Főoldal » Egy fájdalmas téma…….. a foghúzás

Egy fájdalmas téma…….. a foghúzás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

  Minden ember tisztában van azzal, hogy milyen különleges testtel áldotta meg a természet. A folyamatok amik bennünk zajlanak szinte felfoghatatlanok, mi mégsem veszünk észre belőle szinte semmit.

  Amikor gond adódik jelez számunkra a szervezetünk, a legjobb figyelemfelkeltő ugyebár a fájdalom. Nem kellemes, mégis hasznos. Szinte kényszerít, hogy oldjuk meg a problémát. Így van ez a fogfájás esetében is. Rengetek betegséget ismerünk, a mai orvoslás sokféleképpen tudja kezelni az ebből adódó fájdalmainkat. Az egyik legdrasztikusabb beavatkozás mégis csak a fog kihúzása.
Már az ősidők óta használják ezt a technikát, mint például a középkorban a borbélyok. A módszer tovább fejlődött, a 14. században Guy de Chauliac fejlesztette ki az első speciálisan a foghúzásra használt eszközt a pelikánt, majd a 18. századtól a fogkulcsot használták. A ma használatos fogókat és emelőket a 20.század első felében fejlesztették ki.

   Két alapvető technika létezik a fog eltávolítására:
1.    az egyszerű foghúzás-  helyi érzéstelenítéssel történik. A fogat körülvevő nyálkahártya védelmének érdekében először az ínyt egy ínyletoló műszerrel leválasztjuk a fogról. A fogat először meglazítjuk, majd fogó ráhelyezésével eltávolítjuk. Ha gyulladt fogat távolítunk el, a sebüregben lévő gyulladásos szövetet is el kell távolítani. A beavatkozás után kb. 20 percig gézgombócra kell harapni.
2.    a másik a sebészeti fogeltávolítás- e technika használata különleges esetekben alkalmazandó, pl.: ínyszél alá tört fog

[token node title-raw]

1.kép

  Magáról a beavatkozásról csak röviden szeretnék írni, hisz engem ennél sokkal jobban lenyűgöz a gyógyulás folyamata.
„A fogóval történő foghúzáskor a fogmedret tágítják vestibulo-orális irányú mozgásokkal. Ilyenkor a gyökérhártyarostok, melyek a fogat rögzítik, átszakadnak. Ugyanakkor a csont kitágul, lehetővé téve az esetlegesen szétágazó gyökerek eltávolítását is. Minden fogcsoportnak saját fogója van. Ezek a harapófogóra hasonlítanak, ahol a csőrök különböző vastagságúak és különféle módon vannak meghajlítva, a jobb hozzáférhetőség miatt. A fogó felhelyezését megelőzően az íny hámtapadását szüntetik meg.” „Abban az esetekben, mikor a konzervatív módszer nem jár sikerrel vagy nem kivitelezhető, alveolotómiához ( sebészet fogeltávolítás) folyamodnak. A beavatkozás során az állcsontgerinc vesztibuláris felszínén a nyálkahártyát lefejtik, majd a csontot eltávolítják. Ily módon a gyökérmaradvány szabaddá válik és könnyedén eltávolítható” – forrás:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogh%C3%BAz%C3%A1s

  Mikor az ember belemélyedik egy biológia könyvbe, csak ámul és bámul, hogy mindez a sok folyamat és rendszer bennem is működik, épp ebben a pillanatban is.
Amint valaki túlesik egy ilyen nem éppen kellemes beavatkozáson, akkor örül és hamar felejteni  akar. De gondoljuk csak végig. A létrejött nyílt seb mégis hova lesz hetek múltán?
A  csontseb nyílt, a keletkezett üreg vérrel telítődik és egy vérrög képződik. Ez a lépés nagyon fontos, mert ez a vérrög zárja el a sebet a szájüregtől így védve azt a lehetséges fertőzésektől.  Pár napon belül a gyökérhártya felől makrofágok és fibroblasztok vándorolnak a vérrögbe és elkezdik annak tisztítását, illetve a kötőszövet lerakását. Ugyanez időtáj a csont felől új érhálózat fejlődik és az íny hámsejtjei is szaporodni kezdenek. 2-3 hét múlva ezt a sebet már kemény kötőszövet fogja kitölteni, felületén pedig normál íny fejlődik ki. A következő hat hétben megjelennek az osteoblastok azaz csontképző sejtek, amelyek csontszövetet fognak képezni. A csontszövet jó regenerációs képességgel rendelkezik.
Hat hónap elteltével pedig belül a fogmedret egy normál csontszövet fogja kitölteni.

  Mindez a folyamat tudtunk nélkül zajlik, egyszerűen a testünk teszi amit kell. Mi pedig boldogan és immár fájdalom nélkül élhetjük hétköznapjainkat.

Forrás: http://europe-dental.eu/tudastar
Képek forrása: http://www.mommo.hu/media/foghuzas_3 (kezdőkép)
http://www.budadent.hu/blog/a-fogakrol/blog/4  (kép 1)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.