Főoldal » Könyv a “magyar” dinoszauruszokról

Könyv a “magyar” dinoszauruszokról

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

“Dinoszauruszok Magyarországon címmel jelent meg Ősi Attila paleontológus első kötete, amely egy 85 millió évvel ezelőtti világba kalauzolja el az olvasót; a művet a Magyar Természettudományi Múzeumban mutatták be. A dinoszauruszoknak és az egyéb őshüllőknek már a puszta megtalálása is szenzációszámba ment Magyarországon.” – olvasom a Richpoi Hírekben. Ez nagyszerű dolog, újjongtam magamban, mert hiánypótló kiadvány az őslénytan és a földtörténeti középkor szerelmeseinek.

A gazdagon illusztrált kötet a GeoLitera Kiadó gondozásában látott napvilágot. A könyv első része a mezozoikumi gerincesek kutatásának történetét ismerteti a Kárpát-medencében, a további fejezetek a hazai paleontológiai kutatásokat taglalja, bemutatva egyebek közt a Mecsekben feltárt dinoszaurusz-nyomok történetét is.
A további fejezeteket a 85 millió évvel ezelőtti élővilágnak szenteli a szerző, aki 2000-ben fedezte fel az iharkúti lelőhelyet….

A továbbiakban pár gondolat a cikkből ollózva.

“Az őslénytan manapság igen sokat népszerűsített területe a mezozoikum (földtörténeti középkor) gerinceseinek kutatása. A világon állítólag a második legismertebb szó a “dinoszaurusz” (közvetlenül egy népszerű üdítőital márka után…). A dinoszauruszok mellett sok más, a földtörténeti középkorban élt élőlény nevével találkozhatunk ismeretterjesztő filmekben, könyvesboltok polcain, vagy hollywoodi filmekben.

A legtöbben a paleontológusokat (az egykori élet kutatóit) vadregényes tájakon, sivatagokban terepjáróval bóklászó kalandornak képzelik el. Kevesen gondolnák, hogy nem kell egzotikus országokba utazni ahhoz, hogy az ember nagyszerű, különleges ősmaradványokra bukkanjon. Hazánk igen gazdag ősmaradványokban. Azonban a mezozoikumból főként tengeri üledékek, így tengeri élőlények fosszíliái ismertek Magyarországról, a mezozoos szárazföldi élővilágnak nagyon kevés nyoma maradt. “

“Hazánk területét a mezozoikum idején nagyrészt tenger borította, így nálunk aránylag kevés dinoszauruszfosszília található. 1966-ban Pécs közelében Wein György geológus rábukkant néhány megkövesedett lábnyomra, amik feltehetően egy tengerparti mocsaras területről származnak. *** A lelet a későbbiekben megsemmisült, de az 1980-as években Komlón újabb nyomfosszíliákat fedeztek fel, amelyeket Kordos László egy új faj, a jura időszak elején élt theropoda, a Komlosaurus carbonis maradványaiként azonosított.” ***….. olvasom tovább a cikket.
És itt egy pillanatra megállnék, mert az *** -al jelölt bekezdés egész pontosan így történt:
A  Komlosaurus  lábnyomait először Vasas meddőkőzeteiben fedezték fel Az első lábnyomokat 1966-ban találták a vasasi külfejtésben, a fekete kőszén meddő rétegeinek felszínén.
Később Komló környékéről is hasonló leletek kerültek elő, így kapta a mecseki dinoszaurusz a Komlosaurus carbonis nevet. A mecseki őshüllők mocsaras, lápos tengerparton éltek, mintegy 190 millió évvel ezelőtt. A mintegy 15 cm hosszú, háromujjú lábnyomaik őrződtek meg mindössze az időközben kőzetté szilárdult iszapban. A lépéshosszuk alapján feltételezhető, hogy maga az állat legfeljebb három méteres lehetett….
Miért mondom ezt ilyen magabiztosan? Mert én itt élek Vasason. Dolgoztam évekig abban a bányában, amelynek “Külfejtési Üzemében” fedezték fel a lábnyomokat. Csörnyei Zoltán geológus talált rá a lábnyomokra, és mutatta meg Wein Györgynek, aki szaktekintély volt, míg ‘Zolibácsi’ egyszerű üzemi geológus. A geológia már csak ilyen.
A bányászhagyományokat ápoló és a vasasi területen egykor tevékenykedők  nemrégiben emléket állítottak itt Vasason, ebben a régi bányászfaluban.
források: Richpoi Hírek  és saját blogom

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.