Főoldal » Bajban van-e a magyar foci?

Bajban van-e a magyar foci?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Előre leszögezem, hogy nem rajongok a magyar labdarúgásért, de lassan már a nemzetközi fociért sem…

Akkor csalódtam hatalmasat az egész rendszerben, amikor az egyetlen csapat, akiért szurkolni tudtam igazán, Sopron város labdarúgó csapata, megnyerte a klub fennállásának első, és egyelten Magyar Kupa döntőjét, majd a csapat szépen megszűnt…

Azóta nem követem egyáltalán a magyar focit, pedig annak idején még tudósítóként és magánemberként is nagyon szívesen menetem ki a stadionba, amikor felépült az új lelátó, amikor villanyfényt kapott a pálya, amikor vezettük a bajnoki tabellát, és amikor a kiesés ellen küzdöttünk akkor is.

Most ismét a magyar focitól hangos a sajtó, sajnos negatív értelemben. Kicsit utána gondoltam a dolognak és bevallom egy kicsit megint büszkén kihúztam magam, mert nagyon sokszor állítottam azt ismerősök (nagy futball barátok) körében, hogy ennyi pénzt felesleges beleölni a magyar fociba, inkább három másik „ismeretlen” sportágat népszerűsíthetnénk, ahol lelkes fiatalokkal még eredményeket is érhetnénk el. Úgy érzem idén különösen igazam lett…

Nem szeretnék egy szubjektív véleményt leírni, mert azt sokszor sokan megtették már és meg is fogják még tenni, ebben biztos vagyok. Előkerestem egy 2011 februárjában készült stratégiai tervet, mely előre vetíti a szükséges lépéseket, hogy a magyar focit visszahelyezzük a méltó helyére. Erről a tervről is sokan sokfélét írtak megjelenésekor, de úgy gondoltam egy kicsit tekintsünk vissza így nagyjából két és fél évre visszamenőleg, hogy mi az amit sikerült megvalósítani, és mi az ami nem változott egyéb okokból.

Az akkori stratégiai tervben megfogalmazásra került, hogy: „a még meglévő a futballpályák és egyéb infrastrukturális létesítmények elöregedettek, nem felelnek meg a kor igényeinek,” Ezt tudjuk, hogy a stadionépítések elkezdődtek, tehát ezen próbálnak javítani manapság. Ennek ellenére azért felmerül a kérdés, hogy ez a legfontosabb dolog-e a magyar foci talpra állításának? Ha egy példát nézünk a Győri női kézilabda csapat csarnoka nem igazán megfelelő nemzetközi eseményekhez. Ezért is játsszák a nagyobb mérkőzéseket Veszprémben az Arénában. Nem az az elsődleges szempontjuk, hogy egy saját Arénájuk legyen, hanem az eredményesség. Lehet eredményes egy csapat a kisméretű stadionban is… Kérdés melyik gondolkodásmódot tartjuk megfelelőnek..

„a szükséges fejlesztések évtizedek óta nem történtek meg, a meglévő pályák talaja nem fűthető, így rövid a szezon,”

Ez abszolút igaz, és ezt egy egyszerű példával lehet szemléltetni: pl.: Spanyolországban az év bármely szakában lehet labdarúgó edzést tartani, ezt sok minden befolyásolja, időjárás, fűthető pályák, műfüves pályák, fedett pályák stb. Magyarországok ezek hiányoznak jelenleg is a legtöbb helyen. Vegyünk egy 16 éves fiatalt példaként, aki 6 éves korában kezdett focizni. Nálunk nagyjából – ha csak a téli hónapokat vesszük ki a lehetőségek közül, dec.-febr. – egy évben 9 hónapot tud edzeni a játékos, külföldön az említett infrastruktúra miatt 12 hónapot (persze kell a pihenő is). Ez akár hogy nézzük évi három hónap kiesés, vagyis egy 10 éve focizó gyermeknél 30 hónap! Ez két és fél év! Vagyis kicsit leegyszerűsítve a dolgot, egy magyar 16 éves gyermek képességei szerint megfelel egy spanyol,(német, angol, olasz stb…) 13,5 éves gyermeknek! Fiatal korban ez a kiesés már szinte pótolhatatlan lesz felnőtt korban, így az mindenképp szükséges, hogy infrastruktúrát kell fejleszteni.

Egy újabb idézet a stratégiából, ami sajnos 2011. óta semmit sem változott véleményem szerint:

„A jelenlegi helyzet fő szakmai problémái:

  • Magyarországon nagyon kevés az igazolt labdarúgó, a gyermekek között kevés a regisztrált játékos
  • így kicsi az utánpótlás nevelés alapja, a tehetségek egy része be sem kerül a rendszerbe, vagy későbbi szakaszokban esik ki – az utánpótlásnevelés több ponton jó szakmai színvonalon valósul meg, de a rendszer hiányosságai, következetlenségei miatt a játékosok gyakran nem
  • jutnak el az élvonalba
  • túl gyakran változnak az elképzelések, irányok, személyek, állandóan programok indulnak, majd még az eredményesség előtt megszűnnek
  • a labdarúgó akadémiák hatása a magyar labdarúgásra még nem elégséges
  • a magyar élvonal bajnoki mérkőzéseiről hiányzik a néző,
  • tehetséges játékosaink korán külföldön folytatják, nem éri meg itthon maradni. „

 

Ebbe most nem szeretnék elmerülni, de érdemes megnézni az nso.hu-n azt a táblát, mely a nagycsapatok országaival készített egy összehasonlítást. 

http://www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/magyar-es-holland-focilegek-tizszer-annyian-fociznak-mint-mi-2069679

Ez eddig a szubjektív véleményem volt, de ígértem, hogy nem erről fog szólni a történet, így jöjjenek a tények:

Nézzük, hogy mi is az, ami megvalósult a kitűzött célok közül:

2010. július világranglista 62. helyén állt a magyar válogatott. Terv: „5 éven belül elérhető és tartósan megtartható a 30-on belüli helyezés.

2013-as állapot: A legutóbbi FIFA-világranglistán (2013. július) Magyarország a 32. helyen áll. Láthattuk, hogy a tervben 2013-ra a 36. hely volt a cél, ezt sikeresen el is értük, sőt a 2015-re előirányzott 32. helyet birtokoljuk, így mondhatjuk, hogy két évvel megelőztük magunkat válogatott szinten.

A 2010-es állapotokat figyelembe véve a válogatott hazai mérkőzéseire átlagosan 8 000 néző volt a helyszínen kíváncsi. Ezt az eredeti tervek szerint 2011-re 12 ezer nézőre, míg 2012-re 14 ezerre kell emelni.

Jelenlegi állapotok: 2011-ben 5 hazai mérkőzésen összesen 117 800 ember volt kinn a helyszíneken, így átlagban 23 560 fő volt a válogatott nézőszám, mely messze meghaladja a terveket.

2012-ben ez a következők szerint alakult: 112 500néző 6 mérkőzésen, ez 18 750 néző átlagot jelent, mely elmaradt a 2011-es évhez, de a kitűzött célokat meghaladta.

Mondhatjuk, hogy válogatott szinten teljesítettük a kitűzött céloka

 „Az első osztályú bajnoki mérkőzések nézőszáma…évről-évre jelentős csökkenést mutatva 2009-ben már csak alig 2.800 fő volt egy NB I-es meccsen”

Terv: „a nézőszám 3-4-szeresére növelése reális célkitűzés.”

Jelenlegi állapot: Olvashatjuk és láthatjuk a mellékelt táblázatból, hogy a 2010-re mutatott 2800 fő/ mérkőzés átlagot 2011-re 3000-re, 2012-re 4000-re és 2013-ra 5000-re kell emelni a tervek szerint. Ezzel szemben a következőt látjuk, a már lezárt statisztikák alapján: 2010/11-es szezonban 2 758fő /mérkőzés, 2011/12-es szezon 3 761 fő/mérkőzés, melyek éppen csak elmaradnak a tervezett nézőszámtól. A legutóbbi szezonban azonban az 5000 átlagnéző helyett csak 2948 néző volt átlagban a mérkőzéseken.

A magyar nb1-ben résztvevő csapatok közel egyharmadát külföldi játékosok alkotják. Ez egyesek szerint azért is történik így, mert a magyar piacon nincs magyar játékos, az akadémiai rendszer nem képes termelni annyi játékost, amennyire szükség lenne. Korábban nagyon jellemző volt, hogy egy-egy csapat éveken keresztül szinte állandó kerettel dolgozott, így a szurkolók szinte személyesen ismerték a csapat nagy részét. Jelenleg csapatok is nagy mozgásban vannak, valamint a szurkolók száma is, mint ahogy korábban említettem messze elmarad az elvárt szinthez képest. Felmerülhet természetesen újra a néző hiány oka is, saját véleményem szerint a színvonal az, ami hiányzik. Ha megnézünk egy női kosárlabda mérkőzést, amikor a női bajnokság 2-3 csapatra szűkült, szinte nincsenek nézők. Egy férfi mérkőzésen, ahol elég sok egyenlő erő találkozhat a bajnokságban már láthatunk teltházas csarnokokat. Akárcsak a kézilabda mérkőzéseken, vagy vízilabda mérkőzéseken.

Az első két táblában látjuk, hogy mik az elvárások a csapatokkal, válogatottal szemben. Azt láthatjuk, hogy csapatok szintjén még bőven van mit javulni, főleg a nemzetközi kupaszereplést tekintve, erről azt hiszem elég sokat lehetett olvasni mostanában. Válogatott szinten azonban elég jól a helyére kerültek a dolgok, már csak a világeseményekre való kijutást kell betartani és akkor látszik, hogy teljesíthető a célkitűzés. Azt azért nyilván tudjuk, hogy a magyar válogatott nagy része nem Magyarországon edződik, hanem egyéb európai bajnokságokban. Ez jelenthet valamit, legalább is azt talán megmutathatja, hogy a szakmaiság sem utolsó szempont egy csapat életében…

Még egy utolsó dolgok emeltem ki a rengeteg infó közül, melyet érdemes megvizsgálni:

 „az átlagos NB I-es klub bevételei 1,4 millió € körül alakulnak”

Terv: „A források 3-4-szeresére emelése az adatok szerint is reális célkitűzés”

Jelen állapot: A táblázatban láthatjuk a 2012-13-as szezon eredményeit, melyet a csapatok bevallásai alapján tudunk. Ez sokak szerint nem hiteles adat, de ezek lelhetők fel nyilvánosan, így ezzel kell dolgoznunk.

A következő táblázatban látható, hogy mely csapat milyen helyen végezett a tavalyi bajnokságban. Láthatjuk, mely csapat mennyi magyar és külföldi játékost alkalmaz, számszerűsítve és arányosítva is.

Emellett lehet látni, hogy mennyi bevétele volt egyes csapatoknak, mennyi volt a végső eredménye a csapatot működtető kft-nek.

Ezeket az adatokat rangsoroltam, feltételezve, hogy mindegyik összetevő hozzájárul a bajnoki eredményekhez. Például, a leggazdagabb csapat a legjobban működő, vagy a legjobb mérleggel rendelkező csapat a leghatékonyabb, illetve a legtöbb magyar/külföldi játékost foglalkoztató csapat a legerősebb. Érdemes megnézni a táblázatban, hogy nagyon nagy összefüggéseket nem lehet felfedezni, az egyes kimutatások alapján felállított sorrendek nem tükrözik a bajnokságban elfoglalt helyet.

A színekkel próbáltam jelölni, hogy a bajnoki helyezésekhez képest az egyes kimutatások alapján jobban vagy rosszabbul teljesített. Példaként látható, hogy például a Paks csapata szigorúan csak hazai játékosokat foglalkoztat, így ebben a mutatóban első, de a bajnokságban, csak 13. Bevételek alapján az5. arangsorban, a gazdaságosság szempontjából pedig4. apiros szín azt jelöli, hogy az adott mutatóhoz képest rosszabb helyen végzett a csapat a bajnokság végén.

Akit érdekel az egész stratégia megtalálható alábbi linken.

http://www.sporttamogatas.hu/uploads/file/MLSZ.pdf

Jó szemezgetést kívánok.

www.Rangado.hu

www.hvg.hu

www.Nb1.hu

www.Mlsz.hu

www.Sportgeza.hu

www.Napigazdasag.hu

http://mcsapat.hu

www.nso.hu

www.kisalfold.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.