Főoldal » Bensőséges viszony II.

Bensőséges viszony II.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Előző írásomban –Bensőséges viszony I– olyan, mikroszkopikus méretű élőlényekről volt szó, melyek életbemaradásukhoz, életfunkcióik ellátásához más élőlények, gazdaállatok szervezetében való élősködésre van szükségük. Ezek a patogén egysejtűek emberek milliónyinak halálát okozzák évente.

Természetesen a parazitizmus – mint akármilyen más életforma- nem ragadt meg a primitív egysejtűek szintjén. A sort sokáig folytathatjuk (meglepődnénk meddig) a többsejtes felépítésű élősködők terén is. Ezek az élőlények különböző féle módokon, különböző fejlettségű formában, a legváltozatosabb szervekben, szövetekben tudnak megtelepedni és kárt tenni.

“Bárha engem titkos métely
Fölemészt: az örök kétely;
S pályám bére
Égető, mint Nessus vére.” /Arany János:Epilogus/

Számos versben, közmondásban találkozhatunk az Arany Jánost is megihlető  élőlénnyel. És mindig negatív kontextusban. Hogy miért? Mert a métely valóban nem rendelkezik túl sok számunkra kedvező tulajdonsággal. Métely, métely… Talán többet sejtet ha azt mondom: szívóféreg. Mert bizony azt teszi. Szív. Mégpedig attól függően, hogy milyen állatra és annak milyen szervére specializálódott, belülről vagy kívülről. A laposférgek közé tartozó állat felépítése igen egyszerű. Testük végén található tapadószervvel kapaszkodnak meg az adott felületen, a gazdaállat szöveteit, testfolyadékait pedig bekebelezéssel veszik fel. Egyes esetekben enzimatikusan előre lebontják az adott szövetet, hogy számukra hozzáférhetővé váljon.

Ismerkedjünk is meg egy-két példafajjal! A horgas métely bizonyos halfajok ektoparazitája. A kopoltyúra és az állat bőrére tapad horogszerű nyúlványaival. Humán vonatkozása maximum abban nyilvánul meg, hogy a halpopulációban, tömegesen előfordulva gazdasági kárt tud okozni. Egy már számunkra kevésbé szimpatikus egyed az úgynevezett májmétely. Nevét onnan kapta, hogy kifejlődve a gazdaállat – vagy ember- máján megtapadva bontja, emészti, pusztítja azt, komoly károkat okozva. Petéi az állat ürülékével távoznak, majd vizenyős helyen élő csigákban találnak köztesgazdára a fejlődő lárvák. Az állat a lárvát legelés közben juttatja a szervezetébe, mely ott további fejlődésnek indul, majd táplálkozni és szaporodni kezd, véglegesen az epe-utakon telepszik meg és vért szív. A “kínálat” széles, vannak vérmételyek, és egyéb szerveken élősködők, például tüdőmétely is.

Az alábbi videó egy májmétely műtéti eltávolításáról készült, megtekintése csak a hasonló látványt tolerálni képes személyeknek javasolt:

Féregből azonban van még bőven! Bár lehet furcsán hangzik, a mételynél is vannak – ízlések és pofonok persze- visszataszítóbb társaságok. Példaként említeném a most következő galandférgeket. Szintén a laposférgek közé tartozó állatokról van szó, egyes példányaik kifejezetten a magasabb rendű  gerincesek, mint az ember bélrendszerét részesítik előnyben élőhelyül. Ezek az állatok egy feji részből és homonóm ízekből állnak, melyek közül leválva a testről mindegyik szaporodóképes!  A feji rész alakra különbséget mutat az egyes fajoknál. A bélben lévő tápanyagokat egész testfelületen veszik fel, bélrendszerük nincs. A fertőzés ún. borsókát tartalmazó nyers hús fogyasztásával történhet, a féreg pedig a vékonybélben tünetmentesen fejlődhet! Szimptómákat a szervezetben létrejövő borsókák okozhatnak.

A horgas fejű galandféreg feji végével a bélfalba fúródik, majd horogszerű képleteit kiengedve rögzül ott. Maximális mérete 5 méter körüli. Egy másik faj, a sima fejű galandféreg akár a 10 métert!!! is elérheti az ember belében fejlődve. A galandférgek eltávolítása műtéti úton történik.

Videó horgasfejű galandféreg fertőzésről:

http://www.youtube.com/watch?v=bb32g02IIs8

Férgeink végéhez érvén, feltétlen meg kell említeni egy igen agresszíven terjedő csoportot, a fonálférgeket. Számos fajuk van, élőhelyüket tekintve – gazdán belül- igen változatosnak mondhatók. Sok közülük a bélben él, s hogy a különböző emésztőenzimek hatását kivédjék, igen vastag kutikularéteget hoznak létre maguk körül.

Kezdjük mindjárt egy érdekességgel! Vajon amikor a patika cégérére tekintünk, megfordul-e fejünkben, tudjuk-e, hogy a pálcára mászó állatka igazából nem is kígyó! Sőt, nem is mászik!! Csak fel van tekerve arra. Legújabb kutatások szerint ugyanis az nem más, mint a trópusokon igen elterjedt medina féreg. Lárvái vízben találhatók, fertőzött víz elfogyasztása után akár egy évig is rejtőzködhet, majd a végtagok felé vándorol a parazita, hogy itt ki tudja ereszteni petéit. A képződő gyulladt részből pálcára feltekerve távolítható el az állat a szövetek közül.

A trichina az egyik legveszélyesebb és sok esetben halálos kimenettel járó parazitózis okozója. Mint sok egyéb, ez is nyers hússal terjed, mely borsókákat tartalmaz. Ez a ciszta állapotú forma a vékonybél kezdeti szakaszán lárvává alakul, majd a kifejlett, váltivarú állatok párzanak, a lárvákat pedig a bélfalon átfúrva a vérbe juttatja, ahonnan azok az izmokba de akár az agyba is elsodródhatnak és betokozódhatnak. A gyulladások és kibocsátott mérgek miatt gyakori a fertőzött egyed halálozása.

Szemléletes vizualizáció trichinosis-ról:

http://www.youtube.com/watch?v=bbxUO_FzAsc

Az orsógiliszta okozta férgesség az egyik leggyakoribb ilyen jellegű infekció. Leginkább a 10 év alatti gyermekek veszélyeztetettek, a peték a fűben lévő ürülékből szedhetők össze, majd a tápcsatornába jutva az állat fejlődésnek indul.

A nyirokféreg a fertőzött személy nyirokcsomóiban fejlődik és él, ezzel a méregtelenítést akadályozván. A nyirokutakban a nyirok áramlását gátolják. Ez az állat szúnyogok által terjed, mindenütt a világon. Az adott nyirokcsomót tartalmazó szerv szembetűnő deformációjával és megnagyobbodásával jár a fertőzés, ez az elefántkór. Gyógyítása korai stádiumban gyógyszerezéssel, később műtéti úton.

Elefántkór kialakulása:

Utolsóként egy igen kellemetlen parazita következik, mely élőhelyét tekintve igen extrémnek mondható. A szemféreg a szem és egyéb szervek kötőszöveti részébe vándorolva igen “szembetűnő” látvány.

Loa loa a szemben:

A parazitákról szóló írásaim célja semmiképp nem az, hogy bárkiben félelmet, szörnyülködést vagy aggodalmat váltsak ki! Pusztán az, hogy felhívjam a figyelmet arra, miért is fontos, hogy mindennapi életünkben odafigyeljünk a körülöttünk lévő környezetre!  Hogy az ilyen, és ehhez hasonló élőlényekkel való találkozás esélyét minimumra csökkentsük, szükség van a rutinszerű tisztálkodásra, a naponta sokszori kézfertőtlenítésre, ételeink és italaink megfelelő körülmények között történő elkészítésére és tartására!

És sose feledjük, a világ nem pusztán abból tevődik össze, amit szemünkkel látunk. Sokkal több, olykor szép, olykor pedig valóban: visszataszító.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.