Főoldal » Akár bajnok is…

Akár bajnok is…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

“Az az öreg ember,
aki már nem álmodik,
és nem tud előre tekinteni.
Fiatal az,
aki képes a jövőbe nézni,
én magamat ilyennek tartom.”
(Giovanni Trapattoni,

az ír futballválogatott jelenlegi edzője,
73 éves.)

Mire tekinthet előre az ember hatvan, hetven, nyolcvan, akár kilencven felett?

Lássunk néhány példát:

A legkézenfekvőbb, a sztereotíp válasz mindenképpen a gyerekek boldogulása, révbe érése, az unokák megérkezése, cseperedése. (Egy közelmúltban végzett felmérés szerint az emberek  73%-a úgy gondolja, ez a legfőbb terepe az 55 évesnél idősebbek társadalmi hozzájárulásának.)
Vannak persze nagyszülők, akik napi szinten vesznek részt a nagycsaládi élet szervezésében és “lebonyolításában”.
Mindez jól strukturált jövőképet adhat, ámde nem mindenkinek: a földrajzi távolság miatt, külföldi munkavállalás esetében, esetleg érzelmi vagy kulturális okokból gyakran passzív szerepbe kényszerül az idős ember.

Következő lehetőség a munka. Az Európai Unióban az átlagos nyugdíjkorhatár 65 éves kor, a valóságban azonban különféle okokból korábban lépnek ki a munka világából, a 2009-es átlagadat 61.5 év volt, országonként különböző átlagéletkorral 59-től 65 felettiig. Miközben tehát az átlageurópai a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt már abbahagyja munkát, a jelenleg aktív korúak 33%-a úgy gondolja, képes lesz a nyugdíjkorhatár után tovább dolgozni. Magyarországon is az aktívak 24%-a így gondolja. Külön érdekesség, hogy a magyar menedzserek 38%-a dolgozna tovább, ez még az uniós átlagot(37%) is meghaladja, de a többi területen is számottevő a továbbdolgozni kívánók aránya:
a vállalkozók                                   30%-a
“fehérgalléros” alkalmazottak       25%-a
kétkezi dolgozók                             20%-a vállalna a nyugdíjkorhatáron túl is munkát. A munka persze célokat, erőfeszítéseket, sikereket és kudarcokat és egyfajta társadalmi elismertséget is magával hoz, hozzájárul tehát ahhoz, hogy az ember fiatal maradjon.

A nyugdíjas foglalkoztatottak és egyéni vállalkozók száma azonban csökken, így – mivel most a célokat keresem, érdemes továbblépni az önkéntes munka irányába. Magyarországon a megkérdezettek 32%-a úgy gondolta, ez a nyugdíjasok számára reális lehetőség.
Ehhez képest Magyarországon az 55 év felettiek 13%-a végez valamilyen önkéntes munkát, kevesebben, mint a 15-54 évesek. (15%).

Az önkéntességnek szeretnék a közeljövőben egy önálló bejegyzést szentelni.

Ismer Ön önkéntes munkát végző nyugdíjast?

Vajon miért nem népszerűbb az önkéntes munka a körükben?

Ha célokról van szó, nem hagyhatjuk ki  sportot, és nem csak azt a professzinális közreműködési formát, amit Trapattoni mester űz, hanem a különféle szenior egyéni és csapatsportokat, az úszástól kezdve a sárkányhajóig, a focitól a triatlonig.

Kár, hogy a médiában csak elenyésző helyet kap a szenior sport, pedig évente rengeteg hatvanas, hetvenes vagy még idősebb bajnokot avatnak.

És most újra felteszem a kérdést:
Mire tekinthet előre az ember hatvan, hetven, nyolcvan, akár kilencven felett?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.