Főoldal » Víz alatti rugby

Víz alatti rugby

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Egy kicsit elmaradtam a sporttörténet kutatással, elnézést kérek, de egyéb elfoglaltságaim mostanában nem tették lehetővé, hogy leüljek, és hosszas kutatásba kezdjek.  Kényelmesebb vizekre evezünk, illetve alá merülünk.

Menj a víz alá száradni! Vagy menj a víz alá fáradni. Nem mindegy, melyik mondatot használjuk…

Ha sportolásra gondolunk és a „víz alatti világban gondolkodunk” biztos, hogy a búvárkodás fog először eszünkbe jutni.

Nem kell azonban leragadni a palackos reduktoros változatnál, hiszen ahogy a búvárkodás népszerűsödik, kezd „kilökni magából” néhány renitenst, aki nem bír magával és kitalálnak különböző dolgokat, csak hogy izgalmasabbá tegyék, megújítsák a víz alatti életet.

Így alakult ki több féle sport is melyből ma egy terítékre kerül. Ahogy a címből is kiderült a víz alatti rugby lesz a mai téma.

 

Először is rejtély, miért épp a rugby lett a névadó, ugyanis:

1.      vízilabdával játsszák

2.      a labdát egy fém kosárba kell helyezni a pontszerzéshez

3.      a vízilabdások által használt sapkában játszanak a játékosok

4.      a búvárok által használt pipát és uszony alkalmazzák a játék során

 

Talán az nyomta a legnagyobbat a latba, hogy úgy gyűrik egymást a játékosok a víz alatt védőfelszerelés nélkül, mint a rugby játékban szokás a füvön.

Javaslom, ezen a problémán lendüljünk át és nézzük a medence és a játék mélyére.

 

A játék maga Németországból indult el, amikor a német búvárok és kitaláltak egy új bemelegítő játékot a búváredzések elejére.

A hivatalos történet szerint 1961-ben a német Ludwig von Bersuda megpróbálta valamivel feldobni az egyhangú búváredzéseket, ekkor támadt az ötlet, hogy egy víz alatti csapatjáték megfelelő lenne erre a célra. Az első probléma ott adódott, hogy a normál, levegővel töltött labdát nem lehetett a víz alatt tartani, hiszen a levegő, hamar felemelte a játékszert a vízszint fölé. Ekkor jött az ötlet, hogy sósvízzel töltsék meg a bogyót, mely így már nem emelkedett a vízszint fölé, hanem süllyedni kezdett a só koncentrációjának arányában lassabban, vagy gyorsabban.

A Kölni Búvárklub hosszas fáradozásának köszönhetően, a „Kölni versenyszám” bemutatásra került az 1963-as nemzeti játékokon, mint versenysport. Valószínűleg ez volt az első hivatalos mérkőzés, melyet labdával játszottak a víz alatt.

A Duisburgi Búvárklub egyik tagja, egy fogorvos (Dr. Franz Josef Grimmeisen) gondolta, hogy ebből a labdajátékból versenysport lehetne.

A mülheimi vízimentők (DLRG Mülheim) alapítottak egy búvárklubot, és a Duisburgi Búvárklub tagjaitól eltanulták a víz alatti labdajátékot, mely a későbbiekben víz alatti rögbiként vált ismertté. A mülheimi vízimentők segítségével (1967-től TSC Mülheim / Ruhr néven), Dr. Grimmeisen megszervezte az első víz alatti rögbimérkőzést 1964. október 4-én, vasárnap. A két csapat a DLRG Mülheim és a DUC Duisburg volt. A DLRG  elvesztette a mérkőzést 5:2 arányban. A sajtó felfigyelt rá, és az „Essener Tageblatt” következő számában féloldalas, két fényképes híradás jelent meg erről az „újdonságról”.

Dr. Grimmeisen továbbra is támogatta a víz alatti rögbiversenyek rendezését, és több társával együtt megalkotta az első UWR versenyszabályt, és megszervezte a „Küzdelem az aranylabdáért” kupát (Mülheim/Ruhr, Hallenbad Süd uszoda). A nyitány 1965. november 5-én volt. Hat csapat vett részt rajta: DUC Bochum, DUC Düsseldorf, DUC Duisburg, DUC Essen és TSC Delphin Lüdenscheid.

Attól kezdve a verseny minden évben megrendezésre került, így ez a legrégebbi versenysorozata a sportágnak. A játék nemzetközi porondra lépése érdekében Dr. Grimmeisen felvette a CMAS két legfontosabb tagjával, Franciaországgal és Szovjetunióval a kapcsolatot. Bemutatójátékot és sajtónyilvánosságot ígért. Ennek ellenére csak a francia L’Equipe sportújságban jelent meg egy rövid cikk, az 1965. április 9-i számban.

A skandináv országok több érdeklődést mutattak, és viszonylag rövid időn belül átvették a játékot. A bemutató 1973-ban Dániában és 1975-ben Finnországban volt. Az 1973. szeptemberi, belgiumi és az 1979-es, bécsi mérkőzések nem keltették fel a figyelmet. Keletről csak Csehszlovákia mutatott érdeklődést a játék iránt, habár a politikai viszonyok miatt csak más kommunista csapatok ellen játszhattak. Az egyetlen ismert verseny a prágai UWR Kupa volt, melyet 1975-től kezdve (kivéve 1979) minden évben megrendeztek. A későbbiekben lengyel csapatok is részt vettek rajta, valamint a kelet-német csapatok is – akik erőfejlesztésként játszották a játékot – megfigyelőket küldtek Prágába. 1972-től, amikor is a VDST (Német Sportbúvár Szövetség) elismerte sportként, megrendezték a hivatalos német bajnokságot (1971-ben került megrendezésre, az első, nem hivatalos német bajnokság). Az első német bajnokság küzdelmeit természetesen Mülheimben rendezték, az első bajnokcsapat a TSC Mülheim lett.

A diákoknak köszönhetően az UWR népszerűvé vált Németországban. 1986. május 10-11-én Mainzben és május 23-24-én Göttingenben megrendezésre került az első főiskolai bajnokság.

 

Így alakult ki a mai játék, melynek alapszabályai a következők:

„A vízalatti rugby-t egy lehetőség szerint 3-5 m mély medencében, egy 12-18 m hosszú és 8-12 m széles pályán játssza két csapat, úgymond három dimenzióban. A “pályán” két kosarat helyeznek el, a két szembenálló csapat térfelén, ebbe kell belejuttatni a labdát. Erre kétszer 15 perc áll rendelkezésre, 4 perc szünettel a két félidő között. Természetesen kézzel is hozzá lehet érni a labdához, ez főleg azért kézenfekvő, mivel a játékosok lábán uszony van. A pályán a csapat hat tagja lehet egyszerre, öten ülnek a kispadon, és van még 4 tartalék. Minden játékos alap szabad-tüdős merülő (snorkeling) felszerelést visel: uszony, maszk, légzőcső, valamint fülvédős sapka. A játékot három bíró figyeli, kettő a vízben, egy a partról. A cserék a vízilabdához hasonlóan zajlanak.” 


Összefoglalva egy igen nehéz sportról beszélünk, mivel a levegővel gazdálkodva kell egy 3,5-5 méter mély medencében harcolni. A kapu két kosár, amibe a labdát kell juttatni. Szabályok nem nagyon vannak, akár a “kapuba” ülve is lehet akadályozni a gólszerzést amíg bírod tüdővel. A labda sós vízzel töltött, passzolásnál kb 2-3 métert bír megtenni, miközben lassan süllyed.

A víz alatti rögbi a Víz alatti Tevékenységek Világszövetségének, francia neve után (Confederation Mondale des Activites Subaquatiques) a CMAS-nak a keretei között működik ez a különleges víz alatti sport.

A víz alatti rögbi az egyetlen 3 dimenziós csapatjáték a világon, a labda és a játékosok is három irányban tudnak közlekedni, haladni a játék folyamán.

Egyelőre ennyit a víz alatti világról. Jövök még más víz alatti sportokkal is.

http://www.uwr.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68&Itemid=61

http://www.extrem.hu/cikk.705.vizalatti_rugby_vb_daniaban.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADz_alatti_r%C3%B6gbi

http://www.underwater-society.org/uwrugby.html

http://www.moolf.com/sport/underwater-rugby.html

hans-olsson.com

speeddiving.de

forum.xcitefun.net

moolf.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.