Főoldal » A Yellowstone Nemzeti Park

A Yellowstone Nemzeti Park

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Yellowstone nemzeti park a világ legelső, 1872-ben létrehozott nemzeti parkja, amely számos ökológiai és geológiai értéknek ad otthont. Területének nagy része Wyoming államban található, ezen kívül egy kis része átnyúlik Idaho és Montana állam területére is.

A parkról valószínűleg mindenkinek először a gejzírek (köztük a híres Old Faithful) ugranak be, ami nem véletlen, hiszen ez a föld legaktívabb hidrotermális mezője. Ám a terület geológiai értelemben rendkívül fiatal (kevesebb mint 2 millió éve alakult ki). A gejzírek és más hőforrások jó része a yellowstone kalderában található. A kaldera egy olyan földtani képződmény, amely a vulkánkitörés után jön létre, ahogy a magmakamrából a vulkánkitörés során kiürül a magma, a felette lévő felszín behorpadva egy tál szerű mélyedést hoz létre. A yellowstone-ban ennek a ”tálnak” a mérete 40×65 km-es és a nagy részét a vulkánkitörésből származó savanyú vulkáni kőzet (riolit) tölti ki. A kaldera legmélyebb részén alakult ki a yellowstone tó.

[token node title-raw]

Ha a park tágabb földrajzi környezetét nézzük, akkor feltűnő, hogy a Snake River síkságot U alakban körülölelik a hegyek, mintha csak egy vízben haladó csónak által keltett hullámok lennének. Ennek a hullámnak a csúcsán helyezkedik el az ún. Yellowstone plató, amely a nemzeti park nagy részét elfoglalja. A topográfiai térképről is látszik, hogy a park területe kiemelt helyzetben található a környező részekhez képest.

[token node title-raw]

Jelenleg úgy gondolják, hogy a Yellowstone létrejötte egy ún. forrópontnak köszönhető. (A forrópontot egy rögzített helyen lévő forró anyagfeláramlásnak kell elképzelni, amely a föld magjától indul és a köpenyen keresztülhaladva alulról fűti a föld kérgét, időről időre vulkánkitörést okozva a felszínen).

[token node title-raw]

Hasonló forróponthoz köthető a Hawaii-szigetek kialakulása is. Mivel a feláramlás helye rögzített, a felette lévő lemez viszont elmozdul, így az időben szépen visszakövethető a lemez mozgásának iránya és sebessége. A ma a yellowstone alatt lévő forrópont útvonalát egészen az Orgeon-Nevada határig vissza lehet követni, ahol 16 millió éve volt.

[token node title-raw]

A forrópont hatása miatt a yellowstone területén 50-szer magasabb a geotermikus gradiens értéke, mint a világátlag. Ennek a nagy hőmennyiségnek köszönheti a park a híres gejzírjeit. A geológusok megállapították, hogy az utóbbi 2,1 millió évben 3 nagy kitörés volt a yellowstone területén, az utolsó 640 ezer éve.

A park nagy részét a kitörésekből származó riolit borítja. A rioliton tápanyagban szegény talaj tud csak kifejlődni, ezért a park nagy részét csak egyhangú fenyőerdők borítják. Ahol más kőzet is van a felszín közelében ott tudott kialakulni változatosabb vegetáció, rétek, kaszálók, lombhullató erdők. Ezek a térszínek adnak otthont a parkban megtalálható bölényeknek, szarvasoknak, medvéknek, farkasoknak.

[token node title-raw]

A forrópont másik jelentős hatása, hogy kiemelte a yellowstone és környezetének területét közel 1 km-el. Így sokkal hidegebb és csapadékosabb klímát hozva létre. A park területén jellemzően sok hó esik telente. A jégkorszak során a völgyeket gleccserek töltötték ki és alakították ki U alakú keresztmetszetüket. A jég eróziója rendkívül erős volt, ezért a legtöbb talaj a yellowstone-ban csak a jégkorszak után, vagyis 10000 éve keletkezett.

A forró pont hatása nélkül a mai yellowstone képe teljesen más lenne. Híres gejzírjei nem léteznének, a kiemelkedés híján a terület is sokkal szárazabb lenne és kevésbé változatos élővilágnak adna otthon.

Felhasznált irodalom: Kenneth L. Pierce, Don G. Despain, Lisa A. Morgan, and John M. Good: The Yellowstone Hotspot, Greater Yellowstone Ecosystem, and Human Geography

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.