Főoldal » A házasság szociológiája

A házasság szociológiája

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 Társadalmunk az utóbbi évtizedekben hatalmas változásokon esett át. A világháború után – a szovjet megszállás következményeként – a kommunista mentalitás került előtérbe, majd a rendszerváltás utáni két évtizedben, a gyakran csak nyugati gondolkodásmódként emlegett eszmeiség kezdett terjedni. Bizonyos területeken ez jobban érzékelhető, máshol kevésbé. Talán a szexualitás az egyik legjellemzőbb vonása a mai magyar embernek, amiben a lehető leginkább hasonlítani próbál a nyugati modellekre.  Első lépésben ezen belül beszéljünk kicsit a párválasztási szokásainkról, s főleg a házasságról.

Az utóbbi években a párválasztás problémája mindinkább tudományos kutatási téma lett. Az emberi viszonyok, kapcsolatok feltárása, értelmezése ma egyre nagyobb jelentőségű, és joggal tart igényt a tudományi érdeklődésre. Elsősorban a pszichológia és szociológia berkein belül értelmezhető ez a “probléma”.

Pszichológiai szempontból inkább az egyén személyes fejlődésére tevődik a hangsúly, de mint sok más egyéb, a partnerkapcsolatok sem tárgyalhatóak csak az egyén szintjén, mert kihatással vannak a társadalom egészére is. Nagyon banális példával magyarázva, tegyük fel, hogy egy egyetemi évfolyamközösség egyik tagja azt kezdi terjeszteni, hogy párjával éjszaka ő kipróbált néhány különleges játékszert és különleges élményben volt része, akkor gondoljuk, hogy ez megmarad az ő egyéni szintjén, vagy néhány nap múlva már a közösség több tagja is részese lesz ennek az új élménynek, mentalitásnak, a partnerkapcsolat egy új szintjének? Nyílván mind tudjuk a választ, hogy többen lesznek akik szexuális szokásaikat megváltoztatva ezentúl játszótársakat is igénybe vesznek. Talán elsőre hihetetlennek tűnik, de ma, Magyarországon, valós példának hozhatnám fel, azt is, hogy a szünetben a többpartneres szex különlegességéről mesél valaki. Ezek a szokások terjedőben vannak. Ma a mobilitás növekedésének, a media hatásának, és egyszerűen az erőltetett nyugatiasodásnak következményeként a szexuális viselkedésünk komoly változásokon megy át. Itt jön képbe a szociológia, mint a társadalmi változások tudománya.

Tehát párválasztás. Sokan úgy gondolhatjuk, hogy ez egy természetes lépés, az emberi élet egyik velejárója. De vajon mindenki így gondolja ma? Bizonnyára hallottuk már fiataloktól, hogy “eszemben nincs megházasodni”,”miert hazasodjak meg, hogy aztán pénzt költsek a válásra”,”amíg jól érzem magam vele házasság nélkül is jól érzem” és így tovább még sokáig sorolhatnánk a negatív kijelentéseket. A negatív kifejezéssel nem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy pálcát törnék azok felett akik nem látnak jövőt a házasságban, pusztán jelen témánk, vagyis a házasság mint létező, a többség által gyakorolt életforma szempontjából tekinthejük negatívumnak.De vajon valóban soha nem fognak megházasodni ezek a fiatalok? A kutatások nem ezt igazolják. Bár akadnak szép számmal akik tényleg ezt vallják, mégis a fiatalok háromnegyede, most –és ez fontos, mert évek alatt tovább gyűrüzhet a mentalitásváltás- úgy gondolja, hogy egyszer igen is házasságot fog kötni valakivel. Igaz, míg régen ez átlagosan 18 – 23 évesen történt meg, addig most jóval későbbre tolódva, már inkább 26 – 30 éves korukra datálják önmaguk számára.

Magyarországon a házasság intézmények még igen nagy hagyománya van. Ennek is tudható be, hogy a most frigyre lépők közül sokan nem biztosak benne, hogy ez a helyes lépés, de a család, a környezet és egészében a társadalom nagy része ezt várja el tőlük. Párkapcsolat fenntartható élettársi kapcsolat kialakításával is, és felmérésekből kiderül, hogy a fiatalok negyede inkább így képzeli el jövőjét, legalábbis középtávon. Valószínű, hogyha ki tudnánk szürni a kutatás során a társadalmi nyomást, azt, hogy az egyén érzi mit várnak tőle, akkor számuk jóval nagyobb lenne.

Viszont honnan látható ha valaminek még van jövője is? A gazdaságból. Gomba mód jelennek meg a házasságközvetítő cégek, párkereső honlapok, házassági tanácsadó irodák, szociológusokat és pszichológusokat nevelünk akik a házassági problémák feltárásán és megoldásán fognak dolgozni. Tehát egyelőre még megéri pénzt fektetni a házasság intézményébe. Évente Magyarországon 45 ezer házasság köttetik, vagyis morbidan kifejezve van még “alapanyag” akikkel dolgozni lehet.

Mégis miért ez a kiábrándúltság? Ismét oda jutunk, hogy mert ez a nyugati model. Együtt lenni valakivel, kötöttségek nélkül, amíg jó, aztán továbbállni. Nyílván ennek magyarázatául szolgálnak azok a statisztikák melyek szerint a házasságok több mint fele válással végződik. Minden családban találunk rá nem egy, nem két példát. Ezt figyelembe véve már nem is olyan meglepő, hogy a fiatalok nem szívesen vállalják az egész hercehúrcát, miközben a kilátások igen rossznak mondhatóak.

Bevezetőnek talán elég is lesz ennyi. Remélem felkeltettem érdeklődésüket, s hamarosan mélyebben is áttekinthetjük ezeket a témákat. Következőre a Házastárs, élettárs, szexpartner című írásom fog elkészülni, majd a szexulis kapcsolatok pszichológiája felé fogunk elkalandozni.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.