Főoldal » Mi is az a darázs? – A növényevő darazsak

Mi is az a darázs? – A növényevő darazsak

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A növényeken táplálkozó, hátsó testtájukon két sor állábat viselő rovarlárvákat hernyó névvel szoktuk illetni. Különösen akkor, ha zöldes-sárgás színűek. Csakhogy – mint azt a biológiában elmélyülő természetbúvár megszokhatta, – a természetben nagyon különböző dolgok és lények nézhetnek ki hasonlóan. Ha összegyűjtünk néhány kis méretű, tompa zöld “hernyót”, hogy lepkét neveljünk belőlük,  sikeres gondozás után megeshet, hogy a bábokból egészen más rovarokat fogunk látni kikelni. Áttetsző szárnyú, csillogó fekete szemű, hosszúkás testű állatokat. Ekkor rádöbbenhetünk, hogy a levéldarazsak álhernyóit vittük haza azon az egykori nyári napon. Ezek a rovarok a valódi darazsak távoli rokonai, a növényevő darazsak szerteágazó csoportjának képviselői.

A növényevő darazsak (Symphyta) közé soroljuk az összes ülő potrohú, darázsderékkal nem rendelkező hártyásszárnyút, bár ezek főbb csoportjai éppen annyira rokonai egymásnak, mint amennyire a fullánkosdarazsaknak. Méretük és életmódjuk is igen változatos lehet, a nőstények többé-kevésbé visszahúzható tojócsővel rendelkeznek. Nevüket lárvájuk növényevő életmódjáról kapták, bár akad közöttük egy család, melyben már megjelent a parazitizmus. Pontosabban a parazitoid életmód: a lárvák más állatok – jellemzően rovarok – testében fejlődnek, lényegében belülről fogyasztva el áldozatukat. Ez a horrorba illő táplálkozási szokás azonban majd csak a fullánkosoknál válik elterjedtté, a legtöbb növényevő darázs lárvái vagy leveleken élő, külső növényi részeket fogyasztó álhernyók (ilyenek a levéldarazsak), vagy növények – füvek (szalmadarazsak) és fák (fadarazsak) – szárában fejlődő, csökevényes lábú állatok.

[token node title-raw]

Óriás fenyődarázs (Urocerus gigas), egy fadarázsfaj. Forrás: http://www.wildlifenorthamerica.com/Insect/Giant-wood-wasp/Urocerus/gigas%20gigas.html

A csoport jellemző lárvatípusa, az álhernyó potrohán a hernyók állábaihoz hasonló csonklábakat visel, ezekből azonban 6-8 pár található (az első pár a második potrohszelvényen), szemben a hernyók 4 pár állábával (a harmadik szelvénytől), melyeket egy pár tolóláb egészít ki az utolsó szelvényen. További különbség, hogy míg a csonklábak tapadókészülékkel, az állábak horgokkal biztosítják a megkapaszkodást. Az állatok fején is találhatunk megkülönböztető jegyeket, oldalanként az álhernyók egy, a valódi hernyók mindig több  pontszemmel kémlelik világukat.

[token node title-raw]

A Dolerus nitens levéldarázs álhernyója. Forrás: http://www.commanster.eu/commanster/Plants/Grasses/SpGrasses/Poa.nemoralis3.html

A csoport jellegzetes családjai a fadarazsak, a szalmadarazsak, a levéldarazsak, a buzogányos levéldarazsak, a botcsápú levéldarazsak, a fésűs fenyődarazsak, a szövődarazsak és a parazita fadarazsak. A folytatásban az ő bemutatásuk következik.

[token node title-raw]

Kéktestű szövődarázs (Acantholyda erythrocephala). Forrás: http://www.pbase.com/mediman30/image/78318765

Források:

Reichholf-Riehm: Rovarok és pókszabásúak (Természetkalauz) 1996.

McGavin: Rovarok és pókok (Határozó zsebkönyvek). 2005.

Dudits-Loska: Állatrendszertan. 1968.

http://500px.com/Sinkha

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.