Főoldal » A kockásliliom veszélyeztető és korlátozó tényezői

A kockásliliom veszélyeztető és korlátozó tényezői

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Veszélyeztető és korlátozó tényezők„Vízrendezés”, lecsapolás

A vizes élőhelyek nemcsak a kockásliliom élőhelyein, hanem az egész országban kiemelten veszélyeztetettek. A magyarországi vizes területek pusztulásának felmérése érdekében eddig nem készült publikált országos felmérés. A lápok tönkretételére vonatkozóan Lájer Konrád adott becslést 1998-ban, eszerint Magyarország területének eredetileg 1,1%-át (1023 km2) boríthatták lápok, amelyeknek 97%-át csapolták le a XIX-XX. századi vízrendezések során. A lecsapolások következtében nagy lápvidékeink, mint például az Ecsedi láp, a Sárrrét vagy területünkön a Hanság csaknem teljesen elpusztultak. A hazai folyók természetes árterületei eredetileg az ország területének 22,8%-át (21248 km2) érintették. Szlávik szerint a folyószabályozások következtében a hazai folyók ártere alig 637 km2-re csökkent, ami a lápokhoz hasonlóan szintén 90% feletti pusztulást jelent.

Legeltetés, kaszálás

A faj egyik élőhelyét jelentő sík- és dombvidéki kaszálórétek kialakulásához és fennmaradásához a kaszálás, esetenként legeltetés fontos tényező. Ugyanakkor az intenzív gyephasznosítás negatívan hathat a faj élőhelyére, amely a társulások összetételét negatív irányba, a természetes generalisták és specialisták rovására, amíg a toleránsabb, illetve a gyomjellegűfajok javára változtatja. Ezzel csökkentve az eredeti faj-termőhely, faj-társulás, társulás-termőhely diverzitást. A faj számára a korai kaszálás nem megfelelő, nem tud termést hozni. Hasonlóan a gyepek bolygatása, felülvetése, tápanyagterhelése is veszélyezteti a fajt. Kerülendő a lokális túllegeltetés, a taposást okozó villanypásztoros legeltetés.
A kaszálók és magas füvű réteket a legtöbb esetben a hagyományos kaszálás tartja fenn, amely nem tömöríti a talajt, és lehetőséget nyújt a növények generatív szaporodására is. Így fennmaradhat a rétek populációgenetikai, társulási diverzitása. Az erősebb zavarás (taposás, legeltetés, melioráció címen végzett trágyázás, felülvetés), a természetes diverzitás csökkenésére, a faji összetétel, a megjelenési kép degradációjára vezet. Tehát e rétek életéhez alapvető feltétel a kellően üde, nedves talaj, a zavartalan és szennyezésmentes környezet.

Állati kártevők, vadászat

Rovarkártevők ritkán okoznak mechanikai károsodást a növényben. Ilyenkor főleg a sziromleveleken található mézfejtőkben történik a rágás. Levelek károsítását eddig nem figyeltem meg. Nagyon gyakran a vaddisznók túrásaikkal, taposásukkal károsíthatják e védett fajt és élőhelyét. Több termőhelyen előfordult már közvetetten vagy közvetlenül a vadgazdálkodáshoz köthető károsítás. Szórókat, vadetetőket gyakran éppen a faj élőhelyét jelentő üde élőhelyeken alakítanak ki. Ezeken a helyeken maga a létesítés, vagy a vaddisznók okoznak kárt.

Gyűjtés, virágszedés

A növényfajok országos szintű védetté nyilvánítására egészen 1971-ig kellett várni. Első körben az erdélyi hérics (Adonis transsylvanica) kapott védelmet. Országos törvényes védelem hiányában egyes dunántúli megyékben a hetvenes évek közepén helyi kezdeményezésre több növényfajt megjelöltek, amelyeket a virágszedés és az átgondolatlan kereskedelmi gyűjtés miatt védetté nyilvánítottak. Zalában és Somogyban többek között a kakasmandikó(Erythronium dens-canis), a kockásliliom (Fritillaria meleagris), a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum), a téltemető (Erantis hyemalis), az osztrák zergevirág (Doronicum austriacum) és a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) került természetvédelmi oltalom alá. A felsorolt fajok egy része mutatós “csokornövény”, mások a kertben dekoratívak, a csodabogyófajok pedig a koszorúkötészetben divatosak, érthető tehát, hogy a kereskedelmi gyűjtés valamennyi létét fenyegette.A gátlástalan virágkereskedelem azonban nagy veszélyeket rejt. A “felhajtók” a szaporítóanyag gyűjtésére általában helyieket fogadnak fel, akik ismerik a termőhelyeket, és társadalmi helyzetükből
adódóan minden legális és illegális munkára hajlandók. Kereskedelmi forgalomban való megjelenésük gyakorisága alapján elsősorban a sáfrányfajok (Crocus sp.), a kikericsek(Colchicum sp.), a hunyorok (Helleborus sp.), az erdei ciklámen, a nárciszok(Narcissus sp.), a kökörcsinek (Pulsatilla sp.), a zergevirágok (Doronicum sp.), a kakasmandikó, a kockásliliom, a téltemető a veszélyeztetettek.

Mechanikai károsítás, taposás

Alkalomszerűen kárt okozhat a tövek taposása. Veszélyes lehet a gépjárművek – mezőgazdasági gépek – közlekedése, amely az érintett egyedek mechanikai károsítása mellett a gyakran süppedékeny, vizes talaj gyomosodást indíthat el. Ezek mellett a traktornyomban kifordult kockásliliom hagymák a tavaszi nedves időszak után a nyár folyamán kiszáradhatnak, az egyed elpusztulhat.

Erdészeti beavatkozások

Leromlásra vezetnek egyes erdészeti beavatkozások a kockásliliomos alföldi tölgy-kőris-szil ligetekben. Ilyen a tarvágásokat követő kituskózás,a vágásterület felszántása, vegyszerezése, tárcsázása. Ily módon az ősi aljnövényzet tönkremegy, fajszegénnyé válik, s az eltűnt fajok pótlására gyakran nem talál módot a természet.

Tájidegen fák telepítése

A ligetekben az őshonos fafajok helyett gyakran tájidegen fákat telepítenek: zöld juhar, bálványfa, amerikai kőris, fekete dió, nemes nyár, fehér akác, fekete fenyő. Az így felnevelt monokulturákban az adventív lágyszárúak is sokkal agresszívabban terjeszkednek, mint természetszerű erdőkben, pl. kisvirágú nenyúljhozzám, magas és kanadai aranyvessző, süntök, stb.

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.