Főoldal » Hányan és mit, mik a kedvencek?

Hányan és mit, mik a kedvencek?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Tuyckom [2011] az EU27 országaiban végzett kutatása szerint azokban az országokban, ahol magasabb a GDP, magasabb az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) és magasabbak az állami egészségügyi kiadások, több fizikai aktivitást végeznek az állampolgárok szabadidejükben. Minél urbanizáltabb egy ország (városok, városban lakók száma, népsűrűség, összes és új személygépkocsik száma, lebetonozott utak százaléka), annál inkább jellemző a fizikai aktivitás. Az urbanizációval összefüggésben a létesítmények átlagos távolsága és hozzáférhetősége is befolyásoló. A politikai stabilitás és a népegészségügyi politikában való hatékonyság is meghatározó. Ahol „fizikai aktivitás-barát” a politika, ott sokkal jobbak a lehetőségek, az infrastruktúra és ennek következtében magasabb arányú a fizikai aktivitásban való részvétel. A legtöbb kutatás szerint a férfiak, a fiatalabbak, a magasabb jövedelműek, a képzettebbek és a nagyobb településen lakók többet sportolnak.

A 2010-es Eurobarométer-felmérés adatai szerint a magyar lakosság csupán 5 százaléka végez rendszeres (heti 5 alkalommal) sporttevékenységet (az uniós átlag 9 százalék), de a valamilyen rendszerességgel testmozgást végzők aránya (18 százalék) is jóval alacsonyabb az európai átlagnál (31 százalék). Hazánkban a nem sportolók aránya (soha vagy nagyon ritkán sportolók 77 százalék) a legmagasabbak közé tartozik a kontinens országai között. Ráadásul a soha egyáltalán semmit nem mozgók aránya 2006 és 2010 között 42-ről 53 százalékra nőtt. A KSH [2010] időmérleg kutatásokat áttekintve sajnos 1999/2000-ről 2009/2010-re 19 percről 15 percre csökkent a séta, kirándulás, sport, testedzésre szánt átlagos szabadidőnk. A Gfk kutatásai alapján 1999 és 2009 között 20 százalékról 11 százalékra csökkent a heti rendszerességgel mozgók aránya, valamint 25 százalékról 16 százalékra csökkent a havonta többször mozgók aránya. Ami még szomorúbb, hogy az Ifjúság kutatások szerint 2004-ről 2012-re 41-ről 35 százalékra csökkent a valamilyen rendszerességgel mozgó fiatalok aránya. Nem túl jó tendenciák…

 A Gfk 2009-es kutatása szerint a kerékpár a legnépszerűbb a magyarok körében, azt követi a futball, az úszás és a fitnesz. Földesiné 2008-as kutatása szerint a legnépszerűbb sportágak sorrendje: séta, fitnesz, kerékpár és foci. Saját, budapesti egyetemisták körében végzett kutatásaim alapján az egyetemisták kedvencei: fitnesz, foci, úszás, futás, amelyek az Ijfúság kutatás szerint még kibővíthetők a kerékpárral és az otthoni tornával. A Médiaunió 2013-as adatai szerint a kedveltségi sorrend: kerékpár, futás, fitnesz, foci. A Kutatópont 2013-as sorrendje: kerékpár, futás, otthoni torna. Összegezve: Magyarországon a kerékpár, a fitnesz, a futás és a foci a legnépszerűbb sportágak a szabadidejükben sportolók körében. Megnézve a szabadidősport-pályázatokra adott pénzeket, a futás, a kerékpár és a foci kapja a legtöbb támogatást napjainkban.

Még egy dolgot szeretnék megosztani. Megnéztem az elmúlt negyedév híreit a MOB Szabadidősport tagozatának oldalán (http://www.mob.hu/szabadidosport). A hírek 75%-a eseményekről szólt – beharangozó vagy eredményközlő volt –, a sportágakat tekintve messze a futás vezet, azt követi a kerékpározás, a gyaloglás-túrázás, majd a vízi és az extrém sportok, és a fitnesz került még említésre. Ami számomra megdöbbentő volt, hogy 100 hír közül mindösszesen egy szólt kutatási beszámolóról, a sportolási szokásokról. Talán ez is azt mutatja, hogy több kutatásra lenne szükség a témában…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.