Főoldal » Miért jó a Nemzeti Vágta?

Miért jó a Nemzeti Vágta?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Vasárnap véget ért a negyedik Nemzeti Vágta. Az ötnapos országimázs-fesztiválon – amely egyrészt kapcsolódik a passzív lovas turizmushoz, másrészt egy sajátos sportesemény, így a Vágta számomra egy komplex lovas turisztikai sportrendezvény – 150 000 feletti látogató volt kinn személyesen. 2008-ban, amikor még csak 2 napos volt a budapesti rendezvény, pár tízezren voltak. A rendezvény az évek során folyamatosan növelte látogatóinak számát és nézettségének mértékét, illetve folyamatosan új kapcsolódó eseményekkel (Széchenyi Pálya lovasversenyei, Országkonyha, Kishuszár Vágta, legszebb PORTa, valamint 2011-ben a Bor- és Pálinkafalu) egészült ki.

A Nemzeti Vágta alapötletét Geszti Péter vetette fel és valósította is meg, véleményem szerint kiváló érzékkel. A Nemzeti Vágtához a Sienában minden évben kétszer megrendezett Palio adta az ihletet, ami egy olyan verseny, ahol a sienai városnegyedek küzdenek meg egymással egy lovas vágtában. Az esemény ott több mint 350 éves múltra tekint vissza. Geszti egy olyan rendezvényt kívánt létrehozni itthon, amely országunk felé irányítja Európa figyelmét, és néhány év múlva hasonlítható lehet a müncheni sörfesztivál vagy a pamplonai bikafuttatás világhírű rendezvényekhez. Egyelőre azonban a külföldi látogatottság még nem olyan jelentős (becslések szerint 10-15% lehet), inkább a belföldi turizmus a jellemző. A Vágta honlapja szerint az esemény internetes oldalait idén az 5 nap alatt több mint 64 000 felhasználó látogatta meg, és szerencsére Magyarország mellett több külföldi országban is népszerű volt az oldal, így látogatási sorrendben Románia, Szlovákia, Németország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Svájc és Franciaország internetezői között. Talán jövőre néhányan el is látogatnak a Vágtára az interneten követők közül…

A Vágta egyébként már nem is Gesztié, nyáron eladta a Vágta G.T. Kft. a Lovas Show Kft.-nek, amelynek tulajdonosai a Lázár testvérek és Mondok József izsáki polgármester, a fogathajtó szakág elnöke. Nem akarok semmilyen mértékben sem politikáról írni, sem területfoglalási díjról, sem a támogatók, szponzorok köréről, szerintem nem ezeken kellene a hangsúlynak lennie, hanem azon, hogy míg négy évvel ezelőtt csak egy budapesti rendezvény volt, addig az elmúlt esztendőre a Nemzeti Vágta országos eseménysorozattá bővült. 2010-ben tizenegy, 2011-ben már tizennégy vidéki helyszínen szerveztek Elővágtát. Sőt, ebben az évben Erdélyben sikerrel bonyolították le a Székely Vágtát, valamint hét határon túli magyarlakta település is részt vett a versenyen.

A tavalyi futamról készült felmérésünk szerint a gyermekrajz pályázat, a lovas futamok, a lovas bemutatók és az Országkonyha voltak a legnépszerűbbek a rendezvényen.

Miért hasznos egy ilyen komplex lovas turisztikai sportrendezvény, vagy országimázs-fesztivál, kinek hogy tetszik? Jó az országnak, hisz mind a belső, mind a külső országimázsra pozitívan hat, valamint mind a belső, mind a beutazó turizmust élénkíti. A rendezvény fogyasztást generál, a 150 000 résztvevő eszik, iszik, vásárol. A turisták szálláshelyeket vesznek igénybe, közösségi közlekedéssel is utaznak, ajándéktárgyakat, kézműves termékeket vásárolnak. Egy ilyen rendezvény munkahelyeket teremt, Magyarország legnagyobb lovas versenyének munkálataiban több mint 500-an dolgoztak idén is. Kultúra és hagyományőrző, közösségteremtő, a lovaglást népszerűsíti, az aktív lovaglók száma nő. Inkább ezt nézzük a tévében, ha már Európában elsők vagyunk a tévé előtt töltött órákat tekintve, mint a Barátok közt-öt. (Csak zárójelben jegyzem meg, most nem ez a témám, de annyira jó lenne, ha az ilyen nagyon nagy nézettséget produkáló sorozatokba be lehetne csempészni egy kis szabadidősportot!)

A Nemzeti Vágta egyik nagy erénye, hogy már most vannak kedvező hatásai a lovaglás sportágára és a lovas turizmusra, a magyarok körében megnőtt a kedv a lovaglás iránt és egyre több lovardát, lovas pályát is felújítottak. Az első Nemzeti Vágta óta tizenkét új versenypálya épült Magyarországon és a határokon túl. A résztvevő települések ismertsége nő, akik esetleg később könnyebben be tudnak kapcsolódni a turizmusba, lovas turizmusba. A magyarországi lovas turizmus helyzete Európa többi országához képest rendkívül kedvező, amely többek között sajátos földrajzi adottságainknak, éghajlatunknak, a kiváló magyar lófajtáknak és lovas hagyományainknak köszönhető. Jelenleg ezek a lehetőségek nincsenek még teljes mértékben kiaknázva és jól „megmarketingelve”.

Persze lássuk be, vannak sajnos olyan települések, akik nem tudják kifizetni a nevezési díjat, és nem találnak szponzorokat sem. Az ivádi, komolyságot sok tekintetben nélkülöző Batyus Galopp egyfajta karikatúrája a kistelepülések szegénységének, paródiája a helyi rendezvényhez képest nagymértékben csili-vili Nemzeti Vágtának. De semmiképpen nem rossz szájízű paródiája.

Hogy a szabadidősportról is szóljak, az az általános vélekedés, hogy a lovaglás drága sport. Próbálom összeszedni, mi kell hozzá, és az mennyibe kerülhet körülbelül (az árak tényleg csak körülbelüliek!!): univerzális nyereg (40 000-60 000 ft), heveder (2500 ft), kengyel (3000-8000 ft), kötőfék (3000-5000 ft), kantár (20 000 ft), kobak (5000-6000 ft), esetleg lovaglócsizma (8000- 20 000 ft), lovaglónadrág (6000-8000 ft), kesztyű (1000-2000 ft), kabát (8000-10 000 ft), pálca (1000 ft). Az utóbbiak azért esetlegesek, mert farmerban, pólóban és sportcipőben is kiválóan lehet lovagolni. Egy 60 perces óra díja kb. 2000-3000 ft, a 10 alkalmas bérletek 15-25 000 forint körüli árban vannak. Ugyanennyibe egy fitness-bérlet is belekerül. Ráadásul a lovardákba nem nekünk kell vinni (és így megvenni) a nyerget és társaikat… Én 10 évig lovagoltam, és azt mondom, érdemes azért kipróbálni ezt a gyönyörű sportot is!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.