Főoldal » Lemeztektonika

Lemeztektonika

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Föld legkülső vékony, szilárd gömbhéja, a litoszféra nem egységes, hanem kisebb-nagyobb darabokból, ún. kőzetlemezekből áll, melyek teljesen beburkolják a Földet. A litoszféralemezek nagyobb része tartalmaz óceáni és szárazföldi kéregrészt is. Hét nagy (Észak-amerikai-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Afrikai-, Indiai-Ausztráliai-, Pacifikus- és Antarktiszi-lemez) és több kisebb (Karibi-, Cocos-, Scotia-, Adriai-, Égei-, Arab-, Iráni-, Nazca-, Fülöp-lemez) kőzetlemez különböztethető meg a Föld felszínén, melyek egymáshoz és a Föld forgástengelyéhez képest is állandó mozgásban vannak. A lemezek mozgási sebessége az évi 1 cm-től az évi 15 cm-ig is terjedhetnek. A földrengések és a vulkánok jó részének megjelenése mind a lemezhatárokhoz köthető és az ott lejátszódó folyamatokkal magyarázható.

A litoszféra a Földnek az a legkülső szilárd burka, amely a földkéregből illetve a földköpeny felső szilárd részéből áll. Ez a litoszféra az alatta lévő asztenoszférán ”úszik”, amely földtani időléptékben már nem szilárd anyagként, hanem inkább nagyon viszkózus folyadékként viselkedik. Folyási tulajdonságait valahogy úgy lehet elképzelni, mintha kátrány lenne. Ez a felosztás nem keverendő össze a Föld kémiai jellegű felosztásával (mag, köpeny, kéreg), hiszen a litoszféra földkérget és földköpenyt egyaránt tartalmaz.

[token node title-raw]

A lemezek egymáshoz viszonyított mozgása szerint háromféle lemezszegélyt különítünk el: egymástól távolodó (divergens), egymáshoz közeledő (konvergens) és az egymás mellett elcsúszó lemezhatárt.

Az egymástól távoldó lemezszegélyek legtipikusabb példái az óceánközépi hátságok, ahol a hátság mentén friss bazaltos magma tör fel és gyarapítja az óceáni lemezt. Ezen a helyen születik az új óceáni kéreg. A hátságtól távoldova az óceáni kéreg egyre idősebb és egyre jobban lehül. Geológiai értelemben minden olyan tengert is óceánnak nevezünk amelynek a közepén végigfut egy ilyen hátság. Ilyen pl. a Vörös-tenger is, amely tulajdonképpen egy fiatal óceánkezdemény.

[token node title-raw]

Távolodó lemezszegélyek kontinentális kérgen is kialakulnak, ezt nevezik riftesedésnek. Amikor a Föld belsejében lévő hőáramlások alulról nekiütköznek a kontinentális lemeznek és szétrepesztik azt. Ilyen rift például a Kelet Afrikai Árokrendszer. Ha a távoldás tovább tart akkor természetesen idővel itt is új óceán fog keletkezni, de nem törvényszerű, hogy minden riftesedés óceánképződéshez vezet.

A konvergens lemezszegélyeknek több típusát is elkülönítjük, aszerint, hogy óceáni-óceáni, óceáni-kontinens vagy kontinens-kontinens lemezek ütköznek egymással. Ütközéskor az egyik lemez alábukik a földköpenybe, ezt a folyamatot hívjuk szubdukciónak.

Két óceáni lemez találkozásakor általában az öregebbik (így hidegebb és nehezebb) bukik alá a másiknak. A lebukás vonalában alakulnak ki a mélytengeri árkok. A Föld köpenyébe lemenő lemez egy része a nagy hőmérséklet miatt megolvad és a felfelé törő olvadt kőzet a felszínen vulkánokat hoz létre, amelyek idővel akár a tenger szintje fölé is emelkedhetve szigeteket alkothatnak (pl. Fülöp-szigetek).

[token node title-raw]

Óceáni és kontinentális lemezek ütközésekor mindig az óceáni lemez bukik alá, mert ennek nagyobb a sűrűsége, mint a kontinentális lemezé. Az alábukó lemez megemeli a kontinentális lemez szegélyét valamint a köpenybe benyomulva itt is magmát generál, ami a kontinensen szép, vulkánokkal tarkított hegységlánc felépülését eredményezi (Andok, Sierra Nevada).

[token node title-raw]

Két kontinentális lemez ütközésekor nem, vagy csak alig van szubdukció, mivel a kontinentális lemezek sűrűsége jóval kisebb mint a földköpenyé így nem tudnak abba bemerülni (ahogy a labda is mindig feljön a víz tetejére). Mivel egyik lemez sem akar igazán lefelé”kitérni” az ütközés elől, ezért az ilyen típusú ütközésekkor gyűrődnek fel a legmagasabb hegyláncok (Himalája).

[token node title-raw]

A fenti háromféle ütközési mód természetesen idővel átmehet egymásba, ha például egy óceáni-kontinens kollízió során az óceáni lemez teljes mértékben szubdukálódik akkor az ütközés átalakul 2 kontinentális lemez ütközésévé.

Az egymás mellett elcsúszó lemezek híres példája a Szent András-törésvonal, ahol alábukás és ütközés nincs. A lemezek csak egymással párhuzamosan, de ellentétes irányban haladnak el egymás mellett. Persze a súrlódás jobb szó, mint a csúszás, hiszen azért itt is elég sok földrengést észlelnek.

[token node title-raw]

És mivel egy jó kép/videó többet ér ezer szónál, ezért álljon itt egy látványos kis videó is:

Láthatjuk tehát, hogy a lemeztektonika folyamatosan változtatja bolygónk arculatát, a Föld egy igazi élő bolygó.

Felhasznált irodalom:

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/2het/foldrajz/foldrajz2.html

http://pubs.usgs.gov/gip/dynamic/understanding.html

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.