Főoldal » Április 12. – Az Űrhajózás Világnapja

Április 12. – Az Űrhajózás Világnapja

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Már történelmünk kezdete óta foglalkoztatja az emberiséget a körülöttünk lévő világ milyensége, valamint a csillagok és az égitestek mozgása és az, hogy hogyan is lehetne eljutni oda?

“Az ember csak úgy értheti meg azt a világot, amelyben él, ha felemelkedik a földről a légkörön túlra.” – Szókratész i.e. V. század.

Éppen tavaly volt 50 éve, hogy Jurij Gagarin elsőként lépte át a Föld határát, azaz 1961. április 12-én.

Jurij Alekszejevics Gagarin 1934. március 9-én született, a család harmadik gyermekeként, a Moszkvától nyugatra fekvő Klusino faluban. A főiskolai évei alatt csatlakozott az Aeroklubhoz, ahol 1955-ben sikeresen letette a könnyűgépes pilótavizsgát, majd 1957-ben megszerezte az engedélyt a MiG-15-ös vadászgép vezetésére is. Tanulmányai befejezése után beállt a szovjet légierőbe, ahol tesztpilótaként dolgozott, majd felettesei meglepetésére Gagarin saját maga kérvényezte űrhajósi kiképzését, s végül 1960-ban kiválasztották és így bekerült a szovjet űrprogramba. Kiképzése során az űrhöz hasonló fizikai körülmények között vizsgálták. Gagarin sikerrel kiállta a teszteket, többek között a 13 g-s nehézségi gyorsulás tesztjét, valamint a pszichikai próbát is, ami során egy teljes napot sötét és hangszigetelt szobában kellett eltöltenie. Mindegyik tesztjét jó eredménnyel zárta és átlagával a legeslegjobbnak bizonyult.

1959-től kezdődött meg a Vosztok (melynek jelentése: kelet) nevet viselő program, melynek célja az volt, hogy az Egyesült Államokat megelőzve, elsőként juttassanak fel embert  a világűrbe. Koroljov a megfelelő űrhajós keresésekor nagyon részletes paramétereket adott meg az illető magasságára, testsúlyára, életkorára vonatkozóan, valamint a leendő űrhajósnak férfinak kellett lennie és nem utolsó sorban repülési tapasztalattal is kellett rendelkeznie, és persze egyéb elvárásoknak is meg kellett felelnie. S végül 20 jelentkező közül a Vosztok-1 expedíciójára a 27 esztendős, 157 cm magas Gagarint választották ki a kitűnő teljesítménye,  és a kis termete alapján. 

A nagy nap 1961. április 12-én jött el, amikor is Jurij Gagarin a Vosztok-1 fedélzetén helyi idő szerint 6:07 perckor startolt Bajkonurból, mely során 89 perc alatt kerülte meg a Földet. A teljes repülés időtartama pontosan 108 percig tartott, ezalatt 327 ezer méteres magasságba emelkedett, és 28260 km/h sebességgel száguldott. Érdekesség, hogy ő maga nem irányíthatta az űrjárművet, mert a tudósok az előkészítés során nem tudták pontosan megítélni, hogy milyen hatást gyakorol majd a súlytalanság az emberi agyra és nem mertek kockáztatni.   

Az űrrepülés során Gagarin feladatai közé tartozott az űrhajó rendszereinek folyamatos figyelése, saját életfunkcióinak ellenőrzése, jegyzetek készítése, sőt még egy étkezés is. Az űrben való tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő.

A Földre való visszatérése nem volt zökkenőmentes, mivel 7 km-es magasságban Gagarinnak katapultálnia kellett. Sokáig tagadták a szovjetek, hogy ez történt, mivel így nem állíthatták volna fel az emberi űrrepülés rekordját, végül a Nemzetközi Repülési Bizottság 108 perces időtartamot, illetve egy Föld körüli keringést ismert el. Jurij Gagarin ejtőernyővel, sértetlenül ért földet. Elsőként egy, a földeken dolgozó parasztasszonnyal és annak lányával találkozott a világűrből visszatérő pilóta, akik kissé megrettentek tőle. Majd egy traktoros rohant el Szmelovkába értesíteni a hatóságokat a földetérésről.

Jurij Gagarin ezzel a tettével a Szovjetuniónak hatalmas győzelmet aratott az Egyesült Államokkal vívott technikai háborúban. S bár az űrverseny kezdetekor a Szovjetunió sorozatban győzte le az Egyesült Államokat, az első műhold, az első Föld körüli út, majd az első csoportos űrutazás, és űrséta terén is, mégis hosszú távon az amerikaiak kerekedtek felül, akik tízszer annyi pénz fektettek be az űrprogramjukba. És ezt misem bizonyítja jobban, mint J. F. Kennedy elnök kijelentése: “Először is hiszem, hogy e nemzetnek el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized vége előtt embert juttat a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza a Földre. E korszak semelyik más űrprogramja sem lesz nagyobb hatással az emberiségre, vagy sokkal fontosabb a távoli űr felfedezése során; és egyik megvalósítása sem lesz ilyen nehéz vagy költséges.”1 és 1969-ben végrehajtott Neil Armstrong és Edwin Aldrin holdra szállása.

Fontosabb adatok az űrrepüléssel kapcsolatban:

Űrhajó neve: Vosztok 3KA-2 (Vosztok-1)
Start: 1961. április 12. – 6 óra 7 perc – Bajkonur
Földetérés: 1961. április 12. – 7 óra 55 perc – Szmelovka

Bajkonur, Kazahsztán: 1954-ben épült a legfontosabb volt szovjet, ma orosz űrközpont. Az Aral-tótól keletre, kb. 300km2 kiterjedésű területen fekszik. 1957-től kezdve főleg űrhajók, űrállomások, űrszondák, távközlési mesterséges holdak felbocsájtására használják. Jelenleg Oroszország az űrrepülőteret Kazahsztántól bérli. 

A Vosztok a világ első, egyszemélyes űrhajótípusát a Föld körüli repülésre a Szovjetunióban tervezték. Elsősorban az ember kísérleti űrrepülésére szánták.

Két részből állt:

  1. a gömb alakú űrkabinból
  2. a kettős csonka kúp alakú műszaki egységből

Az űrhajó fő része a gömb alakú, hermetikusan zárt űrkabin, melyben az űrhajós utazott és itt voltak az űrhajó fedélzeti rendszereinek és navigációs berendezéseinek vezérlőpultjai, az életfenntartó és hőszabályozó rendszer egy része,  valamint a visszatéréshez elengedhetetlen hőpajzzsal volt felszerelve. Továbbá itt volt található a rádió adó- és vevőkészülékek műszertáblája, a max. 10 napra elegendő élelmiszer-, és vízkészlet, valamint a kabint leszállító ejtőernyőrendszer. A Vosztok egyik sajátossága volt az űrkabinból katapultálható űrhajós ülés.

Ezt az egységet egészítette ki a műszaki egység – egy hengeres test – amely a visszatéréshez szükséges fékezőhajtóművet és annak hajtóanyagát, az akkumulátorokat és az űrben a tömegközéppontja körüli elfordulást lehetővé tevő (pozicionáló) hajtóművet és annak hajtóanyagát vitte magával.

A hőpajzs megléte nélkülözhetetlen egy űrrepülés során, mivel a légkörbelépéskor a hőmérséklet a 3000 fokot is elérheti. Ezen kívül az űrhajósoknak nagyon kell vigyázniuk, mivel egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szögben közelítik meg a Föld légkörét. Egy űrhajó ugyanis csak egy meghatározott, szűk szögtartományban léphet be a Föld légkörébe. Abban az esetben, ha túlzottan merőlegesen érkezik, akkor eléghetnek, ha viszont túl laposan közelítenek, akkor a bolygó görbülete miatt kipattanhatnak a világűrbe. Ezért nagyon pontos számításokat kell elvégezniük, mielőtt megkísérelnék a belépést a Föld légkörébe. Ezzel a veszéllyel is számolnia kellett Gagarinnak az űr meghódítása során.   

1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, de később visszatért csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. Jurij Gagarin 1968 március 7-én, más források szerint 27-én egy MiG-15-ös vadászgép rutinrepülés során balesetben halt meg.  

A következő linkekre kattintva maga az esemény tekinthető meg:

 1. http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=e1zr6qVTNqE

2. http://www.youtube.com/watch?v=pQ17K77U77Y&feature=player_embedded

A következő honlapra kattintva pedig http://polaris.mcse.hu/ a Polaris Csillagvizsgáló aktuális programjaiból válogathatunk, mint például távcsöves bemutató, valamint szakkörök diákok számára.

Felhasznált irodalom:

1http://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo-program#A_bejelent.C3.A9s

http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/pribuszk/urhajo.html

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1961_aprilis_12_jurij_gagarin_a_vosztok_1_urhajoval_megkeruli_a_foldet/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jurij_Alekszejevics_Gagarin

http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/145134/1

http://www.ng.hu/Civilizacio/2009/03/Apollo_13_Az_igaz_tortenet

Képek: google

 

 

           

                

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.