Főoldal » Szponzorálás vagy támogatás?

Szponzorálás vagy támogatás?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Manapság sokat hallani arról, hogy az élsport a média hatalmas érdeklődése miatt a szórakoztatóipar szerves részévé vált. Az üzleti vállalkozásként működő sportszervezetek eredményes szereplésének alapfeltétele tehát a megfelelő bevételi források biztosítása lett. Mára már egyetlen sportvállalkozás sem engedheti meg magának, hogy nélkülözze az „üzleti szféra hagyományos szereplői” által már régóta alkalmazott üzleti logikát. De mitől válik egy sportklub üzleti vállalkozássá? Az írás röviden áttekinti az üzleti sportvállalkozás alapfeltételeit és annak néhány jellegzetes tulajdonságát.


 


Mitől üzleti egy sportvállalkozás?  


 


A sport üzleti működését röviden úgy értelmezhetjük, hogy a sportvállalat a működését biztosító kiadások fedezetét nem az államtól vagy támogatóktól, hanem a piacról szerzett bevételek révén szerzi meg. A sport befektetési lehetőségek színterévé vált, amelynek megtérülése érdekében a vállalkozásoknak olyan jellegű szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, amelyek egyszerre teremtenek értéket a fogyasztók (résztvevők és nézők), az ügyfelek (média és szponzorok), valamint a tulajdonosok számára.


 


A sportvállatok olyan vállalatok, melyek a sport területén működve fogyasztói igényeket kívánnak kielégíteni, nyereség elérése mellett. A fogyasztói igény ebben az esetben a sport által nyújtott látvány, izgalom, szórakozás.  A sportvállalkozások jellegzetessége, hogy kettős, néhol egymásnak ellentmondó célrendszerrel működnek. Egyszerre kell figyelembe venni a gazdasági, valamint a sport érdekeket, melyek nem minden esetben egyeznek. A menedzsment feladata tehát ezen eltérések egyensúlyának megteremtése.


 


Az üzleti alapon működő sportvállalkozások elengedhetetlen feltétele a minél nagyobb számú helyszíni néző, azaz a közönség megléte. Ennek jelentősége egyrészt, hogy a jegybevételek révén közvetlen bevételi forrást jelent, ami egyes csapatok esetében a költségvetés jelentős részét teszi ki. A közönség részvétele másrészt a helyi közönség támogatását fejezi ki, fontos látványelem, amely közvetlenül is növeli a szolgáltatás minőségét.


 


A működési bevételek jelentős mértékben támaszkodnak továbbá a szponzori, illetve a média bevételekre. A sportreklám nem más, mint a sportszolgáltató által kínált kommunikációpolitikai eszköz, a sportidegen vállalatok felé. Jelentősége, hogy közvetlen bevételt teremt, a vállalkozások költségvetésének jelentős részét képzi, lényeges látványelem, imázs alkotó eszköz a sportszolgáltató számára, valamint jelentősen befolyásolja a szolgáltatás minőségét és előállítását.


 


„Szponzorálás vagy támogatás?” 


 


A sport egy igen fontos – és a nézői érdeklődéshez szorosan köthető – piacát a vállalatok alkotják, akik ellenszolgáltatás ellenében szponzorálják a csapatokat, a versenyzőket, a klubokat vagy az eseményeket. A szponzorálás valós piacokon végbemenő kétoldalú üzleti kapcsolat, ahol a szponzor – ellentétben a mecenatúrával – egyenértékű szolgáltatásban részesül a szponzorálttal. A szponzor célja legtöbbször az értékesítés és az ismertég növelése, imázs és márkaépítés, vagy éppen a társadalmi felelősségvállalás demonstrálása, míg a szponzorált csapatoknak, szervezeteknek, vagy sportolóknak fontos bevételi forrásuk származik az üzlet által. Hazánkban a szponzori piac azonban némi különlegességet mutat. A sport szereplői kétoldalú üzleti kapcsolat kiépítése helyett gyakran csupán támogatót keresnek, a márkaépítésre, fogyasztói igények kielégítésére üzleti alapon történő együttműködésre többnyire nem gondolnak. Magyarországon a szponzorációs piac nem funkcionál jól. Működésében inkább a személyes kapcsolatok és ismeretségek mintsem tisztán üzleti szempontok dominálnak.   


 


A sportvállalkozás üzleti működésének vizsgálatakor fontos szót ejteni, hogy a csapat milyen versenyrendszerben vesz részt. Alapvetően megkülönböztetünk zárt és nyitott versenyrendszereket. A zárt bajnoki rendszerek legjobb példáit az amerikai major ligák adják. Ezek működése zárt abból a szempontból, hogy a csak a franchise jogot megszerzett csapatok indulhatnak az adott liga által megszervezett bajnokságban, valamint mert a kiesést nem a sportban elért eredmény, hanem üzleti szempontok határozzák meg. A nyitott bajnoki rendszerben induló csapatok körét elsőként a sportszakmai feltételek, azaz a bejutás, illetve a bennmaradás határozzák meg. Azonban ebben az esetben is a versenyt meghirdető szövetségek, ligák gazdasági és egyéb feltételeket írhatnak elő melyeket, ha az illető társaság nem tud teljesíteni, akkor a sporteredménye által megszerzett indulási joga ellenére sem indulhat az adott bajnokságban. Speciális esetet jelent a különböző nemzetközi és nemzeti kupák rendszere. A nemzetközi kupasorozatokra általánosan jellemző, hogy a nyílt és a zárt rendszer együttesként jelenik meg. A vegyes bajnokságok jellemzője, egy speciális feljutás-kiesési rendszer, valamint a teljesítmény, aminek hátterében jelentős a gazdasági befolyás. A rendszer tehát elvileg mindenki számára nyitott, azonban tartósan kiemelkedő teljesítményt, csakis erős gazdasági hátérrel rendelkező csapat képes nyújtani.


 


A sportvállalkozás marketingértékének vizsgálatakor elsősorban az üzleti megfontolásból együttműködő vállalatok szempontjait érdemes vizsgálni, tehát azt, hogy az egyesületet támogató cég számára mekkora értéket képvisel a csapat. Maga az érték, a támogató cég által meghatározott célcsoportok felé eljuttatott információ lehetőségét jelenti azok termékeiről, vagy szolgáltatásairól. Lényegi szempont tehát, hogy az információ hány emberhez jut el és milyen formában az együttműködés által.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.