Főoldal » A hazai pálya előnye a nyári olimpiák történetében 2. rész

A hazai pálya előnye a nyári olimpiák történetében 2. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az előző részben eljutottunk egészen Németországig, vagyis megnéztük az 1936-os és 1972-es olimpia eredményét a házigazda tükrében. Jöjjön most a második rész.

Az 1936-os olimpia után volt egy kisebb szünet, hiszen a II. Világháború miatt 1940-ben és 1944-ben elmaradtak az Olimpiai játékok. A házigazdákat is felcserélték, ugyanis előzetesen úgy volt, hogy London kapja a ’44 -es olimpiát és Helsinki kapja a korábbi, ’40-es olimpiát. A valóságban azonban Londoné lett a korábbi és Finnországé a későbbi olimpia.

Az 1948-as olimpiát már megnéztük az első részben Nagy Britannia neve alatt, jöjjön most a következő nyári olimpia egy északi ország rendezésében.

1952 Finnország: A magyar csapat legfényesebb olimpiája, de most nem erről van szó. A finnek igazán eredményes nemzet voltak az olimpiák történetében mondhatni egész addig, míg nem szerveztek egy olimpiát Helsinkiben. Az ’52-es olimpiáig átlag 23 érmet, köztük 8 aranyérmet szereztek. A hazai olimpián már „csak” 6-3-13-as mutatóra futotta és ez után mintha kipukkadtak volna, az ’56-os olimpiától fogva a 6 érem közte nem egész 2 arany lett a finnek átlaga a nyári játékokon. Érdekes, hogy az utolsó három olimpián mindösszesen 9 érmet szereztek ezek közül egy volt csak aranyérem.
A finneknél kijelenthetjük, hogy a hazai olimpián jól szerepeltek, de ez inkább a sikersorozatuk lezárása volt.

1956, 1976, 2000 Ausztrália: Ausztrália a megfigyelés fekete báránya egy bizonyos szempontból, de nem ugrom ennyire előre. Három olimpia került megrendezésre a legkisebb kontinensen, melyekre a diagramok alapján látható, hogy jól sikerült a formaidőzítés. A hazai olimpiákon és időben a környékén is nagyon jól muzsikált az ausztrál csapat. Az összes házigazdát figyelembe véve Ausztrália a legeredményesebb ha megnézzük az hazai rendezés előtti, a hazai rendezésű, valamint a hazai rendezés utáni eredményeket. Ausztrália a megszerzett 467 olimpiai érmének több mint a felét 247-et ezeken a játékokon szerezte! 24 olimpián szerzett érmet a szigetország, viszont ezen a kilenc olimpián alkotta olimipai történelmének felét. Tette mindezt úgy, hogy máig ő az egyetlen házigazda, aki képes volt aranyérem nélkül zárni egy hazai rendezésű olimpiát 1976-ban!

1960 Olaszország: A diagram és a számok sok mindent elárulnak nekünk az olaszok teljesítményéről. Az olaszok szinte olimpiáról-olimpiára más képet mutatnak. A hazai rendezésű olimpia ennek ellenére a legsikeresebb olimpiának mondható. Ha az összes megszerzett érmek számát nézzük, akkor holtversenyben a ’32-es olimpiával az első helyen áll 36 olimpiai éremmel. Ha az aranyérmek számát nézzük, akkor pedig holtversenyben a második helyen áll. Csak egyszer a ’84-es csonka olimpián sikerült 13 aranyéremnél többet szerezniük, szám szerint 14-et. Az itáliai sportolók voltak már nagyon fenn, és nagyon lenn is. Átlagban nem rossz a teljesítményük, mert ahol éremhez jutottak, ott átlag 22 érmet szereztek, viszont elég nagy szórással (pl.: 1900-ban 4 érem, 1932-ben 36 érem, aztán 1968-ban 16 érem 2000-ben 34 érem) Az olaszoknál egyértelműen kijelenthető, hogy a hazai olimpia sikeres volt, de voltak hozzá hasonló sikerei a csapatnak idegenben is.

1964 Japán: A távol-keleti ország rendezésével hirtelen hatalmasat ugrott az addigi eredményeihez képest. Már kicsit korábban ’56-ban és ’60-ban is lehetett látni, hogy kezd magára találni a szigetország (19 és 18 szerzett éremmel), de a hazai 16-5-8-as mutató az addigi legnagyobb eredmény volt és véleményem szerint elindított egy fejlődést is az országban. 1964-ben a hazai környezet és a felkészülés meghozta a gyümölcsét, de jó teljesítmény egészen 1984-ig kitartott. Ezen az öt olimpián (mert 1980-ban ők sem vehettek részt a játékokon) végig 10 arany és 30 szerzett érem környékén maradt a csapat. Ez a tendencia tart még most is a japán sportban.

1968 Mexikó: Mexikó sosem tartozott az élvonalba, legalább is, ami az olimpiai éremtáblázatot illeti. Az átlagos teljesítményük, amikor szereztek egyáltalán érmet az ötkarikás játékokon 1 arany 1 ezüst 3 bronz. Ez lássuk be nem egy fényes teljesítmény. A hazai rendezésű olimpián azonban, mintha megtáltosodtak volna. A legsikeresebb olimpiájukat tudhatták maguk mögött 1968-ban, mikor 3-3-3-as teljesítményt mutattak fel a helyiek a Játékok végén. Ezt azóta sem sikerült túlszárnyalniuk. A hazai olimpiát megelőzően és követően sem sikerült sok minden úgy, ahogy tervezték, hisz előtte ’64-ben egy bronzot, utána ’72-ben egy ezüstöt sikerült mindösszesen összekalapálni. Mexikónak biztosan jót tett a hazai környezet. A legutóbbi Pekingi Olimpián azonban egész megközelítették ezt a magasra tett lécet hét éremmel (1-3-3) zárták a játékokat.

1980 Oroszország: Oroszország/Szovjetunió tudva levő, hogy mindig a világhatalmat szerette volna. Elsők akartak lenni az űrben, a Holdon, és az olimpiai játékokon is természetesen. Aktívan 1952 óta tartoznak az olimpia élvonalába és a legtöbb alkalommal a 100 érem környékéig el is jutnak. ’52 óta a legrosszabb teljesítményük összesítve a 63 szerzett érem volt. A csúcs náluk is azonban a hazai rendezésű olimpia volt, ahol 195 érmet, 80-69-46-os bontásban szereztek, illetve tartottak otthon. Igaz az amerikai csapat nem volt jelen, aki nagy ellenlábasa volt a Játékokon is a szovjeteknek.

Az írásban szereplő statisztikák, az előző részhez hasonlóan a mellékletből letölthetők.

A sorozat utolsó része hamarosan érkezik, melyben a hátralévő néhány olimia és a végső konklúzió is helyet kap.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.