Főoldal » Egyenlőség vagy egyenlőtlenség?

Egyenlőség vagy egyenlőtlenség?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az angol Manchester United együttesének  jól kezdődött az idei bajnoki szezon. A csapat öt lejátszott mérkőzés után 100%-os teljesítményt nyújtva 21 rúgott és mindössze 4 kapott góllal vezeti a tabellát, amely hosszú évek óta a legsikeresebb rajtnak számít az együttes történetében. A pályán elért sikereket tovább fokozta, hogy az angol labdarúgóklub a múlt héten megkapta az engedélyt a szingapúri tőzsdefelügyelettől mintegy egymilliárd dolláros részvénykibocsájtásra. A hír nem meglepő hiszen a manchesteri klub nemrég jelentette be, hogy rekord profitra és minden idők legnagyobb bevételére tett szert az előző szezonban. A kamat-, adófizetés és amortizáció (EBITDA) előtti eredmény mintegy 10%-os növekedést mutatva 110,9 millió angol fontra rúgott, a bevétel 334 milliót tett ki, az adózott eredmény pedig szintén 10%-os növekedést hozott a tavalyi idényben, ezáltal a klub jelenlegi értéke mintegy 4 milliárd dollárra tehető. Milyen veszélyekkel járhat azonban az, ha egy-egy csapat túlzott erőfölénnyel rendelkezik a pályán és a gazdasági erejét tekintve egyaránt?    


 


A labdarúgás mára számos európai országban több milliárd eurós üzletté vált és a számok azt bizonyítják, hogy ez a növekedés néhol még akkor is töretlen, amikor a világ nagy részét sújtó gazdasági visszaesés miatt más ágazatok a fennmaradásukért küzdenek. A futball gazdasági térhódításával egy időben azonban számos kritikák is érik a sportot, amelyek épp a sportág túlzott gazdasági befolyásának veszélyére hívják fel a figyelmet. A futball rendkívüli népszerűségéből adódóan a növekvő profit lehetősége egyre kiélezettebbé teszi a versenyt az egyes sportvállalatok között. Egyesek úgy gondolják, hogy a verseny szabályozására a megoldást az amerikai ligák által alkalmazott zárt típusú bajnoki rendszerek jelenthetnék. Zártnak nevezik a rendszert egyrészt azért, mert csak az indulásra feljogosító franchise jogot megszerzett csapatok indulhatnak a küzdelmekben, másrészt azért, mert a feljutást illetve a bennmaradást nem a csapat sportteljesítménye, hanem kizárólag a sportvállalat gazdasági sikerei határozzák meg. A nyílt típusú rendszerekben – ilyenek a nemzeti futball bajnokságok – a bajnoki szereplés jogát elsőként a sportszakmai feltételek, vagyis a bejutás és a kiesés szablyák meg. A bajnoki rendszert szabályozó sportszövetségek (vagy ligák) ebben az esetben is kiszabhatnak eltérő gazdasági és más jellegű feltételeket az indulás elé, amelyet ha a csapatok nem tudnak teljesíteni, a sportsikerek által megszerzett jog ellenére nem indultnak a versenyen. Speciális esetet jelent a különböző nemzeti és nemzetközi kupák rendszere, ahol a nyílt és zárt struktúrák jellemzői egyszerre vannak jelen. Ezt nevezik vegyes rendszernek  ahol szereplés jogát egy speciális feljutási mechanizmus alkotja és amelyhez számtalan gazdasági és adminisztratív előírásnak kell megfelelni az indulás jogának megszerzéséért.


 


A verseny bizonyos sportok kontextusában mára két dimenzió mentén értelmezhető. Egyrészt a pályán folyó küzdelmet, az eredményt, másrészt a sportvállalat gazdasági sikerességét jelenti.  A nyílt és vegyes bajnoki rendszerekben ez a kettő azonban lényegesen összefügg. A csapatok a pályán elért sikerek arányában részesülnek a különböző jogdíjakból, a jobb eredmények által megszerzett népszerűség pedig nyilvánvalóan emeli a merchandisingból, a játékos transzferekből, valamint a jegyeladásokból származó bevételüket.  Ez tehát egy spirálszerű folyamat: a jobb eredmények egyre több nyereséget hoznak a konyhára, amelyeknek befektetései ismét versenyelőnyt generálnak. A szakemberek ugyan akkor egy olyan veszélyre hívják fel a figyelmet amelyet a szakirodalom a kimenet bizonytalanságának nevez. Ez azt jelenti, hogy minél izgalmasabb a mérkőzés, minél nehezebben lehet előre megjósolni a végeredményt, annál nagyobb lesz a mérkőzés iránti kereslet. A kimenet bizonytalanságát több megközelítésben is lehet vizsgálni. Egyrészt a mérkőzések szintjén, amely az adott mérkőzés végkimenetelének megjósolhatatlanságát jelenti. Ebben az esetben a kimenet bizonytalansága akkor a legoptimálisabb, ha a hazai csapatnak 60 vagy 40 százalék esélye van a győzelem megszerzésére. Másrészt a bajnokság szintjén amely azt jelenti, hogy mennyire nagy valószínűséggel lehet megjósolni a leendő bajnok kilétét. Minél több az esélyes, annál izgalmasabb a bajnokság és érdekesebbek az egyes meccsek. A kimenet bizonytalanságának fenntartása azért fontos tényező a sportüzletben, mert hosszú távon fontos, hogy egyik csapat se uralja a küzdelmet. Ha ez bekövetkezne, az ellenfél szurkolói egy idő után érdektelenné válnának a mérkőzések iránt, más néven csökkenne a szolgáltatás iránti kereslet, amely rendszer működőképességét sodorná veszélybe.


 


Az angol Manchester United a pályán elért eredményeit és az üzleti teljesítményét tekintve is több éve a világ egyik vezető futballklubja. A csapat a „Football Association Premier League” köznapi nevén az angol premier liga 1992-ben történt megalakulása óta 12 alkalommal szerzett bajnoki címet és nem volt olyan év, hogy ne végzett volna dobogós helyen. Hasonló sikerek övezik a klub működését a nemzetközi porondon is, hiszen hosszú évek óta nincs nemzetközi kupasorozat a „vörös ördögök” nélkül. A csapat sikerének titka minden bizonnyal egyrészt óriási imázs értékére vezethető vissza, másrészt a klub szakmai és gazdasági vezetésének több éve tartó szisztematikus munkájának köszönhető. Természetesen a United hegemóniája nem kizárólagos, azonban a tényleges verseny nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt csupán néhány csapatra szűkül. Ennek eredménye az, hogy a köztudat egy tucatnál valamivel több csapatot tart csak a tényleges figyelem középpontjában elfeledve azt, hogy Európában több mint 500 ezer futballklub működik! Ezzel a spirál elindult.  

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.