Főoldal » Maraton felkészülés 7-15. hét

Maraton felkészülés 7-15. hét

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A futáson kívül is van élet (bizony) és ez az élet nincs mindig összhangban a futónaptárammal. Most egy nagyobb ugrás következik a beszámolóban, erre egy olyan egyszerű magyarázattal tudok szolgálni, mint az időhiány. 

Új beosztásba is kerültem, mely több elfoglaltsággal jár, tréningek, oktatások, ismerkedés az új munkatársakkal, munkakörülményekkel. Ez mind-mind áthúzta a terveimet, de ahogy volt időm mentem és futottam.

A legutóbb ott hagytam abba, hogy legyűrtem a Győr-Lipót 26,5 km-es versenyt. Ez még a hatodik héten történt.

A hetedik héten sajnos csak egy futás fért bele az életembe, de ezt sikerült Sopronban megoldani, így egy hegyi futással gyarapodott a naplóm. Ez egy 13.4 km-es futás volt és volt benn kb. 500 m szintemelkedés. Nem volt egy erős futás, de a lipóti verseny után visszazökkenésnek megfelelő volt.
A júliusi hónapnak így vége is lett, mely elég gyalázatos képet mutatott a mindösszesen 69,43 km futással.

Sajnos nem ez volt a gödör alja. Augusztusban összesen 5 alkalommal voltam képes elmenni futni. Így a nyolcadik hónapban csak 30,2 km-t teljesítettem. Ennyit igazából lassan egy huzamban kéne teljesíteni, nem egy hónap alatt. Azt mondom, hogy kellett egy kis pihenés, nem lehet egész évben keményen edzeni.

Azt azért megmutatom hogy állt össze ez a hónap.
Jött a nyolcadik felkészülési hét, ahol csak egy futás fért bele az időmbe, az is szombaton délben a legnagyobb hőségben. Hiába mentem az erdőbe ott sem volt túl kellemes és 7 km után elegem is lett a közel negyven fokból, így hazafordultam… Pedig, ha tudtam volna, amit még akkor nem tudtam biztos nem hagyom abba ilyen hamar.

A kilencedik hét sajnos egy az egyben kimaradt, már nem emlékezet kiesésem volt, hanem rengeteg munkahelyi és magánéleti elfoglaltság, így ezen a héten nem volt futás.  Pihenés volt.

A 10. hét már kezdett visszaállni a menetrendhez sikerült két edzést is beiktatni a napjaimba. Szerdán egy 5,3 kilométeres körpályás futás volt a tét, mely mint már említettem nekem inkább idegileg megterhelő, de a maratonhoz ez is kell. Pénteken egy kellemes töltésfutás alkalmával közel 8 km-t sikerült teljesíteni jó hangulatban. Ezt követte a 11. héten egy hétfői 10 km-es maratoni tempóban lezavart futó távolság, aztán sajnos itt vége is szakadt az augusztusnak, melyet már említettem, milyen siralmasra sikerült az egész.

A közel két hét kihagyás után (mivel a 12. héten csak hétvégén húztam fel újra a nyúlcipőt) azonban úgy döntöttem, hogy egy kellemes hegyi hosszúfutás kell nekem! El is indultam, és mivel hegyről beszéltem természetesen Sopron adott otthont a futásomnak ekkor. Egy kicsit magamat is meglepve simán két órát futva három kilátót érintve (Károly, Várhely, Sörházdombi) teljesítettem egy 19,1 km-es karikát összesen 1100 m szintkülönbséget legyőzve. Másnap még izomlázam sem volt, ami a legnagyobb meglepetés volt számomra.

A 13. hét nem volt szerencsétlen számomra szerdán egy 6,8 km-es átmozgató edzést tartottam, mert a hétvégén a budapesti félmaraton várt rám. Erről egy kicsit szeretnék bővebben is megemlékezni.
Sopronból reggel fél ötkor külön busszal indultunk a fővárosba egy kb. 20 fős futó társasággal. Budapestre érve már a nagy tömeg magával ragadott, hiszen én még sosem futottam ennyi emberrel egyszerre. Az infók szerint közel 10 ezer ember volt jelen a Városligetben. A startpisztoly hangja után nagyjából 4 és fél perc kellett, mire elértem a rajtvonalhoz, hogy megkezdjem a Főváros meghódítását. Ahogy kiértünk a fák koronája alól megcsapott a meleg, éreztem, hogy nem lesz egy egyszerű menet, de nem fogom feladni. A cél továbbra is a saját rekord volt, de minimum az 1:55 alatti félmaraton. A táv feléig nem is volt gond és az időm is jó helyen volt, azonban a 16-17 km környékén valami elfogyott, és maradt az akaraterő. A rakparton a 28-29°C-os nap, a víz, ami szintén visszaverte a sugarakat, a betonfal, mely árnyékot nem adott, csak megszorított a levegőt, minden zavart már a végén… A legkisebb púp is kemény tartalékokat vett ki a szervezetemből és nem tudtam sebességet váltani, beálltam egy számomra kényelmetlen tempóra, de nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. Muszáj volt végig menni. A vége 1:56:45 lett, mellyel nem vagyok maradéktalanul elégedett, de éreztem, hogy ekkorát még nem kellett küzdenem félmaratonnal. Ezt is ki kell próbálni!

A 14. hét a pihenéssel telt, mert három napos tréningen voltam a Gárdonyban, ahol az oktatás eléggé elfárasztott majd pénteken meghódítottuk a Tatai Edzőtábort egy céges sportnap keretében (az eredmény a fényképen látható). Itt volt szerencsém a férfi 400 m-es síkfutást megnyerni, és a kollégáimmal helyben összerakott 4x100m-es váltóval is dobogón végeztünk. Emellett egy 50m-es mellúszás bronzérmet szereztem és egy jó hangulatú zenés táncos mulatsággal mindezt megünnepeltük az éjszaka folyamán.

Aztán eljutunk lassan máig, ahol egy szomorú dologról kell beszámolnom. A 15. héten teljesítettem még egy 20 km-es futást majd’ két óra alatt, de éreztem, hogy valami nincs rendben. A térdem nem úgy működött, ahogy szokott. Másnap bizony alig tudtam lemenni az emeletről, és egy kicsit megijedtem. Mint kiderült, sajnos figyelmetlen voltam, ugyanis a kedves fegyverhordozóm, a futócipőm elhasználódott. A lábboltozatot tartó belső rész elfáradt és a bokám futás közben befelé dől és ez okozta a térdemben a fájdalmat. Szegény cipőmet így nyugdíjazni kell, és keresnem kell egy új bajtársat. Sajnos most így áll a a helyzet, és még nem sikerült megtalálni az ideális társat, úgyhogy most megint pihenés van, pedig a szeptemberem már nagyon jól állt a futott kilométereket tekintve. Annak ellenére, hogy csak négyszer mentem futni már 70 kilométer felett vagyok.

A következő részben most már tényleg szót ejtek a futó edzésterv kiválasztásáról, kialakításáról, legalább is, amit én pár év alatt összeszedtem kitapasztaltam. És természetesen beszámolok az új cipő vadászatról is.  

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.