Főoldal » A materialista tudomány és a szellemtudomány

A materialista tudomány és a szellemtudomány

A materialista tudomány és a szellemtudomány

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

     A materialista szemlélet. Menj ki a szabadba, fogj a kezedbe egy követ! Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, ez a kő egyszer csak fogja magát, öntudatra ébred, elkezd gondolkodni, mozogni és elkezdi megváltoztatni a világot? Bizonyára nevetnél és azt mondanád, élénk a fantáziám.
Márpedig a mai materialista tudomány pontosan ezt állítja! Ugyanis a Föld egykor egy anyagi „massza” volt, amelyen ma tudatos (?) emberek futkároznak, akik jelentősen megváltoztatták az arculatát. Hogyan jött létre ebből a tudattalan anyagtömegből egy olyan tudatos lény, mint az ember?
Nézz körül a környezetedben! A Föld forog, a növények nőnek, az állatok tudják, mit kell tenniük, minden egy csodálatos körforgás része. „Odakint” a világegyetemben a bolygók a csillagok körül forognak, a csillagok a galaxis központja körül és így tovább… A Föld pontosan olyan távolságra van a Naptól, hogy élet lehet rajta, ha csak egy kicsivel távolabb, vagy közelebb lenne, ez már nem lenne lehetséges. Mintha valami mesteri, zseniális rend lenne az egészben.

Egy svéd tudós szerint annak az esélye, hogy DNS jöjjön létre, tíz a mínusz százötvennyolcadikon. Frank Salisbury, az Utah Állami Egyetem munkatársa számításai szerint a DNS molekula kialakulásának az esélye annyira csekély, hogy matematikailag lehetetlennek tekinthető (1:10 a 415-en).
De a mai materialista tudomány szerint az élet és az ember véletlenül jött létre.

“Minden oknak megvan az okozata, és minden okozatnak megvan a maga oka. Semmi sem létezik véletlenül, hiszen az elpusztítaná az Univerzumot.”
Hermész Triszmegisztosz

Ennyit a véletlenekről.

 

A materialista szemlélet kialakulása

Az ókorban és még a középkor elején is az emberi lény három részéről beszéltek: szellem, lélek, test. A szellem (spirit) a görög pneuma illetve a latin spiritus szó fordítása, örökkévaló, isteni részünket értették alatta.  A görög eredetű psziché jelentése lélek, illetve a lelki jelenségek összessége az egyénben. A test pedig a fizikai, anyagi rész. Később, a jövendő materializmus előhírnökeként, 8. konstantinápolyi ökumenikus zsinaton, 869-ben úgy határoztak, hogy az ember csak test és lélek, amely utóbbinak szellemi tulajdonságai is vannak. Ez hatással lett a későbbi bibliafordításokra is, amelyekben a szellem szó helyét a lélek szó váltotta fel, ezzel eltorzítva az eredeti jelentést.

Majd úgy a 19. századtól, az akkori tudományos feltételezések hatására, egyre inkább az a nézet terjedt el, hogy az ember nem több, mint egy anyagi test, amelynek lelki-szellemi tulajdonságai is vannak. A 20. században, különösen Einstein felfedezései és a kvantummechanika fejlődése révén már az energia lépett az anyag helyébe, de fura módon az anyagi szemlélet alig változott.
A materializmus keletkezése.
A mai tudomány szerint az Univerzum tömegének csupán 4,6%-a a megfigyelhető anyag. Mivel a többi résszel a tudomány nem tud mit kezdeni, csak a létét fogadja el, elnevezték sötét anyagnak, ill. sötét energiának.

 

A másik oldal

„Isten megteremtette a világot, majd amikor az ember bűnbe esett a Paradicsomban, akkor kiűzetett és azóta saját kezével teremti meg amire szüksége van. Az emberi lét célja, hogy a jók a mennybe kerüljenek, a rosszak pedig a pokolra.”

     Ez semmivel sem szimpatikusabb, mint a materialista nézet. Olyan, mintha mindegyik egy-egy csőbe tekintene és azon kívül semmit sem látna. Ezek a „mesék” nem véletlenül jöttek létre. A vallási mesék a valóságot próbálják elmondani jelképes szavakban. Az idő fogalmát használják ahhoz, hogy értelme legyen az egésznek. Akik ezeket az emberiségnek adták, pontosan tudták, mit jelentenek. Azonban mindig az emberiség éppeni megértési szintjéhez igazították az elmesélés módját.

Az istenfogalom a mindenek mögött levő értelmet, erőt, indítót, célt, lényeget jelenti. A Paradicsom a nem tudatos boldogság állapota. A bűnbeesés a tudás megismerése. A munka pedig a tudatosság elérése. A tudatosság a megkülönböztetés által lehetséges, ezért van a két oldal, a pozitív és a negatív.
Innentől már nem vallás, hanem megértési folyamat, amely minden lehetséges aspektust magában foglal, de mindezeken túlmutat.

 

A szellemtudományos megközelítés

Attól függően hol tart személyes fejlődésében, minden ember más-más világmegközelítési módhoz vonzódik. Az egyik legszélsőségesebb megközelítés, amikor csak azt hiszem, amit a szememmel látok és a kezemmel megfoghatok. Mivel minden energia és az anyag részecskéi folyamatos mozgásban vannak, ez a nézet teljességgel tarthatatlan és ez a hozzáállás meglehetősen kezdetleges. A másik oldalról a legszélsőségesebb, amikor egy adott vallás, vagy spirituális irányzat tagja vagyok és kijelentem, csak és az lehet az igazság, amit ez a vallás, vagy spirituális irányzat közöl, minden más tévedés. Ez nyilvánvalóan nagyon szubjektív és csőlátó megközelítés, ahelyett, hogy elősegítené a tudati fejlődést, korlátozza és megrekeszti egy szinten.

Ezért is tartom az egyik legjobb megközelítésnek a szellemtudományt, mert mentes a materialista tudomány előítéleteitől és egyes vallások fanatizmusától is. A tudomány józan, objektív megközelítését használja, de túllép a fizikai érzékeken és a kifejlesztett szellemi érzékszerveink által megtapasztalt tudást is közvetíti. Szellemtudomány alatt nem általános értelemben vett szellemtudományról van szó. (ld. a linkeket)
Mi a tudomány és a szellemtudomány?
A szellemtudomány viszonya a tudományhoz, valláshoz és művészethez

Természetesen vannak más utak, amelyek elvezethetnek bennünket a mindenség átfogóbb megismeréséhez. Azonban hozzánk lelkületileg ez áll a legközelebb, elsősorban a tudományos alapossága, az intellektuális, értelmi képességek és az önmegismerés, magasabb érzékek egyaránt használatba vétele miatt, s nem utolsósorban, mert Közép-Európában jött létre, az itteni gondolkodásmódhoz igazodva.

Ha valaki erős vonzódást érez egyes keleti vallások, filozófiák és tanok iránt és úgy érzi, az az ő útja, járja végig és ugyanoda eljuthat. De a legtöbb európai ember nem rendelkezik a keletiekre jellemző, mélyen lelki, spirituális beállítottsággal. Már csak kultúránk és neveltetésünk által is szeretjük megvizsgálni értelemmel, gondolati úton bejárni tapasztalatunk tárgyát és hozzáilleszteni a „magasabb, vagy belső tudást” a mindennapjainkhoz. Aki nem szeretne elvonulni a világtól, hanem éppen ellenkezőleg, tevékenyen részt venni benne és nem érez magában mély, vallásos áhítatot, sem vágyat az állandó meditáláshoz, mégis szeretné a tudatosság magasabb szintjeit megismerni, annak számára a szellemtudomány útja a legalkalmasabb.

Töltsd le: Pillantás az Abszolútumba

Ha tetszett, lájkold, oszd meg és véleményezd!

A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.