Főoldal » A Nyírség pleisztocén felszínfejlődése

A Nyírség pleisztocén felszínfejlődése

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Nyírség Magyarország ÉK-i részén elhelyezkedő nagy kiterjedésű hordalékkúp-síkság. Ebben a cikkemben nyomon követem a terület kialakulását, és bemutatom, hogyan változott a felszíne a pleisztocén korban.

A harmadidőszakban, a szarmata vulkanizmus után az Alföld ÉK-i része a Kárpátok kiemelkedésével párhuzamosan megsüllyedt, és elöntötte a Pannon-tenger. A tengeri elöntés hatására vastag üledékréteg halmozódott fel, amelyet az ÉK-i Kárpátokból és É-Erdélyből a legerősebben megsüllyedt Körös-vidék felé tartó folyók hordalékukkal tovább növeltek. Ennek következtében a Pannon-tenger fokozatosan feltöltődött.

Az így szárazzá vált alföldi területet újabb szerkezeti mozgások érték a negyedidőszakban: A Kárpátok még jobban kiemelkedett, ezzel a medenceterület tovább süllyedt. A Kárpátok intenzívebb emelkedése és az alföldi térség erőteljesebb süllyedése miatt megnőtt a folyók munkavégző képessége. Ennek következtében a hegyvidéken mélyen bevágódtak a medrükbe, és így egyre több hordalékot szállítottak, majd halmoztak fel a már szárazzá vált alföldi területen. Végül egy nagy hordalékkúp-síkságot hoztak létre. Ennek a terjedelmes hordalékkúp-síkságnak a kialakításában a Tiszának és a Szamosnak volt a legfontosabb szerepe, hiszen ezek a folyók végezték a legnagyobb feltöltést ezen a területen.

1. kép Szamos

A negyedidőszakban, pontosabban a pleisztocén korban megkezdődő szerkezeti mozgások hatására fokozatosan süllyedt meg az Alföld ÉK-i része.

45-50000 éve az interpleniglaciálisban az Ér-melléke süllyedt meg, amelynek eredményeként a Tisza és a Szamos a hordalékkúpról az Ér-melléki területre tolódtak (Lóki J. 2002). Ezután ismét megsüllyedt a Körös-vidék, melynek következtében a két folyó munkavégző képessége megnőtt. Így még jobban bevágódtak a medrükbe, és ezzel egy több km széles, mély völgyet alakítottak ki, az Ér-völgyét. Munkájuk során a hordalékkúp K-i szegélyét egyre markánsabb peremmé dolgozták ki.

20-26000 évvel ezelőtt hideg, száraz éghajlat köszöntött be. Ezen a klímán csak gyér pusztai növényzet élhetett meg, ami nem tudta útját állni az erős északias szeleknek. Így azok megtámadták a felszínen lévő folyóvízi hordalékot, és kifújták belőle a sok apró-, és középszemű homokot. Ezzel kezdetét vette a futóhomokmozgás (Lóki J. 2002).

18-20000 éve, a felső pleniglaciálisban megsüllyedt a mai Bodrogköz, Rétköz, és a Szatmár-Beregi-síkság területe, amely arra késztette a Tiszát, hogy az Ér-völgyéről ezen süllyedékek felé vegye útját.

14-16000 éve, a késő-glaciálisban a Szamos is csatlakozott a Tiszához, és így együtt folytatták tovább felszínformáló tevékenységüket (Lóki J. 2002). A negyedidőszaki süllyedékek közül kiemelkedő hordalékkúpot (helyesebben már csak hordalékkúp-maradványt), így már csak a szél alakította tovább. Ezt a hordalékkúp-maradványt nevezzük ma Nyírségnek.

A szél a munkája során jellegzetes futóhomokformákat hozott létre a Nyírség területén (pl.: homokbuckák, szélbarázdák, deflációs laposok).

2. kép Homokbuckák Bagamér határában, a Nyírség D-i részén (Forrás: www.arcanum.hu)

3. kép Szélbarázdás felszín Nyíregyházától nyugatra (Forrás: www.arcanum.hu)

A futóhomokformák mellett más tájalkotó tényezők is színesítik a Nyírséget. Ilyenek az elhagyott folyómedrek, vagy a homokbuckák között elgátolt mélyedésekben létrejött kisebb-nagyobb tavak.

A késő-glaciálisban enyhe-nedves és hideg-száraz időszakok váltakoztak. Az enyhébb-nedvesebb időszakokban dús sztyeppnövényzet fejlődött, amely meg tudta védeni a felszínt az erős északias szelektől, így a növényzet alatt megindulhatott a talajtakaró képződése. A hidegebb-szárazabb időszakokban viszont csak gyér szteppnövényzet élhetett meg, ami nem tudta feltartóztatni a szeleket, ezért azok könnyen megtámadhatták a védtelen felszínt. Ezzel újabb futóhomokmozgás vette kezdetét, amelynek során változatos futóhomokformák jöttek létre (Martonné Erdős K. 2003).

Az eddig leírtak alapján világosan látható, hogy a Nyírség kialakulásában, pleisztocén felszínfejlődésében több tényező is szerepet játszott:

  • szerkezeti mozgások
  • klímaváltozások
  • folyók, szél felszínalakító, felszínformáló munkája

A pleisztocén után következő holocén korban, az ember megjelenésével pedig egyre inkább már az antropogén tevékenységek hatására kezdett el változni a terület képe, és ez a folyamat napjainkban is tart.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Lóki J.: A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék gazdasági életének földrajzi alapjai – In: A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza (szerk.: Frisnyák S.), Nyíregyházi Főiskola, Földrajz Tanszék, Nyíregyháza, 2002. 23-39.

Martonné Erdős K.: Magyarország természeti földrajza I., Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 2003. 116-117.

 

 

 

 

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.