Főoldal » Merre tart a magyar sport? “Üzlet versus állami támogatás”

Merre tart a magyar sport? “Üzlet versus állami támogatás”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A sportról szóló 2004. évi I. tv. (sporttörvény) mai napon hatályba lépő módosítása azt mutatja, hogy az állam növekvő befolyást igyekszik érvényesíten a sportfinanszírozásban. A korábbi törvénykezés a normatív hozzájárulásokon kívül szerződésekben meghatározott állami támogatást különböztetett meg, azonban a mostani változtatással a kormány jogot szerez arra, hogy további juttatásokkal ösztönözze a döntéshozók által eredményesnek vélt, kiemelt sportágakat.  

 

Hazánkban az utóbbi évek alatt – túlnyomórészt a sport financiális nehézségeinek következtében – sportvetetőink körében eltérő vélemények születtek az egyes kínálati szereplők sportbeli szerepvállalásának kérdéséről. Egyesek az állam teljes kivonulása és a sport teljes piaci önállósága mellet teszik le voksukat, vannak olyan vélemények, amelyek az állam „részleges felügyeletének” szükségességét hangoztatják, de olyanok is akadnak, amelyek továbbra is a központi gondoskodásban látják a sport helyzetének megoldását.

 

Az 1980-as évektől a sport jelentős változásokon ment keresztül, amelynek legfőbb jellemzője, hogy az addig főként civil tevékenység az üzlet színtere lett. A sport üzleti működése egész tömören úgy jellemezhető, hogy a sportvállalatok a működésükhöz szükséges forrásokat nem az államtól és civil szervezetektől, hanem a piacról szerzett bevételek révén biztosítják. A globalizációs hatások és a média egyre nagyobb befolyása a sportéletbe azt eredményezték, hogy több nyugat-európai országban a sport mára az egyik legdinamikusabban növekvő  üzletággá fejlődött. A sportüzlet gigantikus méretét jól példázza, hogy a Brit költségvetés az idei szezonban „Premier Futball Liga” vállalataitól mintegy 1 milliárd angol font (300 milliárd forint) adóbevétellel számol, ami 30%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Szükséges megemlíteni, hogy léteznek olyan sportágak – itthon és külhonban egyaránt, pl. a vízilabda, az öttusa, vagy a vívás – amelyek bár sportértéküket és számos társadalmi szerepüket tekintve igen jelentősnek számítanak, azonban pusztán üzleti működésük – főként a nézői érdeklődés hiánya miatt – nem megvalósítható. Persze az egyes kínálati szereplők közötti eltérő szerepvállalás a finanszírozásban  a világ más táján sem egységes. A liberális rendszerekben (pl. az USA) a sport finanszírozása alapjaiban nem tartozik az állam hatáskörébe, míg más rendszerekben (pl. Kína) ez kiemelt állami feladat. Hazánk jelenleg az erős kormányzati szereppel működő bürokratikus sportirányítási rendszerhez tartozik, de egyes vélemények szerint egyre nagyobb szükség lenne a civil és az üzleti szektor bevonására a kínálati oldal teljessé tételének érdekében.

 

A törvénymódosítás által a sportba juttatott plusz források valóban létfontosságúak a magyar sport számára, azonban a döntés számos kérdést is felvet. Vajon milyen mértékben szükséges az államnak támogatnia olyan sportágakat, amelyek más országokban már hosszú ideje kizárólag üzleti vállalkozásként működnek? Vajon jut –e elég „figyelem” azokra a nem kiemelt sportágakra is, amelyek jellegük miatt egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben képesek bevonni a magántőkét? Szükséges-e egyáltalán adóforintokat áldozni a versenysportra, vagy inkább a lakosság sportjára kellene költeni, ami ráadásul az egészségügyi kiadások csökkenése által többszörösen térülne meg az országnak? Akkor most sportoló, vagy sportnemzet legyen a magyar……?  

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.