Főoldal » Európa legnagyobb rágcsálója

Európa legnagyobb rágcsálója

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Legutóbb a Föld legnagyobb rágcsálójáról írtam, de az illendőség úgy kívánja, hogy Európa legnagyobb rágcsálójáról is szót ejtsek, főként, mert hazánkban is honos: az eurázsiai hód.

Az eurázsiai, vagy más nevén európai, illetve közönséges hód (latin nevén Castor fiber) nem véletlenül lett a kontinensünk legnagyobb rágcsálója, testtömege 20-33 kg közötti, testhossza 75-100 cm-ig terjedhet, amihez még hozzájön testének fő jellegzetessége a 30-40 cm hosszú, lapos, pikkelyes farka. Selymes bundája – ezért vadászták – barna és vízhatlan (a végbélnyílása melletti két szagmirigy váladékával teszi vízhatlanná). Kicsi füleit bőrlebennyel tudja lezárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.

Európa legnagyobb rágcsálója kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt (ellentétben a közhiedelemmel, halat nem) – főként lágyszárúakat, fakérget, leveleket. Egy területen a jelenlétét főként az „homokóra alakban” megrágott fák alapján lehet főként észrevenni (lásd. 1. képen lent). Rágnia a folyamatosan növő – jellegzetesen sárga színű – metszőfogai miatt kell.

Az európai hód vízi életmódot folytat – fás vízpartokon, főként folyóvizek mentén él. Ellentétben a kísérletképpen Európába is betelepített kanadai rokonával (Castor canadensis, aki nála kisebb (testhossza 60-90 cm, tömege 11-25 kg)), a közönséges hód nem épít hódvárat, gátat is ritkán emel. Vackát inkább a partfalba vágja és akár 11 méter hosszú járatot ás, melynek bejárata a vízből nyílik.

A járatból nyílik az 50-80 cm-es lakóüreg, ahol általában 5-8 állat él, a szülőpár, valamint a tavalyi és az idei alom – a kölykök ugyanis az ivarérettség eléréséig, két-két és fél éves korukig a szülőkkel maradnak. Átlag életkoruk 15–17 év.

Az európai hód Európában mindenütt honos, de legnagyobb állományai Oroszországban, a Baltikumban és Svédországban található (lásd. 2. képen lent). Számuk a 19. században fogyatkozott meg jelentősen, főként a bundája és a húsa miatt vadászták. Emiatt pusztult ki a 19. század végére a magyarországi teljes állomány is. Épp ezért fogott össze az ausztriai és a magyar WWF a magyarországi eurázsiai hódok visszatelepítésére. A programot 1996-ban kezdték meg a Duna-Dráva és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkok területén, valamint a Tisza középső és felső szakaszán, később 2006-ban Hódmezővásárhelyen (a név kötelez :)). A szabadon engedett példányokon 2004 óta nyomkövetőt is elhelyeztek, így figyelték meg azt, hogy spontán vándorlás révén a Zagyva mentén is megjelentek a hódok. (szabadon engedést egy pillanata látható a 3. képen lent)

Magyarországon az európai hód 1988 óta védett, eszmei értéke 50 000 Ft. A 2000-ben kibocsátott 3000 Ft-os ezüst pénzérme hátoldalán is az ő látható.

„A hazánkban élő hódok száma mára megközelíti a 600-at.” – nyilatkozott Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója, a 2011. tavasz végén lezárult hódmegfigyelési program jelentései alapján. „ A hódok aktív rágcsálási tevékenységük ellenére nem kártékony állatok. Elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő élőhelyet biztosítsunk az egyszer már kipusztult, de újra meghonosodott faj számára.”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.