Főoldal » Vizes Vb: Finálé a csodajáték jutalma!

Vizes Vb: Finálé a csodajáték jutalma!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A magyar férfi vízilabda válogatott Horvátországot fogadta az elődöntőben, majd nem csak fogadta, de meg is verte azt! Mit is mondhatnánk, fantasztikusan játszottak a mienk, a harmadik negyedtől fogva már abszolút a horvátok futottak az eredmény után és bár a bírák sem kedveltek minket sok esetben, sőt az ellenfél is visszajött egálra a vége előtt nem sokkal, a fegyelmezett játéknak, Szívós és társai eszméletlen nagy lövéseinek és Nagy Viktor hatalmas védéseinek köszönhetően, 2007 után ismét világbajnoki döntős lett Magyarország!

Bár nem csak a mi válogatottunk, hanem a horvátoké is megváltozott tavaly óta, azért még mindig vigyázni kellett ellenfelünkkel, miután tavaly olimpiai bajnokok lettek, korábban pedig többször is nagy meccseket játszottunk velük. 2007-ben a Vb döntőben kaptunk ki ellenük, majd rá egy évre a Malagai Eb-n (szintén Spanyolországban) vertük őket hosszabbításban a bronzmeccsen, 2011-ben pedig egy másik bronzmérkőzésen, de már világbajnokságon vertek meg minket. Akkor még a Kemény Dénes vezette csapat játszott a Ratko Rudic féle horvátokkal. Nálunk a tavalyi olimpia óta gyökeres változások mentek végbe, a fiatal játékosok válogatottba kerülésétől kezdve egészen Benedek Tibor kinevezéséig. De mint említettem, nem csak nálunk voltak nagy változások, hanem a mostani ellenfelünknél, miután több neves játékos sincsen már benne a keretben. 

Az első negyedben egy nagyszerű góllal szereztünk vezetést, majd a 2-1-re átvették a vezetést az ellenfelek, majd a harmadik góljukat is megszerezték, miután rettentően jól használták ki az emberelőnyös lehetőségeiket. A mi oldalunkon sem volt eközben tétlenség.  Vámos Márton egy hatalmas nagy gólt lőtt, így ezzel akkor egyenlítettünk, de mint említve lett, később ismét vezettek a horvátok. Az első negyed végén 2-3 volt oda. 


A második negyedben sem kaptunk valami túl sok emberelőnyt, de elkaptuk a ritmust, méghozzá nagyszerűen! Szívós Márton két fantasztikusan jól meglőtt távoli bombával szerzett két gyors gólt, majd Vámos Miklós és Madaras Norbert is feliratkozott a góllövőlistára. Szemet gyönyörködtető volt az amit az ember ezeknél a találatoknál látott, mert bivaly nagy erő volt a lövésekben és messziről igen nagyot is szóltak azok.  A horvátok eközben tudtak gólt és gólokat szerezni, így maximum egy góllal tudtunk elmenni. A lényeg, hogy elkezdtük megállítani a horvát támadásokat, így pedig a nagyszünetben már 6-5-re vezettünk!

Ha valaki azt hitte az első félidő után, hogy most vagyunk a nehezénél, akkor tévedett, mert az igazi nehézségek csak most jöttek! Az alaphangot Nagy Viktor hatalmas nagy bravúrja adta meg, mikor a horvátoknak megítélt ötméterest Jokovic végezte el, a hálóőrünk pedig kivédte azt. Ekkor is többen felugrottak örömükben, de ez az öröm még nagyobb lehetett, mikor Varga Dénes lőtt gólt a következő támadásból és jegyezzük meg emberelőnyből. Ha már itt tartunk, akkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ezt a gólt az emberelőny lejártakor szerezte meg. Ekkor már 7-5 volt Magyarországnak, ami szép volt és jó, de koránt sem volt szabad egy pillanatra sem kiengednünk, hiszen a Horvátország a következő támadása révén feljött egy gólra, már 7-6-re álltunk. 

Az egy gólos különbséget próbálta megtartani az ellenfél, de Vámos Márton egy újabb fantasztikus találatot szerzett, melynek köszönhetően ismét két góllal vezettünk. Ez volt az a pont, ami után mind a két válogatott nagyobb erővel játszott, mi pedig amit tudtunk azt kihasználtunk és amiből tudtunk abból gólt szereztünk és a horvátoknál sem mentek el pihenni. Szívós Márton már a harmadik gólját lőtte meg, aminek köszönhetően (és persze annak, hogy kilőtte a hosszú oldalt előzőleg) 9-7-el zártuk a harmadik és egyben utolsó negyedet. 


Nem igazán mertük kimondani, de 8 percnyi játékidőre voltunk attól, hogy 6 év múltán ismét világbajnoki fináléban legyünk! Nagy izgalommal várták a helyszíni szurkolók is az utolsó negyedet, mert innen bár még el lehetett volna bukni a döntős részvételt, egyszerűen szinte minden amit elterveztünk az összejött. Nagyon szépen játszottuk meg majdnem az összes helyzetünket, ez pedig nagyon sokkal hozzájárult a vezetéshez és a későbbi sikerhez. Ekkor persze még csak álmodoztunk erről.

Fantasztikusan haladt előre magyar szempontból a találkozó és ugyanilyen jól indult meg az utolsó 8 perc a döntőért. Bedő Krisztián nagy helyzetben volt, majd tanítani való módon lógott meg az ő rá figyelő védőjétől, hogy aztán erőből besuhintsa a labdát a kapuba. Már 10-7 volt az állás! Három gól volt az előnyünk kevéssel a vége előtt és egyre jobban alakult számunkra a találkozó. Bár sokan leírták a magyarokat (mind itthon, mind külföldön) a torna előtt és maximum annyira számoltak velünk, hogy benne van a pakliban egy esetleges éremszerzés, megmutatták a fiúk, hogy már a Világliga ezüstérem sem volt véletlen, sőt mondok jobbat, ahogy haladt előre a Vb úgy erősödött meg egyre jobban Benedek Tibor csapata. Ott vagyunk jelenpillanatban a világ elitben ez nem kétség, még akkor sem, ha nem olyan sok ideje van együtt a jelenlegi gárda. Ezt már akkor is ki lehetett jelenteni, amikor volt pár perc az elődöntőből. 


Hat perccel a vége előtt bár 3 gólos volt az előny, tudni lehetett, hogy nem lesz egyszerű ez az időszak. Nem is lett az, a horvátok mindent megpróbáltak azért, hogy ilyen rövid idő alatt is visszahozzák magukat a meccsbe. Hihetetlen vagy sem, de sikerült nekik! Ehhez persze az is szükségeltetett, hogy a játékvezetők (a végső statisztikát tekintve) kilenccel több emberelőnyt adjanak az ellenfélnek, mint nekünk. Visszajöttek és 4 perccel a lefújás előtt már egál volt az állás, de vezetést nem tudtak szerezni, miután (és előtte is) a lehető legjobban védekeztünk, Nagy Viktor pedig olyan parádés védéseket mutatott be, melyekre talán a legszebb álmainkban sem számolhattunk! 

Védések ide vagy oda, hármat akkor is berámoltak. Előbb Sukno hozta fel magukat két gólra, majd Setka lőtt közelebbről kapura, ám Nagy Viktor megint megmutatta miért is van ott a válogatottban elsőszámú kapusként. Ugyan szépet védett, a kipattantóra nem érkezett jó ütemben, így pedig megszerezte azt a horvát játékos, majd nagy nehézségek árán a hálóba ejtett. 10-9 volt ekkor, majd két percre rá Jokovic egyenlített három méterről. 

Szoros lett a vége, így gyakorlatilag tiszta lappal mehettek neki a felek az utolsó négy percnek. Az állás egál volt,de még mindig mi voltunk fölényben. Még abban a percben, mikor Horvátország egyenlített, jött Varga Dániel, aki testvérének Dénesnek adta be centerbe a labdát, az pedig gyönyörűen szerezte meg (háttal) a magyar válogatott 11.gólját! 11-10


Bár az ellenfél még mindig nem adta fel, révén csak egy gólra voltak tőlünk, Nagy Viktor folytatta a remeklését, amit természetesen annak a remek védelemnek is köszönhetett, amely ha nehezen is, de még emberhátrányban is helytállt. Két ötméterest is kivédett a mérkőzés során!

Szépen húztuk az időt a legvégén, majd mikor megszereztük a labdát akkor két lehetőség volt. Vagy szerzünk egy gólt és vége vagy emberelőnyt harcolunk ki és még betalálni sem kell. Ha nem ezek közül jött volna össze valami, akkor kb. 10-20 másodperce maradt volna Horvátországnak egy gyors egyenlítésre, de a második verzió érvényesült. Ez egyébként azután történt meg, hogy Benedek Tibor higgadtan időt kért még így utoljára, ez pedig bölcsnek bizonyult, mert egy nagyon nyugodt, megfontolt és taktikus magyar férfi vízilabda csapatot láthatott a közönség miután már többen hangosan számolták a másodperceket az emberelőny láttán. 

Elpasszolgattunk és tartottuk a labdát és milyen jól tettük! A magyar férfi vízilabda válogatott az elmúlt évek egyik leglátványosabb, legeredményesebb és nem mellesleg az egyik legszervezettebb játékát mutatta, ezzel pedig joggal lehet azt mondani, hogy a férfi csapatunknak minden esélye megvan az aranyra is! Ezt mindenki jól jegyezze meg még akkor is, ha többen (neveket nem mondok de magyar blog is volt ebben) nem hittek a sikerben! Okuk persze volt rá a néha hullámzó teljesítménnyel tarkított felkészülési időszakban, de voltak bíztató és nagyon jó jelek is amikkel számolni kellett volna.

Olaszországot szintén nagy csatában verte meg a másik elődöntőben Montenegró 10-8-ra, így ez azt jelenti, hogy vasárnap este 22:50-kor Magyarország Montenegróval meccsel a Vb címért. Utoljára 2003-ban, pontosan itt (bár egy másik medencében) lett világbajnok a magyar férfi csapatunk, így ez is egy jó ómen lehet, bár nem mintha ezen bármi is múlna. A lányok a női vízilabdások mezőnyében a bronzért csatározhatnak majd, miután szerdán 13-12-re kikaptak a házigazda Spanyolországtól. Mindenesetre a végére csak annyit lehet mondani: hajrá magyarok!

Eredmény:

Magyarország – Horvátország 11-10 (2–3, 4–2, 3–2, 2–3)

Barcelona, 4000 néző. V: Flahive (ausztrál), Naumov (orosz)
G:
 Vámos, Szivós 3-3, Varga Dénes 2, Gór-Nagy, Madaras, Bedő 1-1, ill. Jokovic, Sukno, Dobud, Obradovic 2-2, Muslim, Setka 1-1

Gól – emberelőnyből: 8/4, ill. 17/6
Gól – kettős emberelőnyből: –, ill. 1/0
Gól – ötméteresből:
 –, ill. 2/0
Kipontozódott: 
Gór-Nagy (22. p), Decker Á. (24. p.), ill. Obradovic (32.)

Képek és eredmények forrása: Nso.hu/AFP/MTI

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.