, hogy kiszakadjon az egyén a mindennapi szorongásos világból, azonban sok esetben erre nem képes. Éppen ezért a bulihangulat elengedhetetlen kelléke sokak számára az alkohol. Amely kis mennyiségben életet adó, az az optimálisnál nagyobb dózisban tudatmódosító hatású. Ugyanakkor ezen kezelése a stressznek csak másnapig tart…


Zenehallgatás: A világ egyre inkább műszaki készülékek és a zene függője. A zene sokak számára a külvilág kikapcsolását jelenti; amikor senkire és semmire nem figyel, csak a zenére. Mára ez egy teljesen általános módszerré lépett elő. Maagával a zenével semmi gond nincsen, hiszen képes megnyugtatni az embert, azonban a mai fiatal felnőttek (kb 18-35 év közöttiek) nagy része képtelen kibírni egy napot, vagy szélsőségesebb esetben akár csak egy órát is zene nélkül. Mára ez afféle kényszertevékenységgé lépett elő, ami méginkább kilöki a szorongókat a társadalom való világából. Aki állandóan zajban él, az sosem fogja meghallani a csend mögött meghúzódó saját lelki békéjét.


Devianciák – Alkohol: A bulizás során előkerülő alkohol gyakran nem az egyetlen alkalom, amikor nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt a mentálisan instabil ember. Habár elsősorban a középkorú emberekre jellemző, egyre inkább elterjed ez a deviancia a fiatalok között is. Szerelmi csalódások, munkahelyi kudarcok… után előfordul ez a stresszkezelési módszer, amely azt eredményezi, hogy teljesen kiölik magukból az összes érzést, de ez csak egy illúzionált állapot…


Devianciák – Cigi: Azt hiszem, nem kell bemutatnom a dohányzást, mint a nyugtatószerek egyik legáltalánosabb formáját. Több okból válhat valaki dohányossá, azonban gyakra a stresszhatás csökkentése érdekében gyújtanak rá az emberek. Ez talán a legáltalánosabb védekezési forma; hiszen kortól és nemtől függetlenül „toborozza a híveket” a dohányzás. Sokan itt is fedősztori mellett kezdenek el dohányozni, de valójában két főokra vezethető vissza a cigizés: egy adott társadalmi körhöz való tartozás iránti vágy eszköze ez, vagy a stressz bújtatott kezelése a cél (ami nem igazán hat, csak egy berögzült mozdulatot eredményez, ami függőséghez vezet).


Devianciák – Gyógyszerek: A hagyományosabb elveket vallók esetében általános, ám a modern gondolkodásúak is gyakran élnek a stressz/szorongás esetén a gyógyszerekkel. Egyre több szakember elismeri azt, hogy a modern orvoslás sokszor csak tüneti kezelést ad, de valójában a betegséget – jelen esetben a stresszt – nem szünteti meg véglegesen. A probléma abban rejlik, hogy sok ember kvázi gyógyszerfüggővé válik és akár ha csak egyet tüsszent máris gyógyszerekhez nyúl. A gyógyszerek függőséget okozó hatása minden csoportra jellemző, azonban az idősebb korosztályra jellemző leginkább.


Pszichológus/pszichiáter: Az eddigi tapasztalataim arra engednek következtetni, hogy szélsőséges a szakemberekbe vetett hit. Sokszor drága egy kezelés, vagy éppen a szorongásos betegek semmilyen hatást nem éreztek a kezelés következtében. Így tehát egyértelműen nem lehet kijelenteni azt, hogy a szakember segítségül hívása jó vagya épp rossz stresszkezelési módszer lenne.


„Lelkizés”: A szakemberrel való beszélgetéshez közelítő stresszkezelési formáról beszélhetünk, ugyanakkor itt nem ezzel foglalkozó személlyel, hanem valamely, a bizalmunkat élvező emberrel beszélgetünk. Ennek eredménye sokféle lehet, annak tükrében, mi a szorongás alapja, azonban a legtöbb esetben javulást idéz elő, ha kimondjuk az addig magunkban elfojtott gondolatokat, érzéseket.


Sporttevékenység: A friss statisztikák egyre elszomorítóbbak, hiszen a sport hatása áldásos a stresszkezelés tekintetében. A fiatalok egyre kevésbé hajlandóak fizikai aktivitást kifejteni, illetve csak abban az esetben, ha vagy rá vannak kényszerítve, vagy ha ezért nem kell kilépniük a komfortzónájukból. Megjegyzendő azonban, hogy önbizalmad ad ugyan a sport,  ám a verseny- és a hivatásos sport, ahol már pénz is szerephez jut, inkább generálja, semmint csallapítja a stresszt. Az állandó teljesítménykényszer, a siker hajhászása együttesen mégsérülékenyebbé teszik az emberi testet, mint azelőtt. 


Agykontroll: Sokak hisznek az agykontrollban, mint stresszkezelési módszerben, azonban itt is találhatunk szkeptikusokat. Mindenesetre az agykontroll-tanfolyamok nem tekinthetőek olcsó megoldásnak.


Keleti életvitel: A  nyugati ember számára kissé idegen a keleti életmód, ami félelmetessé és egyben vonzóvá is teszi azt. A jóga, meditáció, masszázs, relaxáció, mint stresszkezelési technika sokat érhet, azonban hazánkban még csak a társadalom egy kis csoportja fogékony erre a megoldásra. A nyugati konvenciók mást diktálnak és a stresszben/szorongásban élő magyarok nem szívesen változtatnak életvitelükön.


Hogyan tegyünk a stressz ellen?


Első körben tisztáznunk kell, hogy minél alacsonyabban van valaki ezen a létrán, annál inkább nem szabad válogatni az eszközök közül és annál inkább félre kell dobni a büszkeséget és mindent meg kell tenni a sikerért csak ez az egy esélye van mindazoknak akik pánik, deprsszió, szorongás vagy egyéb okok miatt a legalsó kategóriába szorultak. A váltás nem könnyű – de nem is lehetetlen. Így tehát mindenképp meg kell ragadni a lehetőséget, hiszen csak így lehet kedvezőbb a jövőképük! Másik tényező, amivel foglalkozni kell, hogy a stresszkezelésre rövid vagy hosszú távon van szükségünk. Rövid távon a szorongások kezelése „egyszerűbb”, ugyanis nem igényel komplex beavatkozást, jóllehet, sokkal labilisabb az eredmény is. Mindenképp jó megoldás lehet a bennünk tomboló stressz kiadása, amelyre kiváló lehetőséget ad a fizikai munka. Ennek vonatkozásában eredményre juthatunk, ha addig püfölünk egy bokszzsákot, amíg bírjuk szuflával. Jó kiegészítést ad egy masszázs vagy egy jógaóra meglátogatása és rövid távon megoldást jelenthet a gyógyszer is, bár én magam ezt nem javasolnám.


2. kép: A stressz kezelésének menete


[token node title-raw]


Első körben tisztáznunk kell, hogy minél alacsonyabban van valaki ezen a létrán, annál inkább nem szabad válogatni az eszközök közül és annál inkább félre kell dobni a büszkeséget és mindent meg kell tenni a sikerért – csak ez az egy esélye van mindazoknak akik pánik, deprsszió, szorongás vagy egyéb okok miatt a legalsó kategóriába szorultak. A váltás nem könnyű – de nem is lehetetlen. Így tehát mindenképp meg kell ragadni a lehetőséget, hiszen csak így lehet kedvezőbb a jövőképük! Másik tényező, amivel foglalkozni kell, hogy a stresszkezelésre rövid vagy hosszú távon van szükségünk. Rövid távon a szorongások kezelése „egyszerűbb”, ugyanis nem igényel komplex beavatkozást, jóllehet, sokkal labilisabb az eredmény is. Mindenképp jó megoldás lehet a bennünk tomboló stressz kiadása, amelyre kiváló lehetőséget ad a fizikai munka. Ennek vonatkozásában eredményre juthatunk, ha addig püfölünk egy bokszzsákot, amíg bírjuk szuflával. Jó kiegészítést ad egy masszázs vagy egy jógaóra meglátogatása és rövid távon megoldást jelenthet a gyógyszer is, bár én magam ezt nem javasolnám.


Hosszú távon sokkal nagyobb kihívást jelent a szorongás kezelése és oldása. A kezelés során sosem magára a szorongásra kell összpontosítani, hanem a keleti elveknek megfelelően annak gyökerét, az azt kialakító okot kell kezelni. Sok esetben a stressz végleges kezelése csak egy életviteli változáson keresztül valósulhat meg. Ebben az esetben elfogultság nélkül végig kell gondolni, hogy melyek azok az elemek, amelyek nem felelnek meg az önfegyelem növelését szolgáló életvitelnek. Ezeket az elemeket minél előbb el kell kezdeni megváltoztatni, még abban az esetben is, ha ez nem kényelmes megoldás. A bioritmus, az étrend, a gondolkodásmód, a káros szokások elhagyása, a testmozgás mind olyan terület lehet, ahol változásokat kell eszközölni. Természetesen nem lehet egy mindenki számára megfelelő receptet adni a szorongásainak feloldására, hiszen a stresszkezelési módszerek függenek az alapokoktól és a tünetektől is, mint ahogy egyéb demográfiai és más tényezőktől. Annyi azonban bizonyos, hogy nem egy módszert kell kiválasztani a fentiek közül, hanem egy „mixet” kell kialakítani, hiszen például jól el tud lazítani a zene, de ha mindig zenét hallgatunk, egy idő után kiszakadunk az életből. Kellenek aktív és passzív módszerek is, mint ahogy az is bizonyos, hogy minél erősebb a szorongás, annál szervesebb változásokat kell eszközölni.


Azt is célszerű megjegyezni, hogy mindenképp célszerű egy külső, elfogulatlan személy segítségét igénybe venni. Általában azok a személyek, akik túl közel állnak a szorongóhoz (pár, szülő…), nem tudnak elfogulatlanok lenni, éppen ezért sokszor érdemben nem is tudnak segíteni. A segítséget igénybe vevők a fentebbi ábrán a zöld tendecián kezdenek el haladni, míg azok, akik nem vesznek segítséget igénybe, vagy illúzionáltatják ezt, esetleg elfojtják magukban a szorongást, a piros vonalon haladnak végig. A segítségnyújtásnál kiemelt szerepe van a bizalom kiépülésének, ugyanis gyakran azzal kell szembesülni, hogy a szorongó egyén habár irányításra, vezetésre szorul, azt nem hajlandó elfogadni. Véleményem szerint a stressz végleges megoldását csak a zöld vonallal szimbolizált kontrollált stresszkezelés adhatja meg. A mélypont fázis ebben az esetlen ugyan hosszabb, de kevésbé mély és ugyanakkor ígéretesebb eredményre is vezet, mint az elfojtott verzió. Természetesen a leküzdési idő függ attól, hogy milyen esettel állunk szembe. Ha “szimplán” egy szorongási csomót kell eltávolítani, az rövidebb idő alatt megvalósítható, mintha egy személyiségzavaros illetőt segítünk. Ez utóbbi eset egyre gyakrabban fordul elő és ekkor a gyógyulási idő akár több évet is igénybe vehet. A két tendencia között azonban a legnagyobb különbség, hogy míg az elfojtástól vezérelt stresszkezelés idővel újragenerálódhat, addig a zöld vonalas tendenciánál ennek az esélye elenényésző. A zöldvonalas megoldásnál a javulni vágyó számára több “próbatétel” vár, aminek mindegyik abszolválása teszi lehetővé a sikeres terápiát:


– bizalom próbája: a tökéletes bizalom nélkül nincs értelme szerves változásokat igénylő terápiába fogni, mert ez visszaüt a terápia során


– elfogadás és a szembesülés probája: sokak számára nagyon kínos az a pillanat, amikor ki kell mondaniuk legkínosabb testi/lelki gondjaikat; de csak akkor tudnak tovább lépni, ha előbb felvállalják gondjaikat


– lojalitás és kitartás próbája: idővel úgy érzik nincs már szükség a kezelésre, és/vagy a környezetük kérdőre vonja a gondjaik jellegét; ekkor is lojálisnak kell lenni a mentorhoz, még ha nehéz is, hiszen egy út akkor teljesített, ha a végére ér valaki, s ehhez pedig a rideg időben való kitartásra is szükség van


Összegzés


A stresszel való megküzdés hosszú folyamat, amely szakaszokra osztható. A feloldódáshoz szükséges idő nem határozható meg, hiszen mindenkiben eltérő erősségű a szorongás, azonban a legtöbb esetben ugyanazokon a lépéseken kell túljutni.


Sokszor mondják, hogy csak elkezdeni nehéz, de valójában a szorongásos betegségekben szenvedők mindig azt érzik, hogy az a legnehezebb ahol éppen tartanak. Szembe kell nézni a problémával, az, mint alapfeltétel mondható ki. A stresszel való megküzdés alapfeltétele annak, hogy boldogok lehessünk, s majd egy olyan világot hagyjunk hátra a következő generációknak, amilyet szeretnénk, amelyik egy kicsit könnyebben élhető, mint amiben most vagyunk. Egy azonban tény; a sikerhez meg kell vívnunk a magunk külön csatáit és háborúját, amelyeket vereségek és győzelmek tarkítanak; de bele kell vágni, hiszen az ember számára mindig a saját gyermeke jóléte az első.


Qui desderat pacem, praeparat bellum!


(Ki békét óhajt, készüljön a háborúra!)


 


Felhasznált források:


Fehér (2012): Szorongás információs oldal, http://www.szorongas.hu/


http://atlantiszangyalai.5mp.eu/web.php?a=atlantiszangyalai&o=Da1ay0AJ03


http://www.biogyogyulas.hu/panikroham-szorongas


Józan (2013): A teljesítményfokozó stressz – Eustressz, http://www.nepbetegsegek.hu/eustressz-es-distressz.html


Smith – Mackie (2004): Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.