Főoldal » A maraton futás története, alakulása

A maraton futás története, alakulása

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Sokat keresgéltem, mi legyen a következő sport, mely terítékre kerül. Az olimpia közeledtével több szempontból is aktuálissá vált, hogy egy klasszikus futószámról, a maraton futásról, és annak történetéről írjak pár szót.

A személyes indíttatáson kívül is sok dolog befolyásolt még, hogy az egyik legkedveltebb atlétikai számról írjak. Kötődik személyesen hozzám, az olimpiákoz, és Londonhoz is nagy mértékben. Sokat lehet mostanában hallani magáról a kultikussá vált futásról, a kialakulásáról, a történetéről. Aki eddig kimaradt ebből az információ hullámból, annak most lehetősége lesz sok mindent pótolni a következő poszt segítségével. 

A maraton futás egy 42 195 méter távú futóverseny. A táv teljesítése hatalmas teljesítményt jelent, ezt a sportágat több helyen is a kitartás szimbólumaként használják. Sok helyen nem is a sportérték az elsődleges szempontja egy-egy maratoni esemény lebonyolításának, hanem a figyelemfelhívás.

Nézzük előbb, hogy a legenda szerint honnan is ered maga az elnevezés és a táv. A két történet közül természetesen a névhez kapcsolódó a népszerűbb és közismertebb. A név maga az i.e. 490-ben lezajlott, az athéni és a perzsa seregek közti csatára utal, melynek helyszíne Marathón volt. Az egyik elmélet szerint Marathónból Pheidippidész (Philipidész) görög hivatásos futó indult el Spártába, hogy segítséget kérjen a csatában. A perzsák ugyanis elindultak hajókkal Athén partjai felé, ezt szerették volna a spártai segítséggel megakadályozni. Ez a távolság azonban több, mint 200 km, így a történet egy kicsit hamisnak bizonyul. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy ebből alakult ki a későbbi maratoni futás, mint versenyszám.

A másik történet szerint (és ez tűnik talán hihetőbbnek), hősünk „egyszerűen” Marathónból futott Athénba és hírét vitte a győzelemnek, valamint figyelmeztette a Perzsa veszélyre a várost. Ez után pedig összeesett és meghalt. Ez a távolság már jóval közelebb van a mai maratoni távhoz. Nem pontosan egyezik meg a két távolság, de erről is majd kicsit később…

 

Maraton az olimpián

A modern olimpiai játékok hagyományosan tartalmazzák a maraton futást hivatalos versenyszámként. Már a legelső olimpián is nagy érdeklődés övezte ezt a hosszútávú futást, egyes források szerint a legnagyobb figyelemmel követett esemény volt 1896-ban, a Játékokon. Köszönhető volt ez természetesen annak is, hogy az állítólagos eredeti helyszínen Marathón és Athén között került megrendezésre a versenyszám.

A maraton futás két lelkes férfiúnak köszönhetően kapott helyett az Olimpiákon. Michel Bréal és Pierre de Coubertin szorgalmazta a versenyszám megtartását. Robert Browning 1879-ben írt verse a maratoni futásról annyira elkábította Őket, hogy nem volt elképzelhető a futás nélkül az Olimpia megrendezése. Így immáron 1896 óta szurkolhatnak maraton futóknak a lelkes sportbarátok az olimpiákon.

A korábban fenn említett táv azonban nem volt mindig fix. Az idők múlásával folyamatosan változott. Leírások alapján a Marathón-Athén távolság csak kicsit volt több, mint 40 km, a valóságban azonban nem érte el a 37 km-t sem. Ez a versenyszám az eddigi összes nyári olimpián szerepelt, így az idei Londoni Olimpián is ott lesz, de éppen az első Londoni Olimpia (1908) hozott nagy változást a futás fejlődésének történetében. 1908-ig ugyanis futották a maratont 40 260 méteren (1900-ban), illetve többször 42 km-en is. A IV. nyári olimpián is ez a 42 km volt a terv, hiszen ekkora távolságra található a Windsori kastély a White-City stadiontól. A stadionban azonban Alexandra királynő tiltakozott az ellen, hogy a versenyzők nem a királyi páholy előtt fejezik be a méltán népszerű futást, így csak az Ő kedvéért 195 méterrel megtoldották a távolságot. Így alakult ki ez a kicsit furcsának tűnő távolság, melyet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) rögzített is 1921-ben. Ettől fogva minden hivatalos maratoni versenyen ez a kijelölt távolság a futók számára.

A maratoni futás, mint tömegsport

A maratoni futás történetében a fejlődés itt megállt, illetve a labdás sportokkal ellentétben itt nem igazán beszélhetünk további fejlődésről és szabályváltozásokról. Arról azonban érdemes említést tenni, hogy a maratón futás kinőtte magát és a világon nagy népszerűségnek örvendő tömegsport lett. Nem véletlen tehát, hogy szinte Európa összes fővárosában, vagy nagyvárosában rendeznek évente egy-egy nemzetközi maratoni futóversenyt. (Róma, Berlin, Bécs, Budapest, Madrid, Kassa és még lehetne sorolni…)

Európa legrégebbi maratoni futóversenyét a Kassai Békemaratont először 1924-ben rendezték meg. A cseh Vojtech Bukovsk a párizsi olimpián személyesen nézte meg a maratoni versenyt és az ott érzett hangulatnak köszönhetően hazatérve úgy döntött, hogy megszervezi Kassa város első maratonját. Azóta minden évben (1938 és 1940 kivételével) hagyományosan október első vasárnapján kerül megrendezésre a szlovák városban. Ilyenkor minden forgalmat elterelnek a belvárosból és csak a futók gyönyörködhetnek a történelmi emlékekben gazdag belvárosban.

Egy kis kiegészítést azonban kíván az évszámok tisztázása. 1938 és 1944 között eltelt hét évben a Kassai Maraton egyes források szerint nem került megrendezésre, egyes források szerint csak a fenn említett két évben maradat el teljes mértékben. Horthy Miklós bevonulása Kassára ugyanis kicsit megbolygatta az eseményeket. Magyar zászló alá került újra a város és a hét évből öt évben megrendezésre került az esemény, azonban csak magyar futók vehettek rajta részt. Így megoszlanak a vélemények ezen versenyekről azonban a Kassai Maraton hivatalos oldalán található szép évkönyv is említi az öt versenyt, bár e könyv írói is hozzáteszik, hogy csak magyarok vettek részt ezen az öt eseményen.

Ezeken kívül azonban rengeteg magyar győzelem született ezen a távon. Galambos József négyszer nyert ezen a versenyen. (’27, ’28, ’32, ’33) Az utolsó magyar siker Sinkó György nevéhez fűződik, aki 1982-ben tudott nyerni ezen a versenyen.1980-tól fogva női versenyt is tartanak, de a hölgyek közt még magyar győzelem sosem született. 

Európában tehát ez a legrégebbi maratoni esemény, de a világon nem. A világon a legrégebbi maratoni verseny a Boston Marathon, melyet először az első olimpia után egy évvel 1987. április 19-én rendeztek meg. Ezen az eseményen még csak 15 versenyző indult, mára azonban már több tízezres tömeg hömpölyög egy-egy futó esemény kapcsán Boston utcáin. Erre az eseményre is mindenki szabadon nevezhet, azonban egy hivatalos időkorláton belül kell teljesíteni egy korábbi versenyen, hogy el is indulhassunk a maratoni távon. A qualifikációs táblázat a jövő évre vonatkozóan (csak az érdekesség kedvéért) alább látható.

Boston Marathon

Életkor

Férfi

18–34

3hrs 5min

3 hrs 35min

35–39

3hrs 10min

3 hrs 40min

40–44

3hrs 15min

3 hrs 45min

45–49

3hrs 25min

3 hrs 55min

50–54

3hrs 30min

4 hrs 0min

55–59

3hrs 40min

4 hrs 10min

60–64

3hrs 55min

4 hrs 25min

65–69

4hrs 10min

4 hrs 40min

70–74

4hrs 25min

4 hrs 55min

75–79

4hrs 40min

5 hrs 10min

80+

4hrs 55min

5 hrs 25min

forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Boston_Marathon


Néhány érdekesség még a maratonokkal kapcsolatban

Az első maratoni bajnok Louis Spiridon volt, aki postai küldöncként nevezett be az első olimpiára. Görögként Görögországban bajnokká válni pedig egy életre szóló elismerést hozott számára.

Az az első és eddigi egyetlen érmet ebben a versenyszámban  az első olimpia hozta meg Magyarországnak. Kellner Gyula volt, aki negyedikként ért be a célba, de mivel az előtte célba érkezett versenyző a táv egy részét kocsin tette meg kizárták és a magyart kiáltották ki a harmadiknak.

Az 1908-as Londoni olimpián is történt felejthetetlen esemény azon kívül, hogy itt hosszabbították meg a távot, hiszen az eredetileg kiírt 42 km megtétele után nem az a versenyző állt az élen, aki végül megnyerte a versenyt.

Ezekről az eseményekről már készült egy igényes összefoglaló, bátran ajánlom mindenkinek, aki kíváncsi még több részletre a fenn említett néhány eseménnyel kapcsolatban. http://olimposztori.blog.nepsport.hu/archives/2012/02/07/Kulonos_celba_erkezesek_es_pofatlan_csalasok_a_maratonfutas_hoskorabol/

(Ezért külön köszönet RadvanyiBenedeknek.)

A Boston Marathonon 1967-ben még nem indulhattak nők. Katherine Switzer azonban benevezett, és bár verseny közben megpróbálták eltávolítani a mezőnyből, ő ennek ellenére lefutotta a távot.

Nagy egyéniségekben természetesen itt sincs hiány. Emil Zatopek 1952-ben például úgy nyert olimpiai csúccsal, hogy előtte ezen a távon nem indult nagy nemzetközi versenyen!

Abebe Bikila kétszer nyert egymás után ezen a távon olimpiai aranyat (ő volt az első címvédő). Tegyük hozzá, Rómában 1960-ban mezitláb futotta le a távot. 1964-ben pedig ismét világcsúccsal nyert. (Az ő tiszteletére Siraj Gena 2011-ben úgy nyerte meg a Római Marathont, hogy a verseny végén megállt és levette futócipőjét, hogy mezítláb haladhasson át a célvonalon)

Bikilán kívül Waldemar Cierpinskinek sikerült megvédenie olimpiai aranyérmét ezen a távon, 1976-ban és 1980-ban is nyert. Ráadásul úgy, hogy előtte senki sem futotta 2:10:00 belül a 42 195 métert.

1972-ben is érdekes események színesítették Münchenben az olimpiai maraton futást. Az útvonalat eleve a szivárványos kabalakutya, Waldi körvonalával megegyező útvonalon jelölték ki. A befutónál pedig meglepetésre egy német fiatalember ért először a stadionba és próbálta átszakítani át a célszalagot. A dolog szépséghibája mindösszesen annyi volt, hogy Norbert Sudhaus a táv utolsó kilométereire állt be egy futó dresszben, hogy Münchenben müncheniként valami maradandót alkosson. Sikerült… A győztes végülis a dologról mit sem sejtő amerikai Frank Shorter lett, annak ellenére, hogy a tömeg örjöngése közepette ért a stadionba, de nem tudta mire vélni az eufórikus hangulatot…

A maratoni helyszínek közül rekordtartó a Berlini Marathon, hiszen a világ maratonjai közül ezen a pályán dőlt meg eddig legtöbbször a világcsúcs, szám szerint 9-szer.

A 2004-es athéni olimpián is az eredeti helyszínen vezetett a maratoni útvonal és a történelmi görög stadionban végeztek a versenyzők a legendás távval.

Ha valamely sportág múltjáról, történelméről, kialakulásáról szívesen olvasnál hasonlót, kérlek jelezd a hozzászólások közt!

Források:

www.futanet.hu

www.futas.net

www.rubicon.hu

http://hu.wikipedia.org/wiki/Maraton

http://www.marathonguide.com/history/olympicmarathons

http://www.2500marathonanniversary.com/history.aspx

http://www.ping.be/~ping6197/History.html

http://www.exercisetherighttoread.org/historyofmarathon.pdf

http://www.lakepowell.net/marathon.html

http://www.athensmarathon.com/marathon/history.html

http://en.wikipedia.org/wiki/Marathon

http://www.kosicemarathon.com

http://en.wikipedia.org/wiki/Boston_Marathon

http://www.berlinmarathon.co.uk/berlin-marathon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.