Főoldal » A hópelyhek csodálatos világa 1.

A hópelyhek csodálatos világa 1.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A következő – folytatásos – bejegyzésekben a hó és azon belül a hópelyhek csodálatos világáról írok. Egyrészt, mert nagyon szeretem a havat és lenyűgöz a hókristályok végtelen formavilága, másrészt, mert nem találtam sehol a hópelyhekkel kapcsolatban részletes leírást, így ezt a hiányosságot is szeretném egyben pótolni.

Elsőként nézzük meg, hogy mi is az a hó valójában:

A hó 0 C° fok alatt képződő csapadék. Vízpárát tartalmazó levegő lehűlésével jön létre, amikor jégrészecskék alakulnak ki, melyekre további jégrészecskék fagynak és végül hókristállyá, hópehellyé egyesülnek.

A hó a csapadékfajták közül a hulló, szilárd csapadék és megjelenése során az alábbiakat különböztetjük meg:

  • havazás: közepes nagyságú, hatszögletű kristályok, tartós, mérsékelt intenzitással
  • hózápor: havazás és záporeső tulajdonságaival együtt
  • hószállingózás: vagy hószitálás, de nagy hótakaró alakulhat ki belőle
  • havas eső: esőcseppek, hókristályok, olvadó hókristályok keveréke
  • fagyott eső: pár mm-es jéggömbök, az esőcseppek még a levegőben megfagytak
  • hódara: átlátszatlan tömör szemcsék, gömb vagy kúp alakkal
  • jégdara: átlátszó, gömb alakú (fagyás a felhőben)
  • szemcsés hó: kevéssé tömör szemcsék

Havazás tekintetében kétféle hóállapotot különböztethetünk meg:

– I. Hóállapot: 

Újhó: újhónak nevezünk minden hófajtát, ahol a hókristály eredeti formájában található, függetlenül attól, hogy mennyi ideje hullott. Ezek kristályszerű, többnyire hatsugaras csillagocskák laza szerkezettel (ezekről lesz szó majd a későbbi bejegyzésekben).

Az újhó fajtái:

  • Vadhó: nagyon nagy hidegben és szélcsendben keletkezik. Többnyire kis pelyhekben hull, de kristályai különösen hosszú sugarúak, ezért laza, omlós szerkezetű. Elsősorban Kanadában és Új-Zélandon fordul elő. Térfogatsúlya 10–30 kg/m³.
  • Porhó: könnyű laza hó, hidegben is pelyhekben hull, nem áll össze hólabdává. Térfogatsúlya 30–60 kg/m³.
  • Nedves hó (vagy péphó):0 °C körül hőmérsékletnél, nagy pelyhekben hull, sok összetapadt hókristályból áll. Gyúrható, „filcszerű”.
  • Hódara: akkor keletkezik, ha a hópelyhek útközben vízzel találkoznak, azután megfagynak és golyó alakú, levegőt is tartalmazó szemcsék formájában érkezik a földre. Ha a hódara további vizet vesz föl, megfagyva jéggé alakul jégeső lesz.

Találkozhatunk még két, kristályos szerkezetű természetes jelenséggel, amelyeket nem sorolhatók az újhó közé:

  • Felületi dér: nagy hidegben a hó felületen „keletkezik”, csillogó, laza szerkezetű kristályokkal. (így alakulnak ki azok a csodálatos, dérrel borított fák – bár erről a fák másként nyilatkoznának – a szerk.)
  • Zúzmara: a kiálló tárgyakra ködcseppek fagynak, a kristályok mindig széllel szemben növekszenek.

Továbbá külön meg kell említeni a mesterséges havat: a sípályákon alkalmazzák általában: fagypont alatti hőmérsékleten apró cseppekre porlasztott vizet fújnak egy ventilátor elé (hóágyú) és a levegőben a cseppek megfagynak. Ekkor nem alakul kristályos szerkezet ás kevesebb levegőt tartalmaz, mint a természetes hófajták.

– II. Hóállapot:

Régi hó: az újhó hőmérsékleti és erőhatásokra (szél, rétegnyomás) átalakul. A hókristályok hószemcsékké alakulnak (leépülő átalakulás), egyidejűleg az egymás melletti szemcsék kölcsönhatásba lépnek (felépülő átalakulás), filcesednek. Durva szemcsés (d>2 mm) és finom szemcsés (d<2 mm) régi havat különböztetnek meg.

A régi hó fajtái:

  • Csonthó (firnhó): A hó többszöri olvadása és ismételt fagyása eredményeképpen keletkezik. Ideális hó lesikláshoz. Túlzott olvadás és fagyás hatására jegesedik. Ha nem képes megfagyni, vizes „kocsonyahóvá”, majd latyakos hóvá alakul. Száraz csonthó térfogatsúlya: 400–700 kg/m³ Nedves csonthó térfogatsúlya: 600–800 kg/m³
  • Kérges hó (harsch): olvadt kérges hó – a felületi réteg megolvadása és ismételt megfagyása következtében jön létre.  (Szélharsch – a szélnyomás hatására jön létre. A síelők mindkettőt beszakadó kéregnek nevezik.)
  • Tömött hó: a szél a hóesés közben összetöri a hókristályokat, és a szél alatti oldalon szorosan tömörítve lerakja. A rétegek rosszul kötődnek egymáshoz, lavina esetén ezek szakadhatnak le táblaszerűen. Száraz tömött hó: 200–400 kg/m³ Nedves tömött hó: 400–450 kg/m³
  • Préselt hó: szél felőli lejtőn hóeséskor vagy ismételt olvadáskor-fagyáskor a szél a havat szilárdan összepréseli.
  • Úszóhó: (máshol lebegő hóként említik) a hótakaró földközeli rétegeiben belső zúzmaraképződés következtében a régi hó csésze alakú (rizsszerű) szemcsékké alakul át. Az átalakulás térfogatvesztéssel jár, így a hó külső terhelés hatására beszakadhat. A csésze alakú szemcséknek nem kötődnek egymáshoz, ezért (csapágygolyószerűen)

A magyar nyelvben van – a teljesség igénye nélkül – havazás, hóesés, hóhullás, hószállingózás, hószitálás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg. A hó tud még pilinkélni, szitálni, pelyhedzeni. Ha kihagytam valamit a hozzászólásban várom!

Végezetül ide kívánkozik egy érdekes nyelvtani kérdés: a hó hullik, vagy esik? Ezzel kapcsolatban kíváncsi lennék, hogy ki mit gondol… :) *

A következő részben a hópelyhekről lesz szó részletesebben.

 

Források:

http://www.profi-siakademia.hu/pages/alpesi-siiskola/mit-kell-tudni-horol/

http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%B3

http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok11.htm

Képek: google és innen


* = András, nem csak te írsz a bejegyzésben mosolyjelet :)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.